Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Salvini és Orbán önmaga ellen dolgozik Európában

2019.09.13. 04:59
Az Európai Uniónak erkölcsi felelőssége, hogy ne hunyjon szemet a világban történő tragédiák fölött, ahogy azt a kelet-európai diktatúrákkal szemben tette a rendszerváltás előtt, mondta Ara-Kovács Attila, a DK európai parlamenti képviselője. Az EU határain belül pedig meg kell oldani azt a problémát, hogy a társadalmi bizonytalanság miatt a populizmus felé fordulnak az emberek, különösen Kelet- és Dél-Európában. Az Európai Parlament remek lehetőséget ad erre a munkára, de főleg azok tudnak élni vele, akik jól kommunikálnak külföldiekkel. És a jó kommunikáció nem feltétlenül csak a nyelvtudást jelenti.

Olvasóink kérdései alapján beszélgettünk négy magyar európai parlamenti képviselővel, akik most ismerkednek az új szerepükkel. A sorozat többi részében Hidvéghi Balázzsal (Fidesz), Donáth Annával (Momentum) és Gyöngyösi Mártonnal készítettünk interjút.

Kelet-európaiként amellett kell érvelnünk az Európai Parlamentben (EP), hogy az Európai Unió nem maradhat csöndben, ha valahol a világban súlyos válság zajlik – mondta az EUrologusnak Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. A külpolitikai szakértőből lett politikus az EP biztonságpolitikai és külügyi szakbizottságaiban fog dolgozni a következő években, ahol komoly viták folynak arról, hogy az Európai Unió képviselő-testülete hogyan reagáljon világpolitikai eseményekre.

Ara-Kovács Attila

Ara-Kovács Attila filozófus, történész, külügyi szakértő. Nagyváradon született, a Kolozsvári Egyetemen tanult. Alapító főszerkesztője volt a Ellenpontok című magyar nyelvű, romániai szamizdat folyóiratnak. 1982-ben letartóztatták, majd egy évvel később kitoloncolták Romániából. Magyarországon az Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője volt, a kilencvenes években az EuroConnect nemzetközi tanácsadócég elemzőjeként dolgozott Párizsban és Hongkongban. Az ezredfordulón az SZDSZ külügyi irodáját irányította, a kétezres években pedig a Külügyminisztériumban töltött be vezető tisztséget. 2008 óta szabadúszó újságíró.

Az EP szociáldemokrata frakciójának a tagja, a mezőgazdasági (AGRI), a külügyi (AFET) és a biztonságpolitikai (SEDE) ügyekkel foglalkozó szakbizottságokban fog dolgozni.

Az összeomlás és polgárháború szélén álló Venezuelával kapcsolatban például gyakran elhangzó vélemény az EP-ben, hogy „ne szóljunk ebbe bele”, hadd intézze el a kormány és az ellenzéke a konflikusukat, magyarázta Ara-Kovács Attila. „Hallottunk már ilyet: amikor Magyarországon nagyon nagy bajok voltak, ’56-tól a rendszerváltásig, akkor is voltak olyan hangok, hogy ne szóljunk ebbe bele, hadd intézzék el – mutatott rá. – Ilyen esetekben nem lehet azt mondani, hogy intézze el egy agresszív, a rendőrséget és hadsereget kézben tartó kormány szépen csendben az ellenzékével a megegyezést. Nem tudják ezt megcsinálni. Ez az, amit jó lenne kelet-európai hozzáadott értékként ehhez az európai gondolkodáshoz hozzáadni.” 

Nem arról van szó, hogy aktív szerepet vállaljon a venezuelai rendezésben az Európai Unió, de ne is mondja azt, hogy nem tartozik ránk a dolog, érvelt a képviselő. „Viszont foglaljon állást, a nemzetközi szinten képviselje azt, hogy ténylegesen be kell avatkozni akkor, amikor emberek halnak meg az utcán, mert a tüntetők közé lőnek. Akár az ENSZ-ben, akár a Donald Trump-féle Egyesült Államokkal is együttműködve ebben a konkrét ügyben.”

Láttunk már olyan bizonytalanságot, amilyet a migráció okozott

Kelet-Európa az EU-t belülről feszítő válságra is ráébresztheti Európa vezetőit Ara-Kovács Attila szerint. „A migráció hasonló helyzetet okoz, mint amilyet a hetvenes években már tapasztaltunk: amikor hirtelen látszott az, hogy az oroszok meggyengülnek, az amerikaiak túlhatalmat kapnak, az ideológiai viták pedig kimennek az utcára. A nyugati társadalmak elbizonytalanodtak, mert szembetalálkoztak azzal, hogy van egy terrorizmus, amit nem feltétlenül importálni kell, hanem otthon is jelen van: nem közel-keleti terroristák robbantottak, hanem német és olasz terroristák.”

A bizonytalanság most is nagyon sokakban él, Magyarországon ez különösen tapasztalható. Az is hasonló, ahogy a populisták tálalják a migráció témáját: kiveszik a reakciójukból az etikai szempontokat, és csak identitásképző, vagy nacionalista megoldásokat javasolnak. „Az, hogy a kelet-európai országok sokkal inkább, és látványosan a populizmusra rezonálnak, nem a nyugati mintákat akarják átvenni, hanem egy alternatív világot kiépíteni maguknak a populizmusból és más ideológiákból, kihívást jelent” – fogalmazott.

Hozzátette: „Még hálásak leszünk az olyanoknak, mint Salvini meg Orbán, mert kikényszerítik azt, hogy az Európai Parlamentben elinduljon egy másfajta gondolkodás, és egy másfajta politikai szándéknak a megfogalmazása. Ezeknek a felszínen tartása lesz az egyik fő téma az EP szakbizottságaiban.” Az Európai Unió megosztottsága Ara-Kovács Attila szerint akkor jelenthet igazán súlyos problémát, ha kitör egy nagyobb társadalmi, nemzetközi konfliktus: akkor széthullhat az integráció.

A kelet-európai tagállamok csatlakozása mindenesetre megmutatta, hogy mit jelent az, ha kultúrájában, felelősségében fel nem készült társadalmak csatlakoznak egy náluk jobban teljesítő, már jobban teljesítő közösséghez: könnyen szétrúghatják azt – vélekedett a DK EP-képviselője. „Viszont nemcsak Magyarországról és Salviniről beszélek, hanem a görögökről is, ahol egy szélsőbalos párt járt be hasonló utat.” Éppen ezért Ara-Kovács úgy gondolja, hogy egyelőre nem szabad megnyitni az Európai Uniót az újabb csatlakozók előtt.

Nigel Farage az Európai Parlament Torgyánja

Másban is érezhető a régi és az új képviselők közötti különbség az EP-ben? – kérdeztük, amire Ara-Kovács Attila azt válaszolta, hogy a magabiztosság jobban látszik a régi tagállamok képviselőin. Viszont inkább úgy írta le a helyzetet, hogy az Európai Parlament leképezi a nemzeti parlamenteket. A kilencvenes évek magyar Országgyűlése jutott eszébe róla: „Az alapján, ahogy az Európai Parlamentben viselkednek, a kelet-európaiak jelentik mondjuk a MIÉP-et, és a UKIP és a Brexit Párt a Kisgazdákat.”

A júliusi ülésen felszólaló Ursula von der Leyen megjegyezte, hogy az lesz a legnagyobb veszteség, hogyha kilépnek a brit képviselők, hogy nem fog többet olyan színes beszédeket hallani, mint amiket Nigel Farage mondott. „Van egy ilyen elem: a hülyéskedés, meg a bolondozás. De én emlékszem rá, hogy Magyarországon a Torgyán-féle átkozott baromságnak milyen nagy tábora volt, mert az emberek értették, hogy mit beszél. Vagy legalábbis vélték érteni, hogy mit jelent „a patak vér fog folyni” és a többi megszólalás. Ez egy nagy különbség.”

Személyes kapcsolatok alapján lehet elérni dolgokat

A kapcsolatépítésben nem számít különösebben, hogy ki az új képviselő, és ki a régi, viszont nagyon nagy előnyben van az a politikus, aki már élt külföldön, mondta Ara-Kovács Attila. Mert ugyanaz a környezet, mint egy külföldi nemzetközi cégnél, ahol mindenki angolul beszél, de nagyon kevés embernek az angol az anyanyelve. „Van egy leegyszerűsített formája annak, amit mondanak, és a kommunikáció ehhez igazodik.”

Minden attól függ, hogy az ember hogyan tud kommunikálni, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy milyen jól beszél valaki egy nyelvet, árulta el az EP-képviselő. A hátsó kommunikáció, a metakommunikáció az, ami lényeges a kapcsolatteremtés szempontjából. Elmesélte, hogy egy spanyol politikusról akkor derült ki, hogy az anyanyelvén kívül semmilyen nyelven nem beszél, amikor elkezdődött a találkozójuk. „A végén oda jutottunk, hogy nekem kellett makognom jobbra-balra spanyolul. A román és az olasz miatt valamelyest nem adnak el, de ahhoz nekem kell három-négy nap Spanyolországban, hogy elkezdjek beszélni. Itt csak három percem volt.” Mégis kiderült, hogy miről van szó. Persze könnyebb azokkal barátkozni, akik több nyelven is meg tudnak szólalni. A mindennapi ügyek mentén napok alatt kialakulnak az ismeretségek, és pillanatok alatt össze lehet szokni a többiekkel, mesélte Ara-Kovács Attila.

A biztonságpolitikai szakbizottságban dolgozó egyik észt képviselővel is hamar megismerkedett. Ő jól tud angolul, de a kiejtését nagyon nehéz megérteni, mondta Ara-Kovács. Viszont már régóta ezen a területen dolgozik, és sok szakkifejezést tud angolul, ezzel vív ki magának tiszteletet. Egy másik gyors ismeretség úgy született, hogy kiderült: a plenáris ülésteremben Ara-Kovács mellett ülő képviselő egy román hölgy. „Nagyon megörült, amikor megtudta, hogy én nemcsak hogy tudok viszonylag jól románul, hanem lehet velem irodalomról, művészetekről beszélni. Érzem, hogy jön vissza a román nyelv: sokáig nem használtam, és csodálkozom rajta, hogy jól beszélek most is. Viszont az új szavakat még nem ismerem.”

Ilyen személyes kapcsolatok alapján el lehet érni dolgokat, mondta végül Ara-Kovács Attila. Ez az európai parlamenti képviselő egyik legfontosabb feladata.  

Három szó szerinti válasz Ara-Kovács Attilától olvasóink kérdéseire

Önök az integráció jegyében kampányoltak, mégsem az integrációpárti frakcióba léptek be. Mi ennek az oka? (Zoltán)

Önt valaki vagy megtévesztette vagy megtréfálta. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakció az egyik legelkötelezettebb integrációpárti pártcsaládja az EP-nek. Nem csak az Európai Egyesült Államok eszméje mellett áll ki, de a nemzetállami előjogok és kibúvók eltörlése mellett is. A DK pont azon a helyen van, ahova való, s melynek szellemében idén tavasszal EP-választási kampányát folytatta.

Ön mezőgazdasági és biztonságpolitikai ügyekkel foglalkozó szakbizottságban fog dolgozni. Kérdésem azokra az európai nagyvállalatok tevékenységére irányul, akik főként Afrikában folytatnak növénytermesztő tevékenységet. Folyószabályozással elterelik a vizet az ott élők földjeiről hatalmas üvegházakba és rabszolgabérért foglalkoztatják őket. A jobb megélhetés reményében el fognak indulni Európába. Szeretném kérdezni, hogy mit szándékozik az EU annak érdekében tenni, hogy ne a nagyvállalatok profitja számítson, hanem az ott élők élete, illetve az európai termesztők, gazdák kisvállalkozása? (Linda)

Messzemenően osztom aggodalmait, s azt is, hogy a kérdés, melyet felvetett, még csak nem is mezőgazdasági szempontból fontos, hanem az érintettek emberi jogainak, illetve Európa biztonságának szempontjából. A DK e téren lefektette elveit, ezt kommunikáltuk a kampányunkban, s ezt fogom képviselni a két érintett szakbizottságban is. Álláspontunk és javaslataink nem elvontak, hanem nagyon konkrétak. Egyrészt sürgetjük a tilalmát olyan tevékenységek exportjának, melyeket az európai szabályozás itt nem engedélyes, s ezért az egyes nagyvállalatok másutt valósítják meg e bűnös, jobb esetben felelőtlen beruházásaikat. Másrészt szabályozni kell az adóztatás révén ezt a kérdést, hogy a technológiai fejlesztés álljon a vállalatok érdekébe, s ne a veszélyes technológiák kiszervezése a harmadik világba.

Az ellenzéki képviselők miért viszik ki a belpolitikát Brüsszelbe? Ez morális hazaárulás. (Miklós)

Nem az ellenzéki képviselők exportálták a magyar belpolitikát Brüsszelbe, hanem az Európa-ellenességet importálta a Fidesz Magyarországra. Ha e tekintetben bizonyítékokat szeretne, elég ha felidézi emlékezetében Orbán Viktor Európa-ellenes óriásplakátait, melyekkel – közpénzből – elárasztotta az országot a tavalyi és az idei kampányok idején. A DK Európa becsületét igyekszik megvédeni Brüsszelben Orbán Viktortól, s ezzel visszaszerezni azt a presztízst, amit 2010 óta Magyarország elveszített.

Vadai Ágnes azt mondta az egyik felszólalásában, hogy a DK öt éven át akadályozni akarja a Fideszt. Az az érzésem, hogy ezt könnyebb mondani, mint kivitelezni az Európai Parlamentben, de hogy látszik ez belülről? Milyen eszközökkel lehet akadályozni a Fideszt, és van-e haszna, értelme? (Attila)

Vadai Ági nyilatkozata a szándék bejelentése volt, ám azóta látszik, hogy igenis lehet úgy politizálni, hogy az a Fidesz befolyásának csökkentését hozza magával, és ennek a szándéknak komoly következményei vannak már ma is. Komoly, befolyással bíró pozíciókat nem kapott a Fidesz az Európai Parlamentben, például. Mindössze olyasmik jutottak neki, amelyek életben tartják a kormánypárt összes igazodási kényszerét a brüsszeli elvárásokhoz. Meglehet, Orbán Viktor olyan lépésekre kényszerül még azt megelőzően, hogy a három brüsszeli bölcs meghozza október végén a döntést a Fidesz Európai Néppárton belüli státuszáról, amelyek komoly módosulásokat hozhatnak a pártja eddigi politikájában. Ez is egy jelentős további eredmény lesz, s mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a három bölcs adekvát információkkal bírjon arról, mi is zajlik Magyarországon. Mert mi, akik egy politikai légtérben kényszerülünk élni a Fidesszel, tudjuk, hogy Orbán csak arra készül, hogy új fronton, új eszközökkel indítsa meg régi háborúját az európai értékek ellen. Tényleg arra készülünk, Vadai Ági szavait idézve, hogy a következő öt évben folyamatosan akadályozzuk azt a rombolást, ami révén Orbán a maga „illiberális” szintjére kívánja zülleszteni az európai demokráciát. Ez nem lehetetlen, ez nélkülözhetetlen munka.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.