Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottsága (LIBE) szeretné mielőbb látni a jogállam és demokrácia magyarországi helyzetét feltáró jelentést, melynek elkészítésére még nyár elején szólították föl az EU végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot.
Az EP akkori állásfoglalásában elítélte a bevándorlás-ellenes plakátkampányt, a halálbüntetés felemlegetését, és hogy a kormány az uniós intézményeket okolta a menekültválságért. Arra is utalt a szöveg, hogy Magyarország jogalkotási és igazgatási gyakorlata nem tükrözi az alapvető európai értékeket, nem felel meg a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak. Azóta nem hallottunk olyan hírt, hogy az EB elindította volna a magyarországi helyzet nyomonkövetését, habár október elején is számonkérték a Bizottságon ezt az elmaradást.
37 igen szavazattal, 13 nem ellenében voksoltak kedd délután a képviselők arról, hogy a Bizottságnak azonnal mélyreható vizsgálatot kell indítania a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban, és ki kell derítenie, hogy sérültek-e azok az értékek, amelyekre az unió épült. A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt megszavazta a döntést, csak a radikális jobboldal és a brit konzervatívok frakciója utasította el.
Helyesbítés: Az Európai Parlament júniusban szólította föl az Európai Bizottságot, hogy mielőbb indítsa el a vizsgálatát. Kedden arról döntött az emberi jogi szakbizottság, hogy miként vonják kérdőre az unió végrehajtó testületét, amiért eddig nem cselekedett. A következő kérdésekben állapodtak meg:
- Elvégezte az Európai Bizottság a mélyreható vizsgálatot? Ha nem, miért nem?
- A Bizottság el tudja küldeni az értékelését a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetéről Magyarországon?
- A Bizottság elindította a a jogállamiság Európai Unión belüli megóvására szolgáló mechanizmust? Ha nem, el tudja magyarázni alaposan, miért nem tette meg?
Niedermüller Péter, a szakbizottság tagja a Demokratikus Koalíció nevében felszólította a magyar kormányt, hogy működjön együtt a Bizottsággal egy tényszerű jelentés elkészítésében, és kezdje meg a jogállamot, a demokráciát és az emberi jogokat sértő intézkedések visszavonását, hogy a szankciókat elkerülje. Ha megállapításra kerül az alapértékek rendszerszintű megsértése, az megfelelő alapot jelent az EU-s alapszerződés 7. cikkének aktiválására és szankciók alkalmazására, emlékeztetett a DK európai parlamenti képviselője.
Frissítés: Úgy tudjuk, hogy az Európai Néppárt kompromisszumként fogadta el a kérdéseket, és többen is kiszavaztak a frakciós álláspontból. Gál Kinga, a szakbizottság fideszes alelnöke sem szavazta meg a keddi indítványt. Az EUrologushoz eljuttattott közleményében arra mutatott rá, hogy immár sokadik alkalommal került elő a LIBE ülésén a baloldal által kezdeményezett magyarországi jogállamiság helyzetét az Európai Bizottságtól firtató kérdés. „Mindennek nem más az oka, mint a magyar kormány bevándorláspolitikája. Azért, mert megvédtük és megvédjük Európa külső határait, büntetni kívánnak. És mivel tudatában vannak, hogy nincs igazuk, ezek a bosszú különböző formái. A LIBÉ-ben megszavazott kérdésre az Európai Bizottság valószínűleg az EP decemberi plenáris ülésén ad választ a plenáris vita keretében. Az sem kizárt, hogy egy újabb Magyarországot elítélő határozat is a tarsolyukban van már” – nyilatkozta Gál Kinga.