Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Dobrev Klárából majdnem EP-elnök lett

05
2019.07.02. 23:37 Módosítva: 2019.07.03. 15:18
A második legerősebb jelöltje volt az európai szociáldemokrata frakciónak a magyar politikus az EP elnökségére. Belső szavazáson maradt alul.

Egy nappal azután, hogy bejelentették: Dobrev Klára az európai parlament alelnökségére pályázik a szociáldemokrata frakció képviseletében, majdnem még egyet lépett fölfelé a Demokratikus Koalíció listavezetője a parlamenti ranglétrán.

A parlamenti frakciók kedden este adták le a jelöléseiket az Európai Parlament leendő elnökének a személyére. Mindenki arra figyelt, hogy a szocialisták kit neveznek a pozícióra, mert biztosra vehető, hogy ő lesz a befutó. Ez következik ugyanis a kedd délután Brüsszelben meghozott személyi döntésekből. Az állam- és kormányfők a néppárti Ursula von der Leyent javasolták az Európai Bizottság elnökének. Hogy megmaradjon a politikai egyensúly, a másik fontos intézmény, a parlament élén egy szociáldemokrata vezetőt látnának szívesen, például a bolgár Szergej Sztanisev volt bolgár miniszterelnököt, a Szocialisták Európai Pártjának mostani vezetőjét – üzenték a parlamentnek.

A szociáldemokrata frakció tagsága nem foglalkozott sokat a kormányfők és államfők ajánlásával, a kétes pénzügyeiről hírhedt Szergej Sztanisev ötletét elvetették. Két jelölt mögött sorakoztak föl: az olasz David-Maria Sassoli és Dobrev Klára mögött. Szavazást tartottak, amelyből a frakcióvezető által is támogatott olasz jelölt került ki győztesen: 71-39 arányban, 13 tartózkodás mellett őt választotta meg a frakció elnökjelöltnek. Dobrev Klárának így marad az alelnökség, amelyre az EP plenáris ülése jó eséllyel meg fogja választani szerdán.

A Néppárt nem jelölt senkit

Azért is szinte biztos, hogy szociáldemokrata lesz az EP következő elnöke, mert a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt nem állított jelöltet. Tiszteletben tartják az állami vezetők javaslatát, és azt a szokást is, hogy az EP elnökségében 2 és fél évente néppárti és szociáldemokrata politikusok váltják egymást, erősítette meg Manfred Weber néppárti frakcióvezető kedden este. Az elmúlt időszakban az olasz néppárti Antonio Tajani volt a parlament elnöke, tehát most ezért is a szocialistákon a sor.

A liberális-progresszív Európa Megújul (Renew Europe) frakció sem nevezett senkit EP-elnöknek, habár a korábbi frakcióvezetőnek, a belga Guy Verhofstadtnak voltak ilyen ambíciói.

David-Maria Sassolit mellett három másik jelöltre szavazhat még a parlament tagsága. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség a német Ska Keller, a Konzervatívok és Reformerek a cseh Jan Zahradil, az Európai Egyesült Baloldal a spanyol Sira Rego nevét adta le a szavazásra.

A leadott szavazatok egyszerű többségével fogja megválasztani a parlament az elnökét. A tartózkodásokat nem számítják szavazatnak.

Frissítés: a szerda délutáni szavazáson az Európai Parlament megválasztotta elnökének a szociáldemokrata jelöltet, David Sassolit.

Kelet-Európa most hoppon maradt

Az esti fejlemények azt is jelentik, hogy a következő két és fél évben valószínűleg egyetlen kelet-európai politikus sem áll majd EU-s intézmény élén. Ha az Európai Parlament jóváhagyja a keddi javaslatokat, akkor az Európai Bizottságot német tisztviselő fogja vezetni, az Európai Parlamentet olasz, az Európai Tanácsot belga, a Külügyi Szolgálatot spanyol, az Európai Központi Bankot francia. Az EU Tanácsának az elnöksége a szokásoknak megfelelően továbbra is félévente változik majd: idén decemberig Finnország vezeti benne a kormányközi tárgyalásokat, utána pedig fél-fél évig Horvátország, Németország, Portugália és Szlovénia.

Melyik intézmény mit csinál – egy mondatban

  • Európai Bizottság: jogszabályjavaslatokat készít, megalkotja az EU törvényalkotási tervét a következő öt évre, ellenőrzi az uniós szabályok végrehajtását
  • Európai Tanács: 24 miniszterelnök és 4 köztársasági elnök (francia, román, litván, ciprusi) két-háromhavonta összeülő találkozója, az EU stratégiai döntéseit hozzák meg
  • Az EU Tanácsa: a szakminiszterek, nemzeti szakértők és diplomaták rendszeres találkozói, az EU egyik törvényhozó ereje
  • Európai Parlament: az EU közvetlenül választott képviselőtestülete, az EU másik törvényhozó ereje
  • Európai Központi Bank: a közös európai pénznek, az eurónak a gazdaságban lévő mennyiségét szabályozó független intézmény, fő feladata az árak stabilan tartása
  • Európai Külügyi Szolgálat: az Európai Unió közös külpolitikai céljaira javaslatot tevő és azokat végrehajtó diplomáciai testület

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép: Huszti István / Index)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.