Az európaiak a narancslében hisznek
Az elmúlt két évtizedben csaknem megduplázódott a gyümölcslevek fogyasztása az EU-ban, mert széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy fogyasztása jó hatással van egészégünkre. Sok esetben azonban nem valódi gyümölcslevet, hanem gyümölcsnektárt vagy a kettő keverékét isszuk. Az EP jogszabály-javaslata tisztázná ezt a helyzetet, és a jövőben a minőségi termékek gyártására helyezné a hangsúlyt, olvasható az EP honlapján.
Európában a narancslé a legnépszerűbb a gyümölcslevek között, ennek több mint négyötöde azonban Brazíliából és az Egyesült Államokból érkezik, vagyis a világ exportjának kétharmada érkezik az EU-ba. A szállítás során a levegőbe kerülő szén-dioxid jelentős környezetterhelést jelent - írja Andres Perello Rodriguez spanyol képviselő jelentésében, melyet hétfőn tárgyalt a környezetvédelmi bizottság.
A környezetszennyezést csökkenthetné, ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk a helyi termékek fogyasztására, amelyeknek nem kell több ezer kilométert megtenniük, mielőtt a fogyasztók asztalára kerülnek. Változtatni lehetne a termelésben is, mert míg a brazil és amerikai termelők csak feldolgozásra szánt gyümölcsfajtákat termelnek, az uniós gyártók csak olyan gyümölcsöt dolgoznak fel, amely mérete vagy sérülése miatt friss fogyasztásra nem alkalmas, de jó minőségű gyümölcslevet azért elő lehet állítani belőlük.
Ha a jogszabályt elfogadják, az uniós termelőknek azt is megengednék, hogy legfeljebb 10 százalékig mandarinlét adjanak a narancsléhez, amely intenzívebbé teszi a gyümölcs ízét, és egészségesebbé válik tőle.
A fogyasztók sokszor azt sem tudják, mi a különbség a gyümölcslé és a gyümölcsnektár között. Pedig ez az információ fontos lehet a cukorbetegeknek, a gyermekeknek és a súlyproblémával küzdőknek is, mivel a gyümölcslé nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy édesítőszert, a nektár viszont igen. A képviselők ezért nagyobb hangsúlyt fektetnének a tájékoztatásra is.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.