Akkor is jár a bér, ha a tulajdonos csődbe ment
Ha a munkáltató csődbemegy, a munkavállalónak akkor is ki kell fizetni addigi bérét, írja az EP, melynek foglalkoztatási szabizottsága a fizetési plafonról és a kifizetések uniós szintű szabályozásáról is tárgyalt a héten.
A kérdést a gazdasági válság teszi aktuálissá, 2009-ben ugyanis ötödével nőtt azon vállalatok száma, amelyek azért szorultak segítségre, mert fizetésképtelenné váltak, és nem tudták kifizetni a munkavállalóknak járó összeget.
A témában Julie Girling brit képviselő fogalmazott meg néhány javaslatot, figyelembe véve az uniós társasági jogot és a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó szabályokat is. Girling szerint az EU sikeresen teremtett meg egy minimális védelmi szintet azon munkavállalóknak, akik egy vállalat fizetésképtelensége miatt vesztették el munkájukat, és nem kapták meg jogos járandóságukat.
A brit képviselő szerint viszont egy esetleges uniós harmonizáció negatív hatással lehet a versenyképességre, és nem tartja szükségesnek azt sem, hogy uniós szinten állapítsák meg azt a minimális összeget, amelyet a vállalatok fizetésképtelensége esetén a garanciaintézeteknek kellene a munkavállalóknak fizetni. Az, hogy hol húzódik a fizetési plafon, ugyanis tagállamonként változik, ráadásul a munkavállaló fogalmának meghatározásában sincs egyetértés az EU országai között.
Az Európai Szakszervezeti Konföderáció jogi tanácsadója, Wiebke Warneck viszont arra figyelmeztetett: nem biztos, hogy a jelenlegi szabályok megfelelő védelmet biztosítanak a munkavállalók számára, és egyre nagyobb annak a kockázata, hogy a vállalatok nem tudják teljesíteni a munkavállalóikkal szembeni kötelezettségeiket.
Az Európai Bizottság jelenleg a szabályok végrehajtását elemzi, és továbbra is figyelemmel követi a fejleményeket, de az irányelv felülvizsgálata egyelőre nincs napirenden.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.