További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Zapatero hétfőn a Kanári-szigeteken újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy a spanyolok túlnyomó többségéhez hasonlóan ő maga is csak egyetlen közleményt vár az ETA részéről: olyat, amelyben az ETA lemond az erőszak alkalmazásáról.
Tizenhárom letartóztatás
Az ETA múlt vasárnap hozta nyilvánosságra tárgyalási ajánlatát, bátor gesztusokra ösztönözve a spanyol kormányt. A José Maria Aznar vezette eddigi, konzervatív kormány először az ETÁ-t tette felelőssé a március 14-i spanyolországi parlamenti választások előtt három nappal elkövetett, 202 emberéletet követelő madridi robbantássorozatért. Az ETA mintegy 840 embert ölt meg a független baszk állam megteremtéséért évtizedek óta folytatott harca közben.
A nyomozás eredményei alapján a rendőrség most viszont azt feltételezi, hogy az al-Kaida terrorhálózathoz kötődő iszlám szélsőségesek állhatnak a merényletek hátterében. Eddig tizenhárom embert tartóztattak le a spanyol hatóságok, legutóbb három marokkói, illetve egy spanyol állampolgárt.
A spanyol férfi elismerte az akciókban való részvételét. Azzal gyanúsítják, hogy ő lopta a "Goma 2 Eco" robbanóanyagot, és adta át a merényletek elkövetőinek. Az ABC című madridi napilap keddi száma szerint ezért 7000 eurót, valamint meg nem határozott mennyiségű hasist kapott. A marokkóiak tagadták, hogy részt vettek volna a merényletben, de egyikük elismerte, ismeri a terrortámadás fő gyanúsítottjának tartott Dzsamal Zugamot.
Aznar szerint súlyos hiba
Súlyos hibának nevezte José Maria Aznar leköszönő spanyol kormányfő, hogy utódja a spanyol katonák Irakból való kivonását tervezi. Aznar a Telecinco spanyol tévécsatornán hétfőn sugárzott interjújában fejtette ki a véleményét. A politikus először lépett a nyilvánosság elé azóta, hogy a március 14-i parlamenti választásokon az általa vezetett konzervatív Néppárt meglepetésre vereséget szenvedett.
A kudarchoz hozzájárultak a három nappal korábbi véres madridi robbantásos merényletek, amelyeket Aznar bírálói szerint az váltott ki, hogy a leköszönő spanyol kormány támogatta az amerikai vezetésű szövetségesek tavalyi iraki háborúját. A 202 emberéletet követelő robbantásokat feltehetően az al-Kaida terrorszervezethez kötődő iszlám szélsőségesek követték el.
Aznar az interjúban viszont a terrorizmusnak tett engedményként tüntette fel, ha Irakból kivonnák az ott állomásozó 1300 spanyol katonát. Ezt tervezi ugyanis várható utódja, José Luis Rodriguez Zapatero, a választásokon győztes spanyol szocialisták vezetője arra az esetre, ha az ENSZ június végéig nem veszi kezébe az iraki helyzet irányítását. Aznar helyes döntésnek nevezte, hogy kormánya tavaly - a spanyol közvélemény ellenkezésének dacára - támogatta az iraki háborút, mondván: a világ jobb lett Szaddám Huszein volt iraki elnök hatalmának megdöntése óta.
Dominóeffektusként hatna
Zapatero terve feszültséget keltett a spanyol-amerikai viszonyban, George Bush amerikai elnök és más vezető amerikai politikusok pedig az elképzelés felülvizsgálatára hívták fel Zapaterót. Egyes elemzők attól tartanak, hogy a spanyol csapatkivonás dominóeffektusként hatna az Irakba katonákat küldő többi országra. Washingtonban hétfőn bejelentették, hogy a madridi robbantások áldozatai emlékének szentelt ünnepségre szerdán a spanyol fővárosba utazik Colin Powell amerikai külügyminiszter, akinek várhatóan alkalma nyílik találkozni a leköszönő és a majdani spanyol kormány tagjaival is.
Afganisztáni katonai kontingensét akarja növelni Spanyolország az Irakból való tervezett kivonulása után. Mint az El País című spanyol napilap keddi számában beszámolt róla, José Luis Rodríguez Zapatero jövendő spanyol miniszterelnök ezzel a lépéssel szeretné eloszlatni azt a benyomást, miszerint Spanyolország meghajol a terrorizmus előtt. A jövendő szocialista kormányfő az Egyesült Államok nyomása ellenére szilárdan elhatározta, hogy kivonja Irakból 1300 katonáját, ha a csapatok addigra nem kapnak ENSZ-felhatalmazást ott tartózkodásukhoz.
A spanyol szocialisták, akik megnyerték a március 14-i választásokat, törvénytelennek és eredménytelennek tekintik Irak megszállását. Ezzel szemben az afganisztáni szerepvállaláshoz van egyértelmű ENSZ-felhatalmazás - idézett szocialista pártkörökben elhangozott véleményeket a spanyol újság. A szocialisták azt is hangsúlyozták, hogy az afganisztáni megbízatás kifejezetten az al-Kaida terroristahálózat ellen irányul, Irak megszállását viszont a mindeddig fel nem lelt tömegpusztító fegyverekkel indokolták. Arról, hogy Zapatero hány katonával akarja növelni az afganisztáni spanyol erők létszámát, nem számolt be az El País.