- Külföld
- EP-választás 2024
- európai parlament
- európai néppárt
- szocialisták és demokraták progresszív szövetsége
- renew europe
- ecr
- identitás és demokrácia
- mandátumbecslés
Beveszik-e Brüsszelt Orbán Viktor és szövetségesei?

További EP-választás 2024 cikkek
-
Meglehet a nagy brüsszeli alku, aminek Orbán Viktor nem örül
- Már ma este, vacsora közben eldőlhet Európa jövője
- Több tízmillió forintnyi búcsúpénzt kapnak a távozó EP-képviselők
- Hivatalosan is jelentkezett a Tisza a Néppártba, de ebbe még a KDNP beleszólhat
- Saját szövetségesük tehet keresztbe a Mi Hazánk uniós terveinek
Annak ellenére, hogy az európai parlamenti választásokat hivatalosan június 6–9. között rendezik meg, már hétfőn elstartolt az idei legnagyobb szavazás, miután Észtországban már ekkortól lehet online szavazni, de kedden már Litvániában is leadták az első szavazatokat.
Az elkövetkezendő három napon pedig több mint 350 millió választó szavazhat összesen 27 országban.
Ugyan sokan tartják úgy, hogy az EP-voksolás 27 különböző választás, hiszen az adott tagállam pártrendszerére és politikai életére is hatással lehet, azonban a nap végén arról szól szavazás, hogy mely európai pártcsaládnak lesz a legnagyobb beleszólása az elkövetkezendő öt év európai politikájába. Vagyis a narratívákkal ellentétben nem háborúellenesek és háborúpárti erők, illetve az EU-t védelmező és azt elpusztítani akaró pártok közötti harcról van szó.
A legnagyobb képviselőcsoport kiléte ezúttal sem kérdéses
Az már az első szavazat leadása előtt biztos, hogy a legtöbb képviselővel a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) fog rendelkezni. Európa-szerte eleve ezen pártcsalád adja a legtöbb állam- és kormányfőt – jelenleg összesen 10 tagállamban kormányoz néppárti politikus –, és a legnépszerűbb politikai erőnek számítanak.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg 11 országban fogja a legtöbb mandátumot szerezni egy néppárti párt.
A három erős delegáció, Németország (az egykori Merkel-párt, a CDU/CSU), Lengyelország (a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció) és Spanyolország (Spanyol Néppárt) mellett még Bulgáriában, Cipruson, Finnországban, Görögországban, Horvátországban, Luxemburgban, Máltán és Szlovéniában fognak győzni EPP-s pártok.
Az EPP már 1999 óta rendelkezik a legtöbb mandátummal a Strasbourg székhelyű Európai Parlamentben, az Europe Elects legfrissebb mandátumbecslés szerint pedig összesen 180 mandátummal adják majd a legnagyobb képviselőcsoportot, de még a Politico becslései szerint is 172 képviselőjük lehet június 10-étől a Manfred Weber vezette Néppártnak.

Őket 1999 óta örökös másodikként követi a balközép és szociáldemokrata pártokat tömörítő S&D, ami az Europe Elects szerint 138, a Politico szerint 143 képviselővel lesz jelen az EP-ben. Ugyanakkor képviselőiket még legalább 5-7 fővel növelhetnék, amennyiben a szociálpopulista szlovák miniszterelnök, Robert Fico vezette Smer – SD, illetve a vele koalícióra lépő Smer-szakadárokból megalapított szociáldemokrata Hlas – SD képviselőit visszafogadnák – a két pártot ugyanis a Fico-kormány politikája miatt felfüggesztették a pártcsaládban és a képviselőcsoportban.
Annak ellenére, hogy korábban nagy verseny volt a harmadik helyért, úgy tűnik, idén mégsem lesz trónfosztás a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) részéről, miután a Marine Le Pen kezdeményezésére kizárták az utóbbi időben már a képviselőcsoportnak is kellemetlenné váló német szélsőjobboldali pártot, az Alternative für Deutschlandot annak kém- és nácikat mentegető botrányai miatt.
Így jelenleg 2019-hez hasonlóan ismét a liberális Renew EU lehet a harmadik legnagyobb erő az Európai Parlamentben a maga 86 képviselőjével (a Politico szerint csak 75), amit az olasz posztfaszista Giorgia Meloni vezette EU-szkeptikus jobboldali-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) követhet 75 mandátummal, míg az AfD kizárása miatt az ID csak 68 mandátumra számíthat.
2019-hez képest nagyon visszaestek az ökobaloldali, illetve regionális pártokat összefogó Zöldek. Míg öt évvel ezelőtt a választásokat uniós szinten egy zöldhullám jellemezte – ennek ellenére Magyarországon azonban sem az LMP, sem pedig az MSZP-vel közösen induló Párbeszéd nem szerzett egyetlen mandátumot sem –,
addig a mostani választásokon nagyon sok mandátumot fognak veszíteni a zöldpártok.
Öt évvel ezelőtt 72 megszerzett mandátummal túlnyerték magukat, és a negyedik legerősebb képviselőcsoportot adhatták, idén viszont a legoptimistább becslések is csak 56 képviselővel számolnak. De van olyan kutatás, ahol mindössze 41 képviselője lehet a belga Philippe Lamberts és a német Terry Reintke vezette képviselőcsoportnak.
A legkisebb képviselőcsoport ezúttal is a szélsőbaloldali, kommunista és kapitalizmuskritikus Egységes Európai Baloldalé – míg öt éve 41 képviselőt adtak, addig az Europe Elects szerint idén 39-en, a Politico szerint mindössze 31-en lehetnek az Európai Parlamentben.
Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a becslésektől eltérően is szerepelhetnek a választáson a különböző képviselőcsoportok pártjai, ráadásul a választás utáni első plenáris ülésig még bővíthetik mandátumaik számát más képviselőcsoportok „lerablásával”, vagy a jelenleg a képviselőcsoport nélküli, független képviselők megszólításával. A jelenlegi kutatások szerint összesen 76 ilyen képviselő lehet, az említett szlovák kormánypártok mellett például a Fidesz EP képviselői is közöttük foglalnak helyet.
Azonban a mandátumbecslésekből is látszik:
a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az elmúlt öt év informális koalíciója folytatja tovább közösen a munkát.
Az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben az EPP, az S&D és a Renew képviselői szavaztak együtt, így irányítva a törvényhozó intézményt. Erre a becslések szerint most is megvan az esély, hiszen a három képviselő-testületnek együtt 404 képviselője lehet a 720 fős parlamentben, amivel kényelmes többséget tudnak felmutatni, de még a Politico konzervatívabb becslései szerint is 390 mandátumot szereznek.
Szervezkednek a parlamenti patkó két szélén
Ráadásul közel sem biztos, hogy az Európai Parlament a jelenlegi 7 képviselőcsoport szerint fog megoszlani – hiszen 2019-ben is változás volt a képviselőcsoportokban 2014-hez képest –,
mivel létrejöhet egy új szélsőbal- és egy szélsőjobboldali képviselőcsoport is.
A német radbalos die Linkével szakító Sahra Wagenknecht pártjának, a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW, magyarul Sahra Wagenknecht Szövetség) zászlóbontásán a kommunista német politikus kijelentette, hogy ő egy új baloldali képviselőcsoportot szeretne az EP-ben, mivel szerinte a baloldali mainstreampártokkal nem tudna együttműködni.
A mainstreampártokhoz képest szociális kérdésekben konzervatív nézeteket vall, de az ukrajnai háború, a zöldpolitika, illetve az EU, a NATO és a transzatlanti kapcsolatok terén is más politikai nézeteket követ. Egy ilyen képviselőcsoport tagjai a baloldal egyes pártjaiból kerülhetnek ki, illetve még a Smer és a Hlas képviselői pályázhatnak ide, hiszen ők is az ukrán fegyvertámogatások ellen érvelnek, a zöldpolitika helyett pedig a munkások alacsonyabb terheit tekintik előrébb valónak.
Ugyanakkor nemcsak az uniós politika szélsőbal-, hanem a szélsőjobboldalán is nagy változások lehetnek.
Egyrészt Marine Le Pen azt szeretné elérni, hogy a választások után az ID és a másik EU-szkeptikus jobboldali képviselőcsoport, az ECR egyesüljön, hogy együtt a második legnagyobb képviselőcsoportot adják. Azonban, mint bemutattuk, ennek kapcsán Giorgia Melonié a döntő szó, hiszen az olasz miniszterelnökkel a jelenlegi európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is együttműködne.
Azonban nem kizárólag Le Pennek és Meloninak vannak grandiózus uniós tervei, hanem az épp Le Pen miatt az ID-ből kirakott Alternative für Deutschlandnak is. A Politico értesülései szerint ugyanis
az AfD nem akar az EP páriái, a függetlenek között helyet foglalni, mindenképp szeretne egy képviselőcsoportot.
A lapnak egy név nélkül megszólaló háttérember azt nyilatkozta, hogy egy oroszpárti, NATO-, Amerika-, migráció- és zöldpolitika-ellenes csoportot hoznának létre, és informálisan már most „huligáncsoportnak” nevezik magukat.
A lap értesülései szerint az AfD mellett a lengyel Konföderáció, a magyar Mi Hazánk, a holland politikában a szélsőjobb irányításáért vívott harcban alulmaradó és eljelentéktelenedő Fórum a Demokráciáért, a szlovák parlamentből kieső Republika és a Bulgáriában jelenleg második helyre mért nacionalista, irredenta Feléledés vesz részt a tárgyalásokon.
Ahhoz, hogy egy képviselőcsoport megalakulhasson, legalább 23 képviselőre lenne szükség 7 országból, így az uniós politika jobboldali peremén elhelyezkedő pártok nincsenek könnyű helyzetben. Ráadásul még az sem kizárható, hogy az AfD-t a választások után végül visszavennék az ID-be – igaz, ez abban az esetben valósulhatna meg, ha a delegációjuknak nem lenne tagja Maximilian Krah, akinek botrányai több képviselőnek is kellemetlenek.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. október 26-án. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)

Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.