Auguszta
-4 °C
2 °C

Az EU-tól hiába várjuk Szlovákia megdorgálását

2009.08.26. 07:49 Módosítva: 2009-08-26 08:28:31
Az EU-nak lehet panaszkodni, de a szervezet felhatalmazás hiányában nem szokott tagállamok közti politikai vitákkal foglalkozni. Az EP-ben a magyar képviselők ostorozhatják a szlovák kormányt, de figyelemfelkeltésen túl aligha érhetnek el eredményt. Az EU legfeljebb közvetítő lehet a magyar-szlovák konfliktusnak, de a vitát alapvetően a két kormánynak kellene megoldania.

Balázs Péter magyar külügyminiszter hétfő reggel bejelentette, hogy az EU-hoz fordul a magyar diplomácia Sólyom László révkomáromi kitiltása miatt. A magyar panasznak azonban legfeljebb figyelemfelkeltő hatása lehet, az EU intézményei szinte sohasem avatkoznak két tagállam vitájába. Nem is szokás kétoldalú vitákat kivinni a tanács vagy a bizottság elé, az elmúlt évtizedekben nem volt példa arra, hogy akár a bizottság akár a tanács ítélkezzen politikai vitákban. Az Európai Parlamentben inkább jellemző egymás bepanaszolása, de ott is legfeljebb a figyelemfelkeltésig lehet elmenni.

Az EU nem oszt igazságot

"Az Európai Unión belül ilyen incidenseknek nem szabad előfordulniuk” – mondta Sólyom kitiltásáról a magyar külügyminiszter. Balázs már a hétvégén tájékoztatta a történtekről az EU miniszteri tanácsát és a tanács elnökét. Vagyis az EU külügyminiszterei kaptak értesítést és elnökként a svéd külügyminiszter. Ő vetethetné a miniszterek következő találkozóján napirendre a magyar-szlovák vitát.

Erre azonban kevés az esély. A svéd elnökség brüsszeli követségén már hétfőn jelezték, hogy semmilyen a vitával kapcsolatos lépést sem terveznek. Ez egyáltalán nem meglepő, ahogy az sem, hogy a magyar külügy által meg sem szólított Európai Bizottság sem akar beleszólni a vitába. A bizottság szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a vitát kétoldalú ügynek tekintik, amelyben az Európai Bizottság semmilyen formában nem érintett. E szervezetek mindig is igyekeztek távol tartani magukat a belpolitikai és a kétoldalú vitáktól. Ehhez nem is nagyon van felhatalmazásuk.

„Szigorúan behatárolt, hogy miből lehet EU-s ügy. Nem szokott előfordulni, hogy egy tagországnak az EU-val vagy akár másik tagállammal folytatott politikai vitáját akár a tanácsban, akár a bizottságban napirendre vegyék” – mondta az Indexnek Fóris György, a Bruxinfo EU-szakértője.

Fóris emlékeztett, hogy utoljára Ausztria esetében merült fel, hogy az EU esetleg egyik tagállama belpolitikai vitájába érdemben beleszólhatna, de a szélsőjobboldali Szabadságpárt 2000-es kormányra kerülése után sem született erről közös döntés. Akkor ugyan tagállamok egyenként felmondták a kétoldalú politikai kapcsolatokat Ausztriával, de még ebben az esetben sem volt szó hivatalos EU-s fellépésről.

Jogi vonalon lehetne ügy

„Amíg két ország vitája politikai síkon marad, addig ez nem lehet EU-s téma. Ha a vitának jogi relevanciája van, akkor már lehet belőle közös ügy” – tette hozzá Fóris. Így a schengeni szerződés megszegése kapcsán lehetne uniós üggyé emelni Sólyom kitiltását, hiszen ebben a megközelítésben uniós szerződés megszegéséről, az emberek szabad mozgásának megakadályozásáról lenne szó.

A cseh Právo című lap éppen ebből a szempontból vizsgálta a vitát, a lap elemzése szerint Magyarország akár a luxembourgi Európai Bíróságon is kereshetne elégtételt. A magyar diplomácia azonban nem jelezte, hogy pereskedni szándékozna, és alapvetően nem jogtechnikai ügyként kezeli a konflitkust. Ha így kezelné, akkor Sólyom mint uniós állampolgár lehetne sértett és nem pedig mint államfő, vagyis a vita politikai éle csorbulna ezzel.

Közvetítést esetleg kérhetünk

A mostani helyzetben a magyar segítségkérés az EU-tól elsősorban a magyar közvélemény megnyugtatását szolgálhatja, jelzi, hogy a magyar diplomácia tesz valamit érdekei védelmében. Valódi eredménye akkor lehet a magyar erőfeszítésnek, ha a tanácsot vagy a svéd elnökséget közvetítésre kéri fel. Ilyenre volt már példa az EU történetében – például a szlovén-horvát határvitában az EU késznek mutatkozott egy közvetítő bizottságot felállítani az idén, igaz ott a horvát fél nem tagja az EU-nak.

D KOS20090821001

Egy ilyen közvetítés esetén azonban a szlovák félnek is bele kell egyeznie az EU vagy a svédek bevonásába, és igazságtételt vagy pláne Szlovákia megdorgálását nem lehet elvárni ebben az esetben. Ráadásul Szlovákia budapseti nagykövete már kijelentette, hogy hazája ellenzi, hogy az EU-t bevonják ebbe a vitába.

A közvetítés lehetősége foglalkoztatja a német és az osztrák sajtót is. Mindkét ország több napilapjában is megjelentek elemzések a szlovák-magyar vitáról, és visszatérő motívum, hogy az EU-nak közvetítőként gyorsan lépnie kellene, mielőtt a nacionalisták átveszik a kezdeményezést.

„Ha jogilag aligha van is alapja az EU fellépésének, politikailag elkerülhetetlen” – írja keddi számában a bécsi Der Standard. „Világos beszédre van szükség az Európai Bizottság, az Európai Tanács elnöksége és olyan vezető politikusok, mint Angela Merkel és Nicolas Sarkozy részéről: ilyen szellemiséggel és ilyen intézkedésekkel nincs mit keresnie egy országnak az EU-ban” – írja általában a nacionalista villongások erősödéséről a lap.

Hasonlóan fogalmaz keddi elemzésében a német Berliner Zeitung: „Abszurd, hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani.”

A parlamentben lehet az asztalt verni

Az Európai Parlament lehet még terepe a tagállamok közti politikai vitáknak. Magyar képviselők már a nyáron is többen szóba hozták a szlovák nyelvtörvényt, és biztosnak tűnik, hogy Sólyom kitiltása is téma lesz a parlamentben. Erre Balázs Péter hétfői nyilatkozatában maga is bíztatta a magyar képviselőket, még azt is javasolta, hogy hozzon a parlament határozatot arról, hogy egymás vezetőit ne tilthassák ki a tagállamok területükről.

A parlament azonban ilyen ügyekben legfeljebb véleményt fogalmazhat meg, ha egyáltalán valóban szavazás lenne egy Balázs által felvetett határozatról. Mindenesetre a magyar képviselők már készülnek a parlamenti vitára, az RMDSZ-es Tőkés László pedig a külügyi bizottság elé akarja vinni az ügyet. Tőkés abban is bízik, hogy az ügyben megszólal majd Jerzy Buzek, az EP elnöke is. A lengyel politikusnál a magyarok nyáron már sikeresen lobbiztak, hogy ítélje el a szlovák nyelvtörvényt, bár ennek is csak szimbolikus jelentősége volt.