Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Én vagyok Malala

2014.12.10. 13:46

Szaharov-díj: Nők az oktatásért címmel rendez beszélgetést az Európai Parlament sajtóirodája december 12-én, pénteken az Európa Pontban Malala Juszufzai életrajzírójával. 2013-ban Malala Juszufzai kapta az Európai Parlament Szaharov-díját, mert a talibán erőszakkal szembeszállva kiállt a lányok oktatáshoz való jogáért.

Szegénység van, nincs mindenhol szabadság, van ahol a félelem és a terror uralkodik. De van remény. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk ezeknek a gyerekeknek, hogy kiálljunk értük, hogy cselekedjünk

– mondta, amikor a díjat átvette. 2014-ben megosztott Nobel-békedíjat is kapott 17 éves Malala. Az ismert haditudósító, Christina Lamb segítségével írt könyvet az életéről. A rendezvényen az Én vagyok Malala című könyvről, a lányok oktatásáról, a nők egyenjogúságáról beszélgetnek Christina Lambbal. A beszélgetés előtt Meszerics Tamás európai parlamenti képviselő mond köszöntőt. Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a szaharov@prime-time.hu e-mail címen lehet.

Semmi nem változott az életemben

Malala Juszafzai pakisztáni diáklány, aki szót emelt azért, hogy az összes tanulásból kiszoruló gyermek járhasson iskolába. A lányt a tálibok ezért fejbelőtték, egy brit klinikán felépült a súlyos sérülésből.

A lány így beszélt az ENSZ-ben sérüléséről: „2012. október 9-én a tálibok homlokon lőttek. A barátaimat is meglőtték. Azt hitték, hogy a golyó majd elhallgattat minket. De tévedtek. És a csöndből egyszerre több ezer hang lett. A terroristák azt hitték, hogy megváltoztathatják a céljaimat és megállíthatják az ambícióimat. De semmi sem változott az életemben, egyetlen dolgot leszámítva: a gyengeség, a félelem és a reménytelenség meghalt, helyette erő és bátorság született. Nem azért vagyok itt, hogy valaki ellen szóljak, nem azért, hogy személyes bosszút álljak a tálibokon vagy bármelyik terrorista csoporton.” 

Itt állok, egy lány a sok közül. Nem csak a magam nevében beszélek, hanem azoknak a nevében, aki nem tudják hallatni a hangjukat. Akik harcoltak a jogaikért. Azért, hogy békében élhessenek, hogy méltósággal kezeljék őket. És azért vagyok itt, hogy felszólaljak minden gyermek tanuláshoz való jogáért.

A Szaharov-díj

A gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat minden évben olyanoknak ítéli oda az Európai Parlament, akik sokat tettek az emberi jogok érvényesüléséért. Tavaly a díjat Malala Juszafzaj pakisztáni tinédzser kapta, aki kiállt a lányok oktatáshoz való jogáért.

Christina Lamb

A könyv társszerzője, az est vendége Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Az Európai Parlament díját Strasbourgban, ünnepélyes keretek között adják át. A Szaharov-díjra a parlamenti frakciók vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A jelöltek közül a külügyi és a fejlesztési szakbizottságok választják ki a három döntőst, akik közül később az EP elnöke és a frakcióvezetők választják ki a díjazottat.

Andrej Dimitrijevics Szaharov (1921-1989) a hidrogénbomba feltalálója. Mivel nyugtalanította a munkájának az emberiség jövőjére gyakorolt hatása, igyekezett ráébreszteni az embereket a nukleáris fegyverkezési verseny veszélyeire. 1963-ban a nukleáris kísérletek elleni szerződés aláírásával részleges sikert könyvelhetett el.

A Szovjetunióban a rendszerrel szembehelyezkedő ellenzékinek tartották. A 70-es években létrehozott egy bizottságot az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmére. Erőfeszítéseit 1975-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.

A 2014-es díjazott az erőszak áldozatian segít

2014-ben a kongói demokratikus köztársaságbeli Denis Mukwege nőgyógyász kapta az EP emberi jogi díját, a Szaharov-díjat – döntött októberben az EP elnöke és a frakcióvezetők. A díjat november 26-án Strasbourgban, az EP plenáris ülésén adták át. Martin Schulz, az EP elnöke elismerően szólt a másik két döntősről is, az EuroMaidan mozgalomról, és Leyla Yunus azerbajdzsáni emberi jogvédőről, és kiemelte, hogy a döntés nem az EuroMaidan ellen szól.

A nemi erőszak igen gyakran háborús eszköz a fegyveres konfliktusokban, amely számtalan áldozatot szed a nők és lányok között. Denis Mukwege 59 éves kongói nőgyógyász. Az áldozatok védelme érdekében Bukavu városában kórházat alapított 1998-ban, a polgárháború idején. A ma is működő kórházban a nemi erőszak áldozataival foglalkoznak.

Bár a polgárháború hivatalosan véget ért, fegyveres konfliktusok továbbra is előfordulnak az ország keleti részén, és nem ritkák a civilek elleni támadások és a szexuális indíttatású erőszakos cselekmények sem.

Mukwege rendszeresen utazik külföldre, ahol a nők jogainak előmozdításán dolgozik, emellett hetente kétszer páciensekkel is foglalkozik a kórházban. Denis Mukwegét a szocialista és a liberális frakció, valamint Barbara Lochbihler képviselő jelölte a díjra.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.