Az osztrák kancellár már a választás után nekiállna az uniós rendrakásnak
További Európai Parlament cikkek
- Az NVB megállapította az EP-választás végeredményét
- Nemzetközi sajtó: Orbánék kapták a legtöbb szavazatot, de új kihívójuk nagy győzelmet aratott
- Beszavazták az Európai Parlamentbe a budapesti antifa támadások olasz vádlottját
- Ursula von der Leyen bukását is okozhatja egy vizsgálat
- Gyurcsány Ferenc elárulta, együttműködne-e Magyar Péterrel
Az európai uniós szerződés újratárgyalását szorgalmazza Sebastian Kurz osztrák kancellár, többek között azért, hogy büntethetők legyenek a jogállami normákat és a szabadságjogokat megsértő tagállamok.
Nagyívű elképzeléseiről pénteken, helyi lapoknak adott interjújában beszélt, melynek több osztrák lapban megjelent részletét az MTI szedte össze. Kurz az új kihívásokra való tekintettel korszerűsítené a 2009-ben elfogadott lisszaboni szerződést; ezek a kihívások pedig
- az adósságválság (pontosabban annak utóhatásai),
- az euróövezet válságának utórezgései
- a migrációs válság
- a klímaválság
- és a Brexit
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője a módosítási javaslataiban egyszerre kedvezne a migrációs szigorral szimpatizáló választóknak, egyszerre pedig azon - szintén népszerű - igényt is kielégítené, mely pórázt vetne az uniós pénzt felmarkoló, de az uniós értékekre és az uniós együttműködésre fittyet hányó kormányzatokra. Kurz szigorúbb szankciós mechanizmusokat követelt
olyan tagállamok ellen, amelyek adósságot halmoznak fel, büntetéseket olyan országokkal szemben, amelyek az illegális migránsokat nem regisztrálják, illetve tovább engedik, valamint komoly következményeket azok számára, akik megsértik a jogállamiságot és a liberális demokráciát
Kurz legszívesebben már a május 23. és 26. között tartandó EP-választást követően nekiveselkedne elképzelései megvalósításának. A leköszönő bizottsági elnökre, Jean-Claude Junckerre utalva kijelentette:
hálás vagyok mindenkinek, aki sokat tett az EU-ért. Amire azonban szükség van, az egy nemzedékváltás az élen.
A kancellár szerint az Európai Uniónak a jövőben olyan jelentős kérdésekre kellene helyeznie a hangsúlyt, mint a kül- és biztonságpolitika. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem lesz uniós hadsereg, mert az országok nem lesznek hajlandók átengedni a döntést Brüsszelnek arról, hogy saját katonáikat konfliktusövezetekbe küldjék.
Kurz ismét követelte azt, hogy véget kell vetni az Európai Parlament "vándorcirkuszának", vagyis annak az iszonyú nehézkes és költséges gyakorlatnak, hogy a testület havonta egyszer Strasbourgban ülésezik, de tevékenységének nagy része Brüsszelben zajlik. Az ügyből presztízskérdést csináló Franciaországtól azt követelte, hogy adja be a derekát:
Emmanuel Macron francia elnök reformerként lép fel. Aki pedig reformokat követel, annak késznek kell állnia arra, hogy ezeket ott is végrehajtsa, ahol az saját magának is fáj.
Az osztrák kancellár az interjúban újfent felvetette, hogy az Európai Bizottság szerinte túl sok tárcára tagolódik, és karcsúsításra szorul. Kurz szerint a jövőben nem delegálhatna minden tagállam automatikusan egy bizottsági tagot, hanem egy igazságos rotációs rendszerben történnének a jelölések:
Minden egyes alkalommal, ha Európában gond van, újabb hivatal létrehozását javasolják.
Az osztrák kancellár kijelentette, hogy az Európai Unió továbbfejlesztésében nem partner számukra a radikális jobboldali Nemzet és Szabadság Európája tömörülés EP frakciója, amelynek soraiban az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló kisebbik osztrák kormánypárt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tagjai is ott vannak.
Nem akarjuk az EU-t baloldali, vagy jobboldali tökfejeknek átengedni, mert amire szükség van, az egy erős politikai közép.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.