Sámuel, Hajna
19 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

A Fidesz legnagyobb teljesítménye, hogy megépített egy függőségi rendszert

MEPNiedermu╠łller EP MichelCHRISTEN
2019.06.26. 14:06 Módosítva: 2019.06.26. 14:06

Elrabolta a migráció témája az európai parlamenti munkát 2015-től, olyan fontos témákról térítette el a figyelmet, mint a klímaváltozás, a szociális jogok.  A magyarországi korrupciós és illiberális ügyekkel azért foglalkozik az EP, mert megsebzik a demokráciát, mondta  Niedermüller Péter leköszönő DK-s EP-képviselő az EUrologusnak. (A leköszönő képviselők közül a néppárti Sógor Csaba véleményét itt olvashatja.)

„Amikor idejöttem 2014-ben, akkor a jogállamiság, a médiaszabadság voltak a meghatározó ügyek az Európai Parlamentben. Abban az időben elég nagy figyelem fordult Magyarország felé” –kezdte Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, amikor megkértük, foglalja össze, miről szólt az elmúlt öt év az Európai Parlamentben (EP). Azt mondta: nem az volt a célja, hogy üssék-verjék a Fideszt, hanem hogy európai keretbe helyezzék a magyarországi jogállamisági problémákat. Mert amikor a magyar kormány az EU-ban először elkezdett nyíltan illiberális demokráciáról beszélni, tulajdonképpen azt mondta ki, hogy nem akarják azt, ami eddig az uniót összetartotta, fogalmazott.

„Nem Magyarország kizárásáról, még csak nem is a hetes cikkről volt szó, hanem, hogy világos irányelvek legyenek arról, hogy hogyan kell egy tagnak viselkednie” – szögezte le. Ugyanis nincs szabályozva, hogy mi történik, ha egy tagállam belülről kezdi el az EU-s rendszert felbontani. Szükség van egy olyan kritériumrendszerre, ami alapján egyértelműbben meg lehet állapítani, hogy mikor sérül a jogállamiság, mikor sérül a független igazságszolgáltatás egy tagállamban.

Ellen tudunk tartani a bevándorlás-ellenes propagandának?

A 2015-ös bevándorlási hullám és a brüsszeli és a párizsi terrortámadások mindent felborítottak: a migráció központi téma lett minden uniós tagállamban, és ehhez az EP-nek is viszonyulnia kellett. A bevándorlás, a határvédelem, a terrorizmus elleni harc fölkerült a jogalkotási napirendre, nemcsak a belügyekkel foglalkozó LIBE szakbizottságban, hanem például a gazdasági és foglalkoztatási szakbizottságokban is.

Niedermüller Péter

Az etnográfus, kulturális antropológus, egyetemi oktató Niedermüller Péter a Demokratikus Koalíció egyik alapítója és alelnöke. 2014-ben lett EP-képviselő a DK színeiben. Az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) kincstárnoka, az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottság tagja volt.

Az Európai Menekültügyi Ügynökség megalakításáról szóló tárgyalásokban a javaslat előadójaként ő képviselte az Európai Parlamentet. A jelentését a parlament szakbizottsága 2016 végén elfogadta. A menekültügyi ügynökség viszont azóta sem jött létre, mert a nemzeti kormányok tanácsa 28 tárgyalási kör után sem tudott megegyezni róla, hogy uniós szinten hogyan kezelje a menekültkérdést. Az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex sokat vitatott kibővítésének a tárgyalásán ő volt a szociáldemokrata frakció küldöttje, úgynevezett árnyék-előadója.

A politikai közbeszédben pedig egyre többen álltak rá a bevándorlás-ellenes üzenetekre egész Európában.

Hogyan lehet ellene tartani egy ilyen drámai erősségű kormányzati propagandának, amely szemmel láthatóan működött? Belehalok, hogy ez működik, de nem tudom letagadni

– emlékezett vissza Niedermüller Péter. – Az volt az alapkérdés: van-e arra politikai erőnk és kommunikációs eszközeink, hogy ellentartsunk ennek?”

A parlament két táborra szakadt: azokra, akik hagyták, hogy a migrációs téma a populista pártok bázisává váljon, és azokra, akik megpróbáltak tenni ellene. Az olasz Matteo Salvini, a holland Geert Wilders, a lengyel kormánypárt, a francia Nemzeti Tömörülés hasonló receptet követtek, mint a Fidesz: nem a bevándorlási probléma kezelésére törekedtek, hanem arra, hogy a köztudatban tartsák.

Ha elkezdenék kezelni ezt a problémát, akkor kihúzzák alóluk a szőnyeget. Mit fog mondani Orbán Viktor, ha nem tudja szidni a bevándorlókat?

– mutatott rá Niedermüller. Szerinte európai megoldás kell a problémára: például szét lehet osztani a menekülteket értelmes kritériumok mentén. Értelmes kritérium például, hogy francia nyelvű afrikai országokból érkezőket francia nyelvterületre küldjenek, ahol van esélye beilleszkedni. Európai szinten egységesített szabályok kellene, hogy leszögezzék azt is, hogy mik egy állam kötelességei abban, hogy segítsék a menekültek beilleszkedését, hogy ne jöjjenek létre gettók.

Fontos ügyekről térítette el a figyelmet a menekültkérdés

A migrációs téma azért kapott nagy politikai súlyt, mert megerősítette a szélsőjobboldalt minden uniós országban. Sok másik fontos kérdés, amivel az Európai Unió foglalkozott az elmúlt öt évben pedig háttérbe szorult. 

Elsősorban a klímaváltozás megfékezése, amelyről pontosan tudjuk, hogy gyorsan kell cselekedni, hogy később ne kelljen sokkal drasztikusabb intézkedéseket bevezetni a normális emberi élet biztosítására, jellemezte a helyzetet Niedermüller Péter. Az EP-ben sok vita folyt arról, hogy a környezetvédelmi intézkedéseket miként lehet úgy lebonyolítani, hogy ne a legrászorultabbak lássák ennek kárát. Például: hogyan lehet a dízel autókat úgy kivonni a forgalomból, hogy a Nyugat-Európában kiselejtezett kocsik ne a kelet-európai utakon, és a kelet-európai országok legszegényebb és legszennyezettebb levegőjű régióiban jelenjenek meg?

Az étkezési szokásokról, a táplálkozásnak az egészségre gyakorolt hatásáról is ugyanebben a keretben zajlott vita. Ahogy a szociális jogokról, a közös európai minimálbérről, az európai munkanélküli segély ötletéről.

Ezek olyan ügyek, amelyekben a jobbközép Európai Néppárt sok tekintetben a szociáldemokratáknál is progresszívebben gondolkodik

– hívta föl a figyelmet a képviselő.

A digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a szabadkereskedelem is központi témák voltak. A külpolitikában pedig az Oroszországhoz fűződő viszonya egyes tagállamoknak. Előkerült például, hogy a titkosszolgálati együttműködésekben Magyarországot nem tekintik egyenrangú félnek, nem adnak tovább bizonyos információkat, mert attól tartanak, hogy az továbbkerül az oroszokhoz. „Benne voltam a terrorizmus elleni bizottságban, ahol ez több alkalommal megfogalmazódott” – idézte föl Niedermüller Péter.

A sajtó korlátozása és a korrupció nem magyar sajátosság

„Senki nem gondolja, hogy az Európai Unió keretein belül bármilyen módon meg lehetne dönteni az Orbán-kormányt. Otthon kell a választásokat megnyerni, akkor lesz vége az Orbán-rendszernek” – válaszolta Niedermüller Péter a kérdésre, hogy már letettek-e róla, hogy magyarországi intézményeken keresztül védjék a jogállamot. Felhívta a figyelmet, hogy csak olyan magyarországi ügyeket hozott föl Strasbourgban és Brüsszelben, amelyek az egész EU-ra hatással lehetnek.

A média szabadságával például azért muszáj foglalkozni, mert az egész európai társadalmat szétszakíthatja, hogy az emberek torzított információkhoz jutnak. Szétszakadt társadalomban pedig nem működik a demokrácia. Az Elios és a többi korrupciós ügy is abban a keretben érdekes, hogy a korrupció hogyan befolyásolja a politika működését az Európai Unión belül. Niedermüller leszögezte: „Nincs olyan, hogy a magyar korrupciót elítéljük, mert ott a Fidesz van, a román korrupcióról meg nem beszélünk, mert ott egy magát szociáldemokratának hazudó kormány van.”

A külföldi EP-képviselők körében érthetetlen a magyar legfőbb ügyészségnek az a gyakorlata, hogy nem vizsgálja ki az OLAF által feltárt visszaéléseket, árulta el Niedermüller Péter. Többek között azért alakították meg uniós országok az Európai Ügyészséget, hogy elejét vehessék ennek a hozzáállásnak, hogy ne alakuljanak ki olyan fészkek, ahol másként ítélik meg a korrupciót, és ahova elmenekülhetnek azok a körök, akik a fenntartásában érdekeltek.

A fejekben nem tud változtatni az EU

Magyarországon a korrupció része az üzlethez való hozzáállásnak, a többség zsarnoksága pedig része a politikai kultúrának. Alkalmas arra az Európai Unió, hogy az ilyen különbségeket kiegyenlítse a tagjai között? – kérdeztük Niedermüller Pétertől.

„Ha nagyon egyszerűen akarnék válaszolni a kérdésre, akkor azt mondanám, hogy nem” – válaszolta. Akkor lehet megkezdeni a kiegyenlítést, ha Magyarországon olyan kormány lenne, amelyik erre hajlandó. Az egész országot gúzsba kötő probléma az, hogy egy kormányközeli hálózat uralja a közéletet és a gazdasági életet helyi szinten. Az emberek jelentős része rákényszerül arra, hogy ezzel kompromisszumot kössön. Hogyha gimnáziumi tanár, akkor is, de hogyha kisvállalkozó, akkor még inkább.

A vidéki emberek lehet, hogy nem szeretik Orbán Viktor rendszerét, de valahogy életben kell maradniuk. És olyan függőségi viszonyokban élnek, amelyeket nem tudnak megváltoztatni

– mutatott rá Niedermüller. – A Fidesz legnagyobb „teljesítménye” az, hogy ezt a függőségi rendszert megépítette.” 

A másik probléma a kelet-európai szegénység mértéke, amit az európai uniós intézményekben elképzelni is nehezen tudnak. Azoknak, akik a legrosszabb körülmények között élnek, nem lehet politikai programot kínálni, mert nem hisznek benne. „Azt kérdezik meg, hogy mit kapok holnap” – mondta Niedermüller Péter. Hozzátette: tényszerűen tudják, hogy dél-baranyai falvakban pár ezer forintért vagy néhány kiló krumpliért vett szavazatokat a Fidesz. „Amíg kormányzati politikusok azt gondolják, hogy erkölcsös dolog megvenni az emberek szavazatát, addig nem lehet rajta változtatni”. 

Senki nem érdekelt egy idealista Európában

A pártérdekek, az intézményi érdekek, gazdasági érdekek, vagy a konfliktusok kerülése az uniós intézményekben is sokszor felülírja az elveket. A román korrupció-ellenes ügyészség volt vezetője, Laura Codruța Kövesi ellen például boszorkányüldözés zajlik az EU Tanácsában Niedermüller Péter szerint. Hiába jelölte egy szakmai testület első helyen a jövőben felállítandó Európai Ügyészség élére, amelyet az Európai Parlament is megerősített, a nemzeti kormányok ellene szavaztak, hogy elkerüljék a konfliktust a Codruța Kövesi ellen tiltakozó, korrupciós ügyekben vastagon érintett román kormánnyal.

A román kormánypárt korrupciós ügyeivel szemben az európai szocialista pártcsalád sem lépett föl elég erősen, ahogy a Fidesszel szemben is vonakodott bármit tenni az Európai Néppárt.

Viszont mindennek az alja volt a vita a plenárison, amikor mi azt üvöltöttük, hogy Orbán, a Néppárt pedig azt üvöltötte vissza, hogy a románok. Így nem fogunk ötről hatra jutni.

 – idézte föl Niedermüller Péter.

Az is több, mint elgondolkoztató, ami Máltán történik, tette hozzá. „Dehát ugye Málta kis ország, messze van, sziget, nem tudjuk pontosan mi történik ott, mondják Brüsszelben. Miközben tudjuk, hogy Máltán ugyanúgy lehetett útleveleket vásárolni, mint Magyarországon vagy Bulgáriában.”

Sokkal, de sokkal következetesebben kellene a politikai gyakorlatban az elveket megvalósítani, jelentette ki Niedermüller. Csakhogy „a tagállami kormányok, az emberek, a különböző politikai szövetségek, senki nem érdekelt ebben, néhány idealista kivételével.”

Jutalmazták a választók a DK föderális Európa melletti kiállását

Az EP-választások eredményét úgy értékelte Niedermüller Péter, hogy habár a szélsőjobboldali, populista pártok némileg megerősödtek, de áttörésről, amiről Orbán és Salvini álmodozott, nincs szó. „Az európai polgárok pontosan értették, hogy mi volt a választások tétje” – vélekedett. Hozzátette: az új összetételű Európai Parlament rá lesz kényszerítve az eddigieknél szélesebb körű együttműködésre, ami nem lesz ugyan egyszerű, de felkínálja a lehetőséget, hogy hatékony válaszok szülessenek az Európát érintő legfontosabb kihívásokra.

A magyarországi eredményekről azt mondta: természetesen nagyon örül a DK sikerének. „Dobrev Klára nagyszerű listavezető volt, és a DK világos és egyértelmű elköteleződését egy erős, föderális Európa mellett a választók erőteljes támogatásban részesítették” – fogalmazott. Szerinte ez fontos jelzés a jövőre nézve is. „A többi ellenzéki párt eredményének kommentálása nem az én tisztem – tette hozzá végül. – Annyit azonban mondanom kell,

ha az összefogósdinak az lett az eredménye, hogy az egyik legkiválóbb magyar képviselő, Jávor Benedek nem tudott kijutni az EP-be, akkor ott nagyon súlyos hiba történt.

Olyan hiba, amely az egész magyar ellenzéki képviseletet rendkívül hátrányosan érinti.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.