Az EP a nyugat-balkáni bővítés mellett áll

2011.04.15. 12:27
A csütörtökön lezajlott, Európai Parlamenti vitában a felszólalók többsége a nyugat-balkáni országok uniós integrációja mellett érvelt. Az ülésen ott volt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Luka Bebić, a horvát parlament elnöke, magyar részről pedig Kövér László házelnök, illetve Orbán Viktor miniszterelnök is.

Az Európai Parlament továbbra is elkötelezett a Nyugat-Balkán európai integrációja mellett - mondta Jerzy Buzek, a Parlament elnöke azon a közös parlamenti ülésen csütörtökön, ahol uniós és nyugat-balkáni politikusok vitatták meg a térség jövőjét.

Miközben a résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai integráció a cél, nem mulasztottak el beszélni a térség előtt álló kihívásokról és problémákról sem, írja az EP.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke, Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke és José Manuel Barroso
Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke, Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke és José Manuel Barroso

„A régió országainak még végre kell hajtaniuk az igazságügyi reformot, és tenni kell a bűnözés és a korrupció ellen is. Fontos, hogy a térség népei megbékéljenek egymással, és együttműködjenek a hágai Nemzetközi Bírósággal” - mondta Buzek.

Orbán szerint hatalmas potenciál rejlik a balkáni országokban

Az együttes parlamenti ülésen felszólalt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is, aki elmondta, a magyar uniós elnökség is elkötelezett az uniós bővítés mellett, hiszen Magyarország egyik elnökségi prioritása, hogy Horvátországgal június végéig befejeződjenek a csatlakozási tárgyalások.

„A Nyugat-Balkán igazából egy enklávé, amelyet minden oldalról EU‑tagállamok határolnak. Ha az EU nem integrálja ezeket az országokat, megteszi majd más” - fűzte hozzá a miniszterelnök, aki szerint nem könnyű megérteni a térség összetett és bonyolult kulturális, történelmi és etnikai hátterét, de nagy potenciál rejlik ezekben az országokban.

Az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso szerint a Nyugat-Balkán nélkül nem lehet teljes az európai integráció, a térség országainak pedig saját kezükben van a sorsuk. „Az integrációs folyamat üteme attól függ, mennyire sikerül megvalósítaniuk a szükséges reformokat, és sikerül-e teljesíteniük a kötelezettségvállalásokat."

Sok még a megoldandó probléma

Luka Bebić, a horvát parlament elnöke kifejtette: Horvátország példája a nyugat-balkáni országok európai orientációjáról tesz tanúbizonyságot, hazája pedig kész támogatni a térség többi országát is az integrációs törekvésekben.

Bebić elengedhetetlennek nevezte a szorosabb együttműködést a térség országai között a béke, a stabilitás és a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében, mivel a Nyugat-Balkán gazdasági potenciálját is csak úgy lehet kihasználni, ha megtörténnek a szükséges infrastrukturális fejlesztések, autópályák és vasútvonalak épülnek. Több felszólaló is említette a vízumliberalizáció pozitív hatásait, amelyből elsősorban a térség fiataljai profitálhatnak.

Kritikusabb volt Sonja Biserko, a Szerbiai Helsinki Bizottság vezetője, aki szerint a térség nem tudja kihasználni lehetőségeit, ennek pedig a gyenge politikai elit és a nem megfelelő politikai kultúra az oka.

Az etnikai feszültségeken kívül problémát okoz többek közt a Bosznia-Hercegovinában fennálló politikai patthelyzet, hiszen a tavaly októberi választások óta nem sikerült kormányt alakítani; Koszovó államiságát több uniós tagállam sem ismeri el; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság pedig hiába tagjelölt, a tárgyalások megkezdésének egyelőre gátat szab, hogy továbbra sem sikerült rendeznie névvitáját Görögországgal.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.


  • Hírek
  • Hírek