Fizet az unió a tavaly tavaszi áradások áldozatainak

2011.04.01. 10:38

Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága ma jóváhagyta, hogy a 2010-es áradások által sújtott tagállamoknak, köztük Magyarországnak, összesen 182,4 millió eurót kifizessenek az Unió Szolidaritási Alapjából, olvasható közleményükben.

A képviselők fenntartásuknak adtak hangot a Tanács finanszírozási módszerével kapcsolatban, de nem akarták a katasztrófa áldozatait a Tanáccsal folytatott elvi vita miatt cserbenhagyni.

2010-ben a szokatlanul nagy esők miatti áradások Magyarországon, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is óriási kárt okoztak, melynek mértékét a hatóságok több mint öt és félmilliárd euróra becsülik. Emiatt az Unió a Szolidaritási Alapból pénzügyi segítséget ígért ezeknek a tagállamoknak.

A magyar hatóságok a teljes hazai közvetlen kárt 719 343 706 euróra becsülték, és 22 485 772 euró uniós segítséget kapnak majd.

A Szolidaritási Alap azonban nem rendelkezik saját forrásokkal: amennyiben természeti katasztrófa következik be, az alapból kifizetendő összegeket más költségvetési tételekből kell átcsoportosítani. Az év elején viszont még nehéz felmérni, hogy mely területen maradhat felesleg, ezért az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja, Janusz Lewandowski, azt javasolta, hogy egy költségvetési módosítási eljárással, friss forrásokkal egészítsék ki az uniós költségvetést.

Több tagállam azonban ellenezte a javaslatot, mivel szerintük ez megnövelte volna az Unió 2011-es költségvetési plafonját. Végül a Bizottság ellenében minősített többséggel úgy döntöttek, inkább egy negatív tartalékot használnának fel a kifizetésekre. Ez a tartalék virtuális adósságként működne, melyet az év végén az uniós költségvetési tételekből, átcsoportosításokkal kell majd rendezni.

Mivel a negatív tartalék összege maximum 200 millió euró lehet, ez azt is jelenti, hogy az év hátralevő részében már nem lesz lehetőség további esetleges kifizetésekre a Szolidaritási Alapból. A képviselők ezt a pontot nehezményezték, illetve azt, hogy az egész eljárás megkérdőjelezi a tagállamok által tett ígéretet, hogy a sürgős, nem előrelátható kiadásokat fedezni fogják.

A költségvetés rovására mehet

A tavalyi költségvetési tárgyalások során egyes tagállamok a kifizetések méretére fektették a hangsúlyt, és a kifizetések Bizottság által javasolt 5,8%-kal történő emelését sikeresen leszállították 2,91%-ra. Mivel a képviselők attól féltek, hogy ez ahhoz vezethet, hogy a Bizottság képtelen lesz a kifizetési kötelezettségeinek eleget tenni, az a kompromisszum született, hogy a Tanács egy közös nyilatkozatot írt alá, melyben vállalta, hogy előre nem látható kiadások vagy sürgős helyzetek esetén a költségvetést módosítva pluszforrásokat fog folyósítani.

A képviselők szerint a negatív tartalék ötlete teljesen ellentmond a tagállamok által aláírt nyilatkozat szellemének, a szakbizottság elnöke, a francia, néppárti Alain Lamassoure szerint pedig az ilyen magatartás aláássa a bizalmat a hasonló tagállami nyilatkozatokban, és hogy azok szerepet játszhassanak a jövő évi, vagy a következő, 2014-2020 közötti, hosszú távú költségvetési tervek kidolgozásában.

Lamassoure azt is kifogásolta, hogy a tagállamok csak a kifizetésekre, és nem a kötelezettségekre koncentrálnak. "Ez mindig is bevett gyakorlat volt, és csak az elmúlt pár évben változott meg. Ha kötelezettséget vállalunk, akkor fizetnünk is kell. A tegnapi trialóguson is ezt próbáltam kifejezni a soros magyar elnökségnek és a Bizottságnak, de erre ők csupán néma csenddel válaszoltak. Az uniós kifizetések kötelező erejűek, régebben vállalt kötelezettségek eredményei. Ha továbbra is a kifizetésekre és nem a kötelezettségekre fektetjük a hangsúlyt, egy abszurd, lehetetlen helyzetet teremtünk," figyelmeztetett.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.


  • Hírek
  • Bankszámla