Már ma este, vacsora közben eldőlhet Európa jövője

Június 17-én, hétfőn találkoznak először az európai parlamenti választások után a tagállamok állam- és kormányfői, hogy egy informális vacsorán tárgyaljanak az unió következő öt éves prioritásairól, illetve az uniós intézmények, elsősorban az Európai Bizottság és az Európai Tanács új vezetőiről.

Ugyan ezekről az egy hét múlva, a június 27–28. között megrendezett EU-csúcson fognak hivatalosan dönteni, de vélhetően már most megegyezhetnek majd a nevekben – állítja az uniós ügyekben mindig naprakész Politico hírlevele. A lap ugyanis úgy tudja,

Eszerint a tagállamok abban egyezhetnek meg, hogy támogatják a néppárti Ursula von der Leyen második ciklusát az Európai Bizottság élén, míg Charles Michel lejáró mandátuma után az Európai Tanács vezetésével a szocialista portugál exminiszterelnököt, António Costát bízhatják meg, a kvázi uniós külügyminiszter pedig a liberális észt kormányfő, Kaja Kallas lehet – igaz, az ő neve korábban biztosként, illetve NATO-főtitkárként is felmerült.

Ugyanis a múlt héten Olaszországban rendezett G7-csúcson a házigazda Giorgia Meloni olasz kormányfő, illetve Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár tárgyalt már erről, és a lap úgy tudja, ebben egyetértés alakult ki közöttük – mind a német, mind a francia politikus arról beszélt a G7-csúcsot követően, hogy akár már ezen a héten megszülethet a döntés a pozíciókat betöltő személyeket illetően.

Macron kijelentése azért meglepetés, mert az odahaza épp előrehozott választásokra készülő elnök eddig nyilvánosan nem támogatta a neve miatt csak VDL-nek is becézett egykori bukott német honvédelmi miniszter újrázását, helyette alternatívaként sokáig Mario Draghival, az Európai Központi Bank egykori vezetőjével és korábbi olasz miniszterelnökkel házalt másoknál. 

Ugyan Draghinak nem volt valódi esélye, hogy végül ő legyen az EB-elnökjelölt, de sokan Brüsszelben arról pusmogtak, hogy a valódi célja a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöksége lehet – ugyanakkor a lap úgy tudja, ezt a korábbi portugál miniszterelnöknek szánják.

Ennek oka egyébként az lehet, hogy Mario Draghi ugyanúgy az Európai Néppárt (EPP) tagja, mint von der Leyen, a három legfontosabb uniós pozíciót pedig általában a három legnagyobb pártcsaládnak szánják – az EB élére így kerülhet von der Leyen, az ET élére az S&D-tag Costa, illetve a Renew-os Kallas a főképviselőnek.

Már múlt héten elkezdődtek a puhatolózások

Egyébként az, hogy ilyen gyorsan kioszthatják az EU-n belüli legfontosabb munkákat, abból a szemszögből nem meglepő, hogy a G7-csúcs mellett több uniós vezető tárgyalhatott már a témáról a szintén múlt héten Svájcban megrendezett, ukrajnai békekonferencián is a kávészünetben.

Az Európai Bizottság élére szánt személyt a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács minősített többségének kell támogatnia, majd a tagállamok jelöltjét még az Európai Parlament is meghallgatja, a végén pedig szavaz róla – csakúgy, mint a biztosokról is.

Ugyan az EP-ben a von der Leyent öt éve támogató informális koalíciónak, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppártnak, a szocialista S&D-nek, illetve a liberális Renew EU-nak megvan a többsége, de a képviselőcsoportok tagjainak egy része már előre jelezte, nem fogják támogatni von der Leyen újrázását.

A három képviselőcsoportnak jelenleg összesen 406 képviselője van a 720 fős parlamentben, egy szavazásnál pedig általában 10-15 százaléknyi képviselő ellenkezik a képviselőcsoporttal, azaz jelenleg rezeg a többséghez szükséges 361-es határ von der Leyennek, de jelenleg jóval valószínűbb, hogy ő marad az Európai Bizottság élén, minthogy valaki más vegye át tőle a stafétát.

A vele és uniós pártcsaládja, az EU-szkeptikus jobboldali-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerekkel (ECR) való együttműködésre egyébként korábban Ursula von der Leyen is nyitott volt – kérdés, hogy ez a választások után is így marad-e, mivel az S&D nem akar hallani egy ilyen szövetségről.

Costa és Kallas helyzete kicsit más. Ugyanis Costa ellen odahaza épp nyomoznak korrupciógyanú miatt, emiatt a jogállamisági kérdésekre érzékeny nyugati államok lehet, hogy elleneznék a támogatását. Míg Kallas határozott orosz- és ukránpolitikája például a szlovák Robert Ficót és a magyar Orbán Viktort zavarhatja – állítólag Kallas ígéretet tett, hogy külügyi főképviselőként nem kizárólag az EU keleti, hanem a déli határaival is kiemelten foglalkozik majd.

Öt évvel ezelőtt az akkori ET-elnök Donald Tusk is elhárította az ezzel kapcsolatos kérdéseket, és tárgyalt az Európai Parlament képviselőcsoportjainak a vezetőivel, hogy felmérje, megvan-e a többsége a jelöltnek – valószínű utóda, a december 1-jével posztjáról távozó belga Charles Michel is így tesz majd.

(Borítókép: Kaja Kallas és  Ursula Von Der Leyen  2023. június 28-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)