Elkészült az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró bizottságának írásos jelentése az öttagú delegáció január végi látogatásáról - jelentette be közleményben a bizottság egyik tagja, Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) csütörtök este Brüsszelben.
Az MTI-hez általa eljuttatott szöveg létfontosságúnak ítéli, hogy "fellépjenek bármiféle támadás ellen, amely a térség hagyományos kultúrái bármelyikének gyökereit éri", de úgy véli, nincs szó a tartomány destabilizálását tudatosan célzó, szervezett műveletről.
Igazságszolgáltatás reformját sürgeti
A jelentés - amelyet hivatalosan a delegációvezető, Doris Pack ad át a parlamentnek - sürgeti egyebek között a vajdasági decentralizációs terv megvalósítását, a kisebbségek védelmét javító intézkedések bevezetését, a diszkriminációt akadályozó erőfeszítések fokozását, a rendőrség és igazságszolgáltatási rendszer reformját, a többnyelvűség megőrzését az oktatásban, valamint a média függetlenségének garantálását.
Egyedi esetekről van szó
A tényfeltáró delegáció indításáról szeptemberben döntött az EP plenáris ülése az ottani magyarok és más kisebbségek tagjai elleni erőszakos kilengések miatt. A küldöttség január legvégén három napot tartózkodott a Vajdaságban, illetve Belgrádban.
Az ötfős delegációt Pack, az EP-délszláv vegyes bizottság néppárti német elnöke vezette, tagjai között Becsey mellett Hegyi Gyula (MSZP), valamint az osztrák szocialista Johannes Swoboda és a szlovén liberális Jelko Kacin kapott helyet.
Szóban a bizottság vezetője már egy hónappal ezelőtt, rögtön visszatérte után jelentést tett, megállapítva egyebek közt, hogy a vajdasági incidenseknél nem szervezett, hanem egyedi esetekről van szó, de a kilengések valóban sok esetben etnikai jellegűek.
Pack akkor az EP külügyi bizottsága előtt elmondta, megítélésük szerint a szerb hatóságok nem léptek fel a lehető legnagyobb hatékonysággal az incidensek elkövetői ellen, illetve a megelőzés érdekében, és az incidensek az oktatás hiányosságaira, az etnikai összetétel változására és a gazdasági helyzet miatt általánosabban romló közhangulatra vezethetők vissza.
Az írásbeli jelentés alapjában véve megerősíti a szóbeli megállapításokat. Azt is jelzi, hogy az incidensek az elmúlt időben szórványosabbá váltak, ami a tényfeltárók szerint a választási időszak lezárultának, a hatóságok jóakaratának és a nemzetközi közösség nyomásának köszönhető. A dokumentum megerősíti, hogy az EP-délszláv vegyes bizottság továbbra is folyamatosan, szoros figyelemmel követi az eseményeket.
A jelentés aztán válik majd az Európai Parlament hivatalos dokumentumává, hogy - várhatóan áprilisban - elfogadja azt a külügyi bizottság.