Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Áder Jánosnál nagyobb kamuzöldet még nem láttam

05
2019.05.17. 07:56
Az európai parlamenti választáson a Lehet Más a Politika listavezetője egy régi-új LMP-s arc, Vágó Gábor, akinek nem könnyű a helyzete, legalábbis a felmérések szerint. Vele interjúztunk.

Milyen állapotban van jelenleg a Lehet Más a Politika?

Fejlődő, jó állapotban. Regeneratív helyzet.

Tehát van honnan regenerálódnia?

EP-listavezetők, sorozatban

Az EP-választási kampány hajrájában az összes listaállító párt listavezetőjétől interjút kértünk. A Fidesz listavezetőjén kívül mindenki jelezte, hajlandó leülni velünk beszélgetni. Trócsányi Lászlót végül egy fóruma után kérdeztük, a valódi listavezetői interjúkat pedig sorozatban közöljük. Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik első számú jelöltjével itt olvashatja az interjút, Döme Zsuzsával, a Kétfarkú Kutya Párt jelöltjével pedig itt.

Kétségtelen. Az április 8-a utáni helyzet nem tett jót a magyar ellenzéki pártok egyikének sem. De mi stratégiát váltottunk, és a helyi ügyekre fókuszáltunk az elmúlt időszakban. Főképp olyan környezetvédelmi ügyekre, mint a hatvani bűz, ami a szennyvíziszap-tározóból jön, a Falco-gyári szennyezés, Győrben az ipari park szennyezése. Mindez nem csupán helyben adott nekünk lehetőséget arra, hogy közösséget építsünk, hanem arra is lehetőséget adott, hogy konkrét példákon keresztül markánsabban megfogalmazhassuk az LMP eredeti zöld irányát.

Hogy látják, ennek az új stratégiának köszönhetően nőtt a tagság?

Igazából nem feltétlenül a párttagok létszáma bővült – az kábé tíz éve stagnál, 600-700 között van –, hanem számos olyan helyi, környezetvédelem iránt is érdeklődő csoporttal tudtunk jó kapcsolatot kiépíteni, ami hosszú távon segít.

Biztos követik a felméréseket az EP-kampányban is, amelyek szerint a Fidesz akár minden eddiginél nagyobb győzelemre is számíthat.

Reméljük, ez nem lesz így.

Mindenesetre vannak ilyen felmérések. Akkor erre ennyi a válasza, hogy remélik, nem lesz így?

Mi azért dolgozunk, hogy ez ne legyen így. Elég egyértelmű az, hogy sajátos módon három olyan politikai szereplő van az EP-választási kampányban, ami valódi európai kérdéssel kampányol, és ezek közül az egyik a Fidesz, amelynek a legtöbb erőforrása van erre.

Mi is egy európai szintű kérdést, a klímaváltozást tettük a kampányunk fókuszába, és remélem, ezt honorálni fogják a választók, nem Kövér Lászlóra hallgatnak, amit Siófokon mondott, hogy az agymosás miatt tartják fontosnak az emberek a klímaváltozást, hanem a saját szemüknek hisznek. (Az interjúnk elkészültekor még nem lehetett tudni, hogy Kövér azt mondja, rosszul interpretálták a szavait.) Kinéznek az ablakon, és látják, hogy már most itt van a klímaváltozás, és tenni is szeretnének ellene úgy, hogy a legnagyobb vállalatokat, amik a legnagyobb szennyezők, korlátozni tudjuk. 

Mert az, hogy egyéni szinten cselekszünk, az önmagában szükséges, de nem elégséges feltétele a klímaváltozási krízis megoldásának.

Mindjárt erre is rátérünk, de még egy kicsit a közvélemény-kutatásokról. Nyilatkozta, hogy az LMP két mandátumra számít. Az előző kérdésre visszautalva: mi van akkor ha egyet sem szerez?

Ez nincs benne a pakliban. Egyet biztosan szerzünk. Kettő meg, amiért küzdünk.

És akkor nincs B terv?

Ezzel számolunk.

És ha nem szerez?

Miért kellene most a B tervvel foglalkozni, amikor az igazi kihívás a klímaváltozás leküzdése? Ha a klímakatasztrófával nem tudunk érdemben fellépni, mert nincs elég ember ma az EP-választásokon európai szinten, akkor az egész bolygó olyan szintű sokkhatásnak lesz kitéve, ami az emberi civilizációt fenyegeti. Szerintem ez egy elég erős üzenet, egész Európában ez lett a legfontosabb üzenet, és ezért mondjuk azt, hogy ez egy klímaválasztás, nem pedig egy egyszerű EP-választás.

Milyen stratégiát követ az LMP, hogy behúzza azt a 10-20 ezer választót, akin esetleg egy mandátum múlhat? Például a helyi ügyek felkarolásával?

A helyi szintű ügyek felkarolása nem egy rövid távú stratégia felkarolása, csak hosszú távon tud működni. Pont az volt a tavalyi parlamenti választás tanulsága, hogy vidéken kell az ellenzéknek erősítenie. És mi ebbe a munkába vágtunk bele, ami óhatatlanul is azzal járt, hogy olyan témákat hanyagoltunk el, ami miatt Budapesten csökkent a népszerűségünk. De hosszú távon az ellenzék csak akkor lehet sikeres, ha vidéken is tud közösséget alakítani és közösségekkel együttműködni.

Nekünk világos stratégiánk van: a Fidesz migrációról beszél, a DK az Egyesült Európai Államokról, az LMP a klímaváltozásról. A többi mintha országgyűlési kampányt folytatna, olyan témákról beszélnek, amiket az Európai Parlamentből igazából nem lehet megoldani.

Hogyan kampányolnak? Van-e telefonos kampány, plakátkampány, egyáltalán, mennyi pénzt költenek?

Összesen 24 millió forint az egész kampánybüdzsé, ebből nem fut óriásplakátra, másrészt nem is szívesen tömtük volna Garancsi zsebét. Kint vagyunk az utcán, ez a legfőbb kampányelemünk itt a véghajrában. Látszott is, hogy eléggé jó a fogadtatás, főleg a megyei jogú városokban, ahol már helyi képviselőnk helyi ügyeket karolt fel, és mindig volt téma, amivel odajöttek az emberek.

Ahol lehet, plakátolunk, lesz majd telefonos kampány is, call center is beüzemel a végére, az online kampányba is az utolsó hétre tesszük a legnagyobb erőforrásunkat. Lesz most egy kongresszusunk, ami kvázi kampányzáró esemény, utána lesz két vidéki kampányzáró eseményünk.

Az LMP mindig hajrápárt volt, az utolsó egy-két hetet nyomtuk meg. Az összes választáson mindig alulmértek minket ahhoz képest, ahogyan teljesítettünk. Ez főképpen a jó kampányhajráknak köszönhető.

Hadd idézzek most az Origóról, mert találtam egy kampánycikket: „Vágó Gábor, az LMP listavezetője mutatta meg, hogyan kell megpróbálni hülyét csinálni a választóból.” A metrón ismerkedős sörözős sztorit ismertették, ami szerintük kamu, hazugság. Mit szól ehhez a leleplezéshez?

Csodálatos újságírói munka. Nem tudom, fáj az Origónak, ha találkozom fiatalokkal? Ami tény, hogy odajött egy srác a metrón, hogy aláírást gyűjtök-e. Ezzel szólított le, mondom, hogy nem, mert megyek éppen egy interjúra, és akkor beszédbe elegyedtünk. Mondta, hogy elsőéves egyetemista, és nem tudja még, hogy kire szavaz, és sok ilyen haverja van, de biztos, hogy elmegy szavazni, mert az fontos dolog. Mondtam, hogy akkor beszélgessünk, én szívesen meggyőzőm az ökopolitikáról. Mondta, hogy akkor szól a haverjainak. És szólt a haverjainak, és két hét múlva találkoztunk.

És akkor az Origo leleplezte, hogy az egyik haverja egyszer már volt egy tandíjellenes tüntetésen, ahol én is ott voltam. 

Ez volt a sztori?

Ez. Hogy ez miért fáj a propagandamédiának, azt nem tudom, de legalább támadnak, tényezőnek tekintenek minket.

Néhány éve még antikorrupciós aktivistaként jellemezte magát, ma már viszont klímapolitikusként, és a kampányban szinte nem is beszélt uniós korrupciós kérdésekről, csak a klímaforradalomról. Mi változott?

Egyrészről ez így nem igaz, hogy nem beszéltem korrupciós kérdésekről, hiszen a klímabűnözés a legnagyobb korrupció szerintem. Az, hogy nagy vállalatok a lobbistáikon keresztül el tudják érni azt, hogy rájuk más szabályok vonatkozzanak, illetve ne szigorítson az unió a kibocsátási feltételeken. Ez a legnagyobb korrupció, ami a bolygó pusztulását hozza.

Hogyha megnézzük a saját közéleti fejlődéstörténetemet: környezetvédelmi aktivistaként kezdtem a Zengővel kapcsolatos ügy miatt, amikor NATO-lokátort akartak oda építeni. Amikor utána ifjúsági-kulturális közösséget csináltunk Kecskeméten, azt láttam, hogy állandóan a politika falába ütközünk. Zöld pártot csináltunk, zöld pártba léptem be, utána országgyűlési képviselőként meg azt tapasztaltam, hogy

a korrupció mindent fölemészt, és kétharmaddal szemben érdemben nem lehet a parlamentből elérni semmit.

Utána tényfeltáró újságíró lettem, és tényfeltáró újságíróként meg azt láttam, hogy hiába olvassák a cikkeimet, meg születnek utána feljelentések, de nem történik semmi.

Az igazi választóvonal nálam az volt, hogy a magyar tényfeltáró újságírók java része azzal küzd, hogy nem látják, hogy a munkájuknak értelme volna. Érdemi hatása nincs ezeknek a cikkeknek sem büntetőjogi, sem politikai értelemben.

A valódi probléma sok esetben levezethető a legnagyobb problémából. Ha megnézzük Európában, hogy a populisták hogyan törnek előre, és ezek a populista kormányok igazából a korrupciónak a legfőbb haszonélvezői és gerjesztői, akkor azt látjuk, hogy ők a klímaváltozás tagadói is egy részben. És mindez annak köszönhető, hogy a nagyvállalatoknak megéri a populisták mögött ott lenni, mert amíg nem az EU tárgyal velük, hanem különböző, egyes tagállami kormányokkal kell díleket kötniük, akkor megcsinálhatják, mint Magyarországgal, hogy stratégiai partnerségi szerződést kötnek, amiben benne van az agresszív adótervezés, ők mossák a kezeiket, kiviszik a profitot adóparadicsomokba. Ez az egész rendszer így állt egésszé össze.

Megmondom őszintén, nekem súlyos klímaszorongásom volt.

Volt? Vagy van jelenleg is? 

Az egyetlen tevékenység, ami segít, az az aktivizmus. Amikor dolgozom, hogy valahogy meg tudjuk állítani  a klímakatasztrófát, akkor a szorongásom is oldódik.

Az LMP elnöke nyáron még azt mondta az Indexnek, hogy az EP-kampányban a migráció lesz az LMP egyik fő témája. Mi lett ezzel, és miért a klímaváltozás lett a fő téma?

A kongresszus így döntött. Nekem is volt benne politikai munkám, hogy a zöldeknek a legfőbb követelése, a klímavédelem legyen az elsődleges.

A kettő összefügg egymással.

Igen. Óhatatlanul. Minél nagyobb a klímaváltozás, annál több ember veszíti el az egészséges ivóvizet, az elérhető élelmet, a biztos hajlékot, és egyre nagyobb lesz a migrációs nyomás Európán. Összefügg.

De a klímaváltozást nem a migráció szemszögén nézzük, hanem a migrációt nézzük a klímaváltozás szemszögén keresztül.

Személyesen ön mit tesz a klímaváltozás ellen, és ha megválasztják, repülőgéppel fog-e Brüsszelbe vagy Strasbourgba járni?

Nem, így is vonattal járok, nagyjából Párizs az a távolság, ahova még vonattal tudok közlekedni. Madrid már túl van ezen a határon, de Strasbourg és Brüsszel belefér a 15 órás vonatútba. De egyébként vonattal járok.

Nagyon kevés húst eszek, hetente kábé csak egyszer. Ezek a dolgok fontosak számomra a mindennapi életben. Nem tudok teljesen szénmentesen élni, ez egyrészt a munkámból is fakad, de igyekszem.

Miből él?

Az LMP országgyűlési frakciójával van most szerződésem, a kampány teljes embert kíván. Előtte egy kommunikációs kisvállalkozásban dolgoztam. 

Korábban Zugló antikorrupciós biztosa volt. Azzal mi történt?

Az a szerződés véget ért.

Sok korrupciós ügyet tártak fel?

Azt látni kell, hogy az átláthatósági biztosnak a feladatköre – és erre én is csak akkor döbbentem rá, amikor elkezdtem a munkát – csupán annyiból áll, hogy az átláthatósági rendeletet betartassa, és hogy az adott vállalatok, önkormányzati cégek, önkormányzati intézmények megfelelnek-e az egyébként elég szigorú feltételeknek. De amikor olyan kérdésekkel álltam elő, hogy az önkormányzati cégek vezetőinek ugyanúgy nyilvánosnak kellene lennie a vagyonnyilatkozatának, mint a képviselőknek, többször feltettem ezt a kérdést, mégsem történt változás.

Egy-két jelentést letettem, de érdemben rendszer szintű változást nem tudtam hozni. És nem feltétlenül a polgármesteri stábon múlik ez Zuglóban, hanem a Fidesz–MSZP-együttműködésen.

Egyébként a Fidesz–MSZP-együttműködés látszik Budapesten,

és nem csak a korrupciós botrány, a parkolási botrány az egyetlen ilyen eset. Na jó, ennyi.

Mondja nyugodtan. A gép elbírja.

Nem, nem, nem.

Mit gondol, Ungár Péternek az LMP hitelességének érdekében el kellene-e adnia a részesedését a családi cégében?

Hát ezt megtette.

Egy vagyonkezelőnek adta át. 

Igen. 

Az a pénz, hova megy ön szerint? Visszakapja ugyanúgy. A vagyonkezelő csak a vagyont kezeli.

Igen, de mindezt azért tette, mert nem foglalkozik az üzleti ügyekkel. Nem foglalkozik a gazdasági cégügyekkel. Én többször jeleztem neki, hogy el kellene döntenie, hogy most üzletember vagy közszereplő, és ő így oldotta meg, hogy a közszereplőséget választotta.

Ez elég ön szerint?

Én ezt el tudtam fogadni. Lehet, hogy radikálisabb lépést tettem volna az ő helyében, de ő jogilag is jelezte, hogy nem vesz részt a cég munkájában. Így el lehet fogadni.

Elhagyták a nagy húzónevek az LMP-t, van-e olyan stratégiájuk, hogy az LMP-ből megint izgalmas pártot csináljanak?

Az elmúlt tíz évben számos sikeres politikust termelt ki magából az LMP, de én vagyok az egyik példa arra, hogy vissza is lehet ide jönni, nem csak elmenni innen. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy felépítsünk karaktereket, fiatal tehetséges embereket, akik nemcsak médiában szerepelnek jól, hanem valóban képesek ügyeket végigvinni.  Ez lesz a következő ciklus legfőbb feladata 2022-ig.

Az LMP stratégiáját elfogadtuk februárban, például 22-ben koordinációra készülünk a választásokon, az önkormányzati választásokon mindenkivel együttműködünk a Mi Hazánkon és a Fideszen kívül, illetve azt is elfogadtuk, hogy mik a legfőbb prioritásai a pártnak: a globális klímaváltozás megállítása és a társadalmi egyenlőtlenségeknek a csökkentése.

Zöld államfőnk van. Ön el tudná-e magát képzelni magát zöld köztársasági elnöknek?

Hol? Melyik országban élünk? Ha Ausztriában tennénk ezt a megállapítást, hogy zöld államfőnk van, akkor még igazunk is lehetne, de

Áder Jánosnál nagyobb kamuzöldet még nem láttam.

Az az arc, aki látatlanul aláírja azt az erdőtörvényt, ami miatt tarvágásokat lehet csinálni, most legutóbb a Bükkben. Törvényszerű volt, de látszik, hogy ez rossz a természetnek. Ott már nem fog bükkös nőni, mert a klímaváltozás miatt a bükk egyszerűen kipusztul Magyarországon.

Áder János csak akkor zöld, ha bemegy egy előadóba, és beszél a klímaváltozásról, de amikor tennie kellene, amikor Alkotmánybíróságra kellene mennie az egészséges környezethez való jog kapcsán, vagy amikor köztársasági elnökként törvényt kezdeményezhetne, vagy amikor a politikai befolyását latba vethetné, hogy nem kéne kiszolgáltatni Magyarországot a nagy német autógyáraknak, amik egyébként rendkívül szennyezőek, és kartelleznek, hogy ne kelljen a kibocsátási csökkentési előírásokat megtartani, akkor Áder János pislog, mint hal a szatyorban. Nála kevésbé zöld arcot még nem láttam.

De nem válaszolt.

Hogy el tudnám-e magam képviselni államfőként? Először európai parlamenti képviselőként képzelem el magam.

(Borítókép: Huszti István/Index)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.