Koronavírus adatok

2022. jan. 25.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-9 °C
2 °C

Az EP-ben is téma az uborka miatti járvány

2011.06.02. 09:20
A júniusi plenáris ülésen napirenden lesz Bulgária és Románia schengeni csatlakozása, az uniós költségvetés öt százalékos növelése, a németországi hasmenésjárvány és az európai elfogatóparancs túl gyakori használata is. Szavaznak ezenkívül a magyar EP-képviselő, Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztéséről is, a magyar alkotmányról pedig állásfoglalást adnak ki.

A június hatodikán kezdődő plenáris ülésen két, magyar vonatkozásban is lényeges téma lesz: az egyik a már sokadszorra tárgyalt magyar alkotmány, a másik pedig Hankiss Ágnes magyar képviselő mentelmi jogának felfüggesztése.

A hetet a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szabályok szigorításával kezdik. A frakciók között éles harc várható az államadósságok értékelésével és az uniós hitelminősítő intézet finanszírozásával kapcsolatban, de az intézetek közötti verseny serkentése és a minősítésektől való függőség csökkentése is nagy hangsúlyt kap majd.

E.coli és Hankiss Ágnes

Kedden a Parlament arról mond véleményt, hogy Bulgária és Románia készek-e csatlakozni a határok nélküli schengeni övezethez. Az állampolgári jogi szakbizottság szerint az országok teljesítik a feltételeket, azonban a képviselők azt is követelik, hogy tájékoztassák őket a bolgár–görög–török határon a növekedő bevándorló hullámok miatti kiegészítő intézkedésekről. A kérdésről szavazni szerdán fognak.

Ugyanekkor a zaj és légyszennyezés miatti útdíjfizetés is vita tárgya lesz. A nehéz tehergépjárművekre a tagállamoknak joguk lenne a szennyező fizet elve alapján olyan úthasználati díjat kivetni, ami valóban tükrözi azokat a költségeket, amelyeket zaj- és légszennyezésük okoz. A változtatásról a közlekedésügyi szakbizottság és a tagállamok képviselői ideiglenesen már megállapodtak.

Megemlékeznek az E. coli járvány eddigi 10 halálos áldozatáról is, és vitát is tartanak ez ügyben kedden. A járvány május 22-én kezdődött, és főleg Németországot sújtotta, bár Svédországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Franciaországban, Spanyolországban és Ausztriában is megállapítottak eseteket.

Végül szavaznak Hankiss Ágnes magyar, néppárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A képviselőt hét éve vádolta meg rágalmazással egy magánszemély, egy 2004. január 23-i televíziós műsorban elhangzott kijelentés miatt, amely a vádló szerint meggyalázta édesapja emlékét.

Az ügy már kétszer bíróság elé került, mely mindkét alkalommal felmentette a képviselőt. 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság arra szólította fel a Budai Központi Kerületi Bíróságot, hogy indítson új eljárást. A jogi bizottság azért ajánlja a mentelmi jog felfüggesztését, mivel a szóban forgó eljárás idején Hankiss még nem volt EP-képviselő, de a kegyeletsértési ügy előreláthatólag nem érinti Hankiss Ágnes európai parlamenti tevékenységét.

Szerda a kimerítő munkáé

Szerdán szavaznak a következő uniós költségvetés növeléséről, melyet a parlament pénzügyi és gazdasági válsággal foglalkozó különbizottsága javasolt, nem tartják ugyanis életképesnek azt a javaslatot, miszerint a 2014-2020-es időszakra tervezett hosszú távú költségvetést a 2013-as kiadások szintjén fagyasszák be.

A különbizottság a hosszú távú költségvetést a 2013-as éves szinthez képest öt százalékkal növelné meg. A képviselők eközben követelik mindennemű engedmény, kivétel és kiigazítási mechanizmus megszüntetését, de kritizálják a jelenlegi rendszert is, mert az szinte kizárólag tagállami hozzájárulásokból tevődik össze.

Sokadszorra is téma lesz az új magyar alkotmány, melyről ezúttal a Bizottságot és a soros elnökség képviselőjét kérdezik a plenáris ülésen.A Parlamentet az érdekli, milyen lépések várhatóak annak biztosítására, hogy az új magyar alkotmány ne sértsen uniós alapértékeket és alapelveket. A képviselők a júliusi plenáris ülésen szavaznak majd egy állásfoglalásról a témában.

Végül tárgyalnak a képviselők szerdán aránytalanul gyakran használt európai elfogatóparancsról, és a túlságos használat elleni lépésekről faggatják a Bizottságot illetve a Tanácsot.

Egyes képviselők szerint annak ellenére, hogy a vádlottak tagállamok közti kiadatásának eljárása nagyon költséges, az elfogatóparancsot sokszor jelentéktelen bűncselekmények esetében, pl. biciklilopás esetén is kiadják. 2005 és 2009 között a tagállamok összesen 54 689 elfogatóparancsot adtak ki, aminek nyomán 11 630 vádlottat állítottak elő. A parancs eredeti célja a már megszületett bírósági döntések végrehajtása, de az ezen kívül eső kihallgatásokra is használják.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.


  • Vennék
  • Hírek