Aliz
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Az írek megmentették az unió becsületét

2009.10.03. 13:58
Írországban győztek az igenek, életbe léphet az EU belső működését szabályozó lisszaboni szerződés. Lesz az EU-nak elnöke, változnak a tagállamok szavazatarányai és erősebb lesz az Európai Parlament. Egy cseh-brit összefogás azonban még az utolsó pillanatban megfúrhatja az egészet.

Igent mondtak

Az előzetes eredmények szerint egyértelmű, hogy az ír választók pénteken igent mondtak a lisszaboni szerződésre. Már a viszonylag magas részvétel sugallta a Brüsszel számára kedvező végeredményt. Az ír döntés után fellélegezhetnek az erősebb és hatékonyabb EU hívei. Közöttük van az európai politikai elit nagy része. A szerződés elkötelezett hívei közé tartozik Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár is. A szerződést az íren kívül már az EU összes parlamentje ratifikálta, elsőként a magyar.

Az unió belső működését szabályozó, a most érvényben lévő nizzai szerződést felváltani készülő szerződés teljes sikere azonban még mindig nem biztosított. Két ország államfője ugyanis nem írta alá országa csatlakozását a szerződéshez, bár parlamentjeik erre már felhatalmazták őket. Mindkét elnök olyan pártok tagja, amelyek az EP-ben is rendre bírálják a lisszaboni szerződést.

Az egyik vonakodó Lech Kaczinsky lengyel elnök. Vele azonban Sarkozy francia államfő már korábban megígértette, hogy ha az írek igent mondanak, akkor nem késlekedik aláírni a szerződést.

A másik vonakodó Vaclav Klaus cseh elnök. Ő kifejezetten károsnak tartja a szerződést és ugyan valószínű, hogy nem vállalná, hogy egyetlenként egész Európával (és hazája kormányával) szemben elkaszálja a szerződést, a következő három hétben biztos nem írja alá. Ezt arra hivatkozva teheti meg, hogy négy vele szövetséges cseh szenátor az alkotmánybíróságon támadta meg a szerződést, mondván túl sok hatáskört vesz Brüsszel javára a cseh államtól. A cseh alkotmánybíróság a kedden kapott beadvány után jelezte, hogy három hétig biztosan vizsgálja az ügyet és addig Klaus nem írhatja alá a cseh csatlakozást. (Korábban Németországban fordultak képviselők hasonló beadvánnyal hazájuk alkotmánybíróságához, és ott végül a bírák nem találták alaptörvény-ellenesnek a szerződést.)

Klaus időhúzása azért fontos, mert képes lehet megfúrni vele a szerződést. A most ellenzékben lévő, de jövőre minden várakozás szerint hatalomra jutó brit konzervatívok ugyanis megígérték, hogy ha ők lesznek kormányon, akkor népszavazást írnak ki a szerződésről. Az angol közvélemény egyáltalán nem szereti a szerződést. A brit vétó elkerülésének egyetlen esélye, ha Klaus és Kaczinsky nem várja meg a brit választásokat, hanem gyorsan aláírnak. A mostani brit kormány ugyanis már csatlakozott a szerződéshez és akkor eljön az a kegyelmi állapot, hogy éppen mind a 27 tagállamban hatályos a ratifikáció. Ezután a britek utólag már hiába népszavaznának, nem lenne visszaút. A brit választások valószínűleg tavasszal lesznek.

Klaus az ír voksolás előtt azt mondta, hogy a nemeknek drukkol és mindenképpen megvárja esetleges aláírásával a cseh alkotmánybírák döntését. Kormánya EU-ügyi minisztere viszont azt ígérte szombaton, hogy Csehország nem lesz akadálya a szerződésnek, idő kérdése, és lesz ratifikáció. A cseh miniszter ugyan türelmet kért Európától, ám szinte bizonyos, hogy a cseheken a következő hetekben elképesztő diplomáciai nyomás nehezedik majd.

Mi ez a szerződés?

Az egyre több tagállammal bíró EU saját működési rendjéről már 1996 óta folyik a vita. Fontos állomás volt ebben az EU alkotmányának elfogadása, azt azonban két tagállamban is népszavazáson utasították el.

A szerződés lényegében megmenti a 2005-ben elbukott alkotmány néhány fontos elemét. A döntés nem hoz radikális változtatásokat, de fontos lépés az egységesülés felé, az EU saját szervezetei és a szövetségi politika erősödik általa és így tovább folytatódik a nemzetállamok szerepének csökkenése.

A leglátványosabb változás az lesz, hogy az Európai Uniónak (pontosabban Tanácsának) lesz egy elnöke. Most a tagállamok között féléves rotáció alapján mindig másik ország vezetője elnököl az Európai Tanácsban. A féléves forgás itt megmarad, de lesz egy ember, aki az egész uniót összefogja, a világ előtt szimbolizálja. Elsősorban nemzetközi kapcsolatépítésben lesz szerepe, de szimbolikusan is fontos, hogy nem csak intézmények, hanem egy személy is megjeleníti majd Európát. Az elnöki intézmény bevezetése szerepelt az alkotmány-tervben is. Az elnököt a tagállamok állam- illetve kormányfői, vagyis a tanács választja majd.

Az EU-nak lesz egy kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja is. Már most hasonló funkciót tölt be Javier Solana, a NATO volt főtitkára, ám a tisztség megerősítésével tovább erősödik a tagállamok diplomáciai és katonai összefogása. Az új főmegbízott állandó helyet az Európai Bizottságban, sőt ő lesz a testület alelnöke.

Változik a szavazati rendszer az egyes tagállamok szakminisztereit és vezetőit összefogó tanácsban. Egy-egy határozat elfogadásához elég lesz a tagállamok 55 százalékának egyetértése, ha az együtt szavazók képviselik a lakosság 65 százalékát is. A tagállamok vétójoga azonban megmarad kül- és biztonságpolitikai ügyekben, illetve az unió költségvetésének elfogadásakor.

Erősödik az EU egyetlen közvetlenül választott intézményének, az Európai Parlamentnek a szerepe. Az EP érdemben beleszólhat majd az agrárpolitikába (az EU a legtöbbet erre a területre költi) és a bel- és biztonságpolitikába is.

Miközben a változtatások nagy része a közös intézményeket erősíti a tagállamok rovására, egy változtatás ezzel szemben áll: a nemzeti parlamenteknek joguk lesz ellenállniuk uniós törvényjavaslatokkal szemben. Ha a tagországok egyharmadának parlamentje ellenvetéssel él, akkor ez ugyan még nem jelenthet vétót, de különleges indoklásra kötelezi az Európai Bizottságot.

Az európai polgárok közvetlen beleszólását erősíti, hogy egymillió uniós polgár aláírásával arra lehet kényszeríteni a bizottságot, hogy foglalkozzon egy-egy kérdés uniós szabályozásával.