Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Kovács László európai kalandjai

2009.12.02. 00:26
Kovács László egykori MSZP-elnök volt az EU első teljes jogú magyar biztosa. Hamarosan lejár a mandátuma, úgyhogy megvizsgáltuk, hogy mire jutott Brüsszelben. Brüsszeli beszámolók szerint ugyan öt éve csúnyán elbántak vele az Európai Parlamentben, de összeszedte magát, és rendben vitte a nem túl fajsúlyos, ám annál bonyolultabb adóügyeket. Összefoglalónkból kiderül, hogy mit csinál általában egy biztos, és mit csinált Kovács.

„De Laci, de Laci!” – igyekezett magyarázkodni Mandur László budapesti MSZP-elnök Kovács Lászlónak, a 2002-es önkormányzati választás éjszakáján, a Köztársaság téren. Esélye sem volt, hogy elmondhassa érveit. Kovács azért szidta le Mandurt, mert ragaszkodott Gy. Németh Erzsébet indításához a főpolgármester-választáson, de a szocialista jelölt csak harmadik lett. A 2004-es EP-választás kudarca már Kovács László pártelnökségébe került.

Kovács László a Horn- és a Medgyessy-kormányok külügyminisztere, illetve 1998-2004 között az MSZP elnöke volt. Nyugodt, lassan előadott, meglehetősen szürke nyilvános szereplései mellett évekig ügyesen vezette az intrikákkal és belső hatalmi harcokkal küzdő MSZP-t. A színfalak mögött sokkal elevenebb volt, mint az hivatalos megnyilvánulásaikor látszott. Az újságíróknak diktálva nyilatkozott, még a központozásra is rendszeresen figyelmeztetett. Messziről inkább hasonlított egy közepes méretű állami vállalat igazgatójára, mint politikusra. A látszat azonban csalt, és ezt nemcsak hazai karrierje bizonyítja. Kovács László Brüsszelben is ügyesen működött. Képes volt a nagyon nehéz kezdet után felállni, és még politikai ellenfelei szerint is vállalható munkát végezni.

Andor Lászó
Andor Lászó

Brüsszelben dolgozó magyarok, politikusok és hivatalnokok véleményei, illetve egy több mint egyórás, Kovácscsal készített interjú alapján bemutatjuk, hogy mit csinált Magyarország első EU-biztosa. Kovács mandátuma hamarosan lejár, utódja Andor László lesz, aki egy másik területen bizonyíthat majd.

„Sokan tartottak tőle, hogyan boldogul majd egy 65 feletti régi kommunista káder, meg féltek, hogy majd kiviszi a brüsszeli apparátusba a Köztársaság téri néniket. De nem okozott soha semmilyen megütközést, összeszedte magát, és rendesen végigcsinálta. Barroso benne lett volna, hogy a magyar kormány újra jelölje, pláne ha Veres János lett volna a másik választás” – foglalta össze véleményét egy, a brüsszeli politikát jól ismerő magyar szakértő.

Kovács Brüsszelbe megy

Gyurcsány Ferenc hatalomra jutása után úgy tűnt, hogy itthon elfogyott körülötte a levegő. Már 2004 júliusában, az elbukott EP-választás után közölte, hogy lemond a pártelnökségről. Az augusztusi miniszterelnök-jelöléskor pedig Kiss Pétert támogatta, de a párt kongresszusa felülbírálta a pártvezetők akaratát, és Gyurcsány Ferenc lett a befutó. Pártelnöknek pedig Kovács helyére a Gyurcsány-párti Hiller Istvánt választották. Addigra azonban Kovácsnak már megvolt a brüsszeli posztja.

Kovács László Kiss Pétert támogatta
Kovács László Kiss Pétert támogatta

Kovács állítása szerint már 2001-ben kitalálta, hogy szívesen kimenne Brüsszelbe biztosnak, és ezt jelezte is Medgyessy Péternek, még a 2002-es választás előtt. Ez az ambíciója azonban csak 2004 nyarán vált nyilvánossá. Sokáig azonban Balázs Pétert (a mostani külügyminiszter) tartotta a sajtó fő esélyesnek a posztra. Balázs volt a csatlakozási tárgyalások egyik meghatározó háttérembere, majd az EU-hoz delegált nagykövet, és ő volt 2004 májusától az ideiglenes magyar biztos is. (Balázs a 2004 májusi csatlakozástól a Barroso-bizottság őszi megalakulásáig volt biztos. Ebben az átmeneti időszakban az új tagállamok társbiztosokat delegálhattak az EU-ba, Balázs a francia biztos mellett dolgozott. Ez amolyan betanulási időszaknak is számított, így meglepetés volt, amikor júliusban elkezdtek szivárogni a hírek Kovács biztosi ambíciójáról.)

Jó helyre is kerülhetett volna

Kovácsot még augusztus elején, másfél héttel bukása előtt Medgyessy Péter jelölte a bizottságba. Barroso bizottsági elnök az energetikát adta eredetileg Kovácsnak. 2004-ben nem volt teljesen világos, hogy ez mennyire fontos pozíció. De azóta a gázválságok, a Nabucco-vezeték terve, az áramszektor és a gázpiac részleges liberalizációja, illetve az EU elköteleződése az alternatív energiahordozók mellett bebizonyította, hogy az energetikai az egyik legfontosabb területté vált. Ráadásul egy olyan terület ez, ahol a mai napig nincs egyértelmű közös stratégia, így sok kreatív feladat várt az ezzel foglalkozó biztosra, esetenként még világpolitikai jelentőségűek is.

Kovácsot Medgyessy Péter jelölte a bizotságba
Kovácsot Medgyessy Péter jelölte a bizotságba

Pofon

Kovács azonban nem kapta meg a neki ígért állást. Nagyon csúnyán szétszedték az Európai Parlament energetikai bizottságának meghallgatásán. A néppártiak a múltját, a zöldek a hozzáértését kezdték ki.

A parlament jelezte, hogy az olasz biztos homofób megnyilvánulásai, a lett biztos korrupciós ügyei, és a magyar biztos „nem meggyőző” szereplése miatt nem szavazza meg a Barroso-bizottságot. Barroso erre visszavonulót fújt.

Kovács szerint ő csak áldozat volt, egy nagyobb európai játék vétlen feketebáránya. Ezt képviselik az akkori MSZP-s EP-képviselők is. Az európai szocialisták és a liberálisok az olasz Buttiglione miatt mindenképpen el akarták kaszálni a bizottságot. Az igazságügyi- és belbiztonsági területre jelölt Buttiglione ugyanis szörnyű dolgokat nyilatkozott a melegekről, a nőkről, a bevándorlókról, így a baloldalon gyorsan lenácizták.

Állítólag válaszul a néppárt is kinézett egy baloldali jelöltet, hogy ne csak nekik legyen veszteségük. Hogy pont Kovácsot szúrták ki, abban az MSZP-sek szerint a Fidesz volt a ludas, mert kapva-kaptak a lehetőségen, hogy a frissen hatalomra jutott, és rendkívül népszerű Gyurcsánynak bevigyenek egy diplomáciai pofont.

Kovácsot az EP-ben azzal is támadták, hogy ő lenne az első, aki egy szovjet-csatlós kommunista kormány magas rangú politikusából lenne EU-biztos. Túlzás azt állítani, hogy ez csak a Fideszt zavarta az EP-ben, valószínűleg új erőként aligha lehetett volna képes a néppárti frakciót Kovács ellen fordítani. Viszont az is tény, hogy a Fidesz igyekezett kihasználni és erősíteni a Kovács-ellenes hangulatot. Ha nincs a Buttiglione-ügy, akkor Kovács talán megúszhatta a nagy botrányt, de nem véletlen, hogy pont őt szúrták ki. Elsősorban a múltja miatt valóban ő volt a leggyengébb láncszem, a legkönnyebben kikezdhető balos jelölt.

Rocco Buttiglione
Rocco Buttiglione

Egy német képviselő egyenesen azt kérdezte, hogy tényleg kell-e az EU-nak egy vörös komisszár (ez egy szójáték, mert komisszárnak hívták a bolsevik puccs után az orosz minisztereket, míg a biztos angolul commissioner, ami nagyon hasonlóan hangzik). Az EP-ben terjedt egy fotó is, amin munkásőrök állnak, az egyikük állítólag Kovács lett volna. Kovács mindig is határozottan cáfolta, hogy valaha tagja lett volna az MSZMP fegyveres testületének.

Pótmegoldás

Buttiglionét az olasz kormány lecserélte, ahogy a másik vitatott jelöltet, a liberális lettet is visszahívták. A Medgyessy-utód Gyurcsány Ferenc azonban ragaszkodott Kovácshoz. Ez egyesek szerint komoly hiba volt a magyar kormányfő részéről, mert egy nem kommunista múltú magyar jelölt valószínűleg megtarthatta volna az energetikai posztot, ahogy Buttiglione utódja, Franco Frattini is vihette az elődjének kinézett igazságügyet. A néppárt kiakadt a kettős mérce miatt, hogy nekik áldozatot kellett bemutatniuk, míg a szocialisták erre nem hajlandók. Barroso ezért kicsit megkavarta a portfoliókat, és a jóval gyengébb adóügyi területet adta Magyarországnak. Az energetikának így végül az új embert küldő lettek örülhettek.

Kovács azt mondta az Indexnek, hogy az adóügyi meghallgatása a bizonyíték rá, hogy őt csak politikai alapon támadták. Mielőtt beült volna az újabb meghallgatására, brit és német néppárti képviselők azt tanácsolták neki, hogy kezdje egy politikai nyilatkozattal, amelyben elmondja, hogy volt-e fegyveres testület vagy titkosszolgálat tagja a kommunizmusban. Kovács megfogadta a kérést, és elmondta, hogy nem volt ilyen. Ezután a meghallgatásán már nem kapott olyan provokatív kérdéseket, mint az energetikain. Mások szerint erre már sokkal jobban fel is készült, bár csak egy hete volt, hogy a számára egyébként idegen pénzügyi területbe beletanuljon.

Azért több mint vonatkerék-pumpálás

A vonatkerekes definíciót Becsey Zsolt, a Fidesz volt EP-képviselője mondta az adóügyi biztos szerepéről. Becsey foglalkozott messze a legtöbbet a magyar képviselők közül Kováccsal, mert az adóügyeknek ő volt a néppárti frakcióban a fő felelőse, így a legnagyobb EP-frakció nevében neki kellett legtöbbet foglalkoznia Kovács javaslataival.

Becsey Zsolt
Becsey Zsolt

A karrierjét a külügyben kezdő Becsey furcsa helyzetben volt: régről ismerte Kovácsot, hiszen ő vette fel állásba a külügyminisztériumba. Túlzás, hogy Brüsszelben kedvelték egymást, sokat is vitatkoztak, de kapcsolatukat ők maguk is, és mások is korrektnek látták. Becseynek sok erős kritikai észrevétele volt ugyan Kovács munkájával kapcsolatban, de jobban kijöttek, mintha a magyar parlamentben kellett volna együttműködniük.

Az adóügyi posztot szokás azzal elintézni, hogy díszhivatal, hiszen az EU nem szed adót, akkor meg minek kell ilyen biztos. Az érvelés első fele igaz, de bizonyos ügyekben van az EU-nak adópolitikája: ilyen például a jövedéki adók vagy az áfa-rendszer, de az EU-ra tartoznak a több tagállamban is működő cégek ügyei, illetve Kovácshoz tartozott még a vámigazgatás is.

Az adóügyi pozíció abból a szempontból különösen nehéz, hogy a tanácsban az ide tartozó ügyekben minden tagállamnak vétójoga van. Vagyis minden újdonsághoz, amit Kovács be akart vezetni, meg kellett győznie az EU összes pénzügyminiszterét. Ahol elég a minősített többség, ott elég kevesesebb miniszterrel tárgyalni, itt viszont a legszélesebb alkukra volt szükség. Ez jelentősen megnehezítette Kovács dolgát, ezen a területen nem lehet egyik napról a másikra látványos eredményeket elérni.

Némi könnyebbséget jelenthetett viszont, hogy adóügyekben a parlamentnek csak véleményezési joga van, vagyis elvben akkor is átmehet egy bizottsági javaslat, ha azt csak a tanács hagyja jóvá, de a képviselők esetleg leszavazzák. Ez azonban csak elvi szinten jelentős egyszerűsítés, nem szokás a parlament akaratával szembe menni.

Egy brüsszeli bizottsági hivatalnok az Indexnek négy csoportba osztotta a biztosokat erejük szerint. A legerősebbek, akik egyedül, akár a tanács nélkül is komoly döntéseket hozhatnak, ilyen például a versenyjogi biztos, aki akár milliárdokra büntethet cégeket. A második körben vannak, akiknek elég, ha a tanácsban minősített többséget kapnak. Kovács szerinte a harmadik kategóriába tartozott, azok közé, akik csak teljes konszenzussal tudnak elérni eredményeket. A negyedik csoportban vannak azok a biztosok, akiknek alig van jogkörük, és szerepük inkább csak stratégiák kialakítására korlátozódik. Ilyen a többnyelvűségért felelős biztos posztja, de az új magyar biztos Andor Lászlónak kinéző szociális portfoliót is ide sorolta a szakértő.

De mit csinált Kovács?

Ha magyarok ezt kérdezik Kovácstól mostanában, akkor szereti azt mondani, hogy levitte a magyarországi távfűtés árát. Mivel ez a motívum az MSZP mostani kampányában igen hangsúlyos elem, van egy intézkedése, ami jól kommunikálható és szimpatikussá tehette volna, ha sikerült volna miniszterelnök-jelöltté válnia.

tavfut

Lényegében a kedvezményes áfakulcsú termékek uniós meghatározásáról van itt szó. Ennek kialkudásáról Kovács szó szerint órákig tud mesélni, mint szinte bármiről. Ugyan szakmai szervezetek és szocialista képviselők is panaszkodtak rá, hogy Kovács nem járt informális találkozókra, és csak a kötelező ülésekre ment el, arra mindig szakított időt, hogy magyar látogatócsoportoknak egy-két órát meséljen munkásságáról. Ilyen csoportokat részben magyar EP-képviselők vittek hozzá, illetve újságírókat is rendszeresen fogadott. Kis túlzással ha egy kisbusznyi magyar megjelent Brüsszelben, akkor hosszú történeteket mesélt nekik arról, hogyan küzdött meg a német pénzügyminiszterrel, milyen fontos embereket fogadott hivatalában („tegnap egy svájci bank vezetői kérték, hogy hallgassam meg őket, épp ebben a szobában ültem le velük”), és hogyan nézett félre egy bukaresti törvényalkotási késlekedéskor a román biztos későbbi jóindulatáért cserébe. E történetekben Kovács mindig zseniális diplomataként jelent meg, és az áfakulcsos sztorinak is mindig az a vége, hogy francia szakácsok könnyes szemmel ünneplik. Kovács ilyenkor nem füllent, legfeljebb sajátos optikán keresztül, személyére kihegyezve meséli az EU-s jogalkotás folyamatát.

Az áfakulcsos történet tényleg a legnagyobb dobása volt, egy évtizedek óta húzódó ügyet tett rendbe. Az EU meghatározza, hogy minimum mennyi áfát kell kivetnie minden tagállamnak, ettől csak felfele lehet eltérni. Bizonyos szolgáltatásokat viszont egyes tagállamok ideiglenes engedéllyel már évek óta kedvezményes kulccsal is támogathattak. Ez sok vitához vezetett, mert például a 2004-ben csatlakozott államok nem léphettek be a kivételezettek körébe, úgyhogy ezek bővítették volna a kivételezettek körét. De egyes államok – például Németország – meg akarták szüntetni az egész rendszert, mert piacellenesnek tartották.

Kovács alatt fogadta el az EU, hogy bizonyos szolgáltatásokat bármely tagállam kedvezményes kulccsal támogathasson, és az évekig egyedi kivételekként működő szabályok általánossá váljanak. Nem kötelező sehol megadni a kedvezményt, de a közös listáról bármely tagállam választhat magának területeket. Ez így sokkal ridegebbül hangzik, mint Kovács történetei, de tény, hogy e kedvezményes körbe bekerült a magyarok által kiválasztott távfűtés, vagy a franciák által preferált éttermi szolgáltatás.

Kovács és a hivatal

Az áfakulcsos sztorin az adóügyi biztos alá tartozó több száz fős nemzetközi apparátus persze már évek óta dolgozott, Kovács megjelenése előtt is. Forrásaink szerint általában jellemző, hogy a lassú EU-s jogalkotási folyamat miatt összecsúsznak a ciklusok között az ügyek, a biztosok a témáik többségét megöröklik. Kovácsnak is van olyan előterjesztése, ami majd csak 2014-ben lép hatályba.

Kovács állítása szerint napi 14 órákat dolgozott, hogy beletanuljon az adóügybe. Hallottunk olyan véleményt is, hogy ha lehetett, akkor azért csak keddtől csütörtökig volt brüsszeli irodájában, de azt kritikusai is elismerték, hogy amit kellett, azt rendesen megtanulta az EU-s adópolitikáról. „Hamar felmértem, hogy az adópolitika nagyon sok technikai ismeretet igényel, de megtanulható. Egy év után éreztem, hogy megvan a kellő szakmai tudásom, és magabiztosan szerepelek a pénzügyminiszterek előtt” – mondta az Indexnek Kovács.

Magával a törvényi nüanszokkal egy biztosnak nem kell foglalkoznia, arra ott van a stábja. A biztosnak alapvetően két helyen van személyes szerepe: a jórészt megörökölt témák közül melyeket sürgeti jobban, és hogy ezeket hogyan tudja eladni. A javaslatait ugyanis át kell vernie a bizottságon, a parlamenten és a tanácson, ami leginkább politikai-diplomáciai feladat.

A válság segítette, az írek akadályozták

A témák eladásakor két nemzetközi fejlemény befolyásolta Kovács hatékonyságát. Az egyik segítette, a másik hátráltatta. Segítette őt a válság, mert ennek hatására bizonyos ügyei – például az adócsalás elleni küzdelem, amivel az apparátusa szintén régóta küszködött – kedvező fogadtatásra talált. Főleg a németek erőltették, hogy az európai miniállamok, Svájc és néhány tagállam (Luxemburg, Ausztria, Belgium) engedjék oda a külföldi adóhatóságokat a bankjaikhoz.

Hátráltatta viszont Kovács munkáját a két ír népszavazás a lisszaboni szerződésről. A szerződést ellenzők egyik fontos érve volt Írországban, hogy az alacsony ír adórendszert majd tönkreteszi az EU. Ez ugyan nem volt igaz, a lisszaboni szerződés nem fenyegette a tagállamok adóügyi szuverenitását, de az érv mégis sokakra hatott. 2008 tavaszától ezért Barroso és az ír biztos lelassította Kovács néhány ügyét, nehogy egy új adóügyi irányelv hivatkozási alap legyen az ír ellenzőknek. Részben ezért bukott el Kovács egyik fontos ügye: a határokon átnyúló tevékenységet végző vállalkozások társasági adóalapjának kiszámítását egységesítő jogszabály. Elképesztő bonyolultan hangzik, nem véletlen, hogy nehéz elmondani, hogy mit csinál az EU, de Kovácsnak tényleg ez volt az egyik legfontosabb problémája az elmúlt öt évben.

Drágább lesz a cigi

Az EU egységesen szabályozza a jövedéki adót is, nehogy aránytalanul olcsóbb legyen a cigi, az alkohol vagy a benzin egyes tagországokban. Kovácshoz tartozott ez a terület is, és egy kisebb áttörést éppen hivatali ideje végén ért el. November elején fogadta el a tanács azt az előterjesztést, aminek értelmében 2018-ig folyamatosan emelkedik a cigaretta kötelezően előírt jövedéki adója. Ez azt jelenti, hogy 9 év múlva legalább 800 forint körül lesz egy doboz cigi ára Magyarországon. A kezdeményezést elsősorban az egészségügyi és a zöld lobbi erőltette. Kovács mindhárom jövedéki terméknél állandó inflációkövető emelést akart, de ez nem egészen jött össze neki. A szeszes italok esetében javaslatát még nem hagyták jóvá, és a cigerattánál is kevesebbet fogadtak el, mint amennyit első körben javasolt.

cigi

Vámügyekben Kovács legfontosabb eredménye az elektronikus vámkezelés bevezetése volt, ami az EU külső határain meggyorsította az ügyintézést. Többek között bevezették a „megbízható kereskedő” címkét, és az ilyennel rendelkezők gyorsított ügyintézésre számíthatnak. Kovács fontosnak tartotta kiemelni a Kínával kötött EU-megállapodást, ami csökkentette a hamis kínai termékek számát az európai piacon. „Egy kínai kikötőben mutatták meg, hogy más szaga van a hamis Nike cipőnek, mint az eredetinek, innen lehet őket gyorsan megkülönböztetni” – mesélte.

Kovács híre

A valódi eredmények ellenére Kovács nem volt kulcspozícióban, így a nemzetközi közvéleményre sem tehetett mély benyomást. Az Economistban egy cikkben elintézték annyival, hogy „nem hagyott nyomot maga után”, ami politikai értelemben talán igaz, szakmai tekintetben viszont túl szigorú leegyszerűsítés.

Diplomata múltja sokat segített neki, voltak kapcsolatai kormánytagokkal régebbről is. Nagyon jól beszél angolul, és a sok furcsa akcentusú, akadozó beszédű EU-s politikus között ez már önmagában jó pontokat hozott neki.

Kovács és a magyarok

A magyar EP-képviselők jobb- és baloldalon sem voltak egyértelműen elégedettek vele. Bár Kovács az Indexnek azt mondta, hogy „kellő tisztelettel és alapossággal” mindig egyeztetett velük a szakmai kérdésekről, a magyarok hiányolták, hogy nem járt eleget informális rendezvényekre, vacsorákra. Itt nem is elsősorban adóügyi kérdésekben akartak vele dűlőre jutni, hanem információkat akartak volna szerezni általában a bizottság belső ügyeiről, a biztosok hangulatáról.

Hiszen Kovács a saját területén túl a bizottság tagjaként sok egyéb ügybe is beleláthatott, ő volt az EU hierarchiájában a legmagasabb rangú magyar. Ezt a magyarok úgy érezték, hogy nem mindig sikerült kihasználniuk. Például amikor a lex Mol-nak nevezett törvényt vizsgálta a bizottság, akkor állítólag Kovács nem volt hajlandó segíteni Hernádi Zsoltnak, a Mol elnökének, hogy bejusson a versenyjogot ellenőrző biztoshoz. (Hernádi más segítőnek köszönhetően végül bejutott a biztoshoz, és sikerrel is járt.) Kovács lapunknak azt mondta, hogy amire megkérték, abban segített, így a Mol ügyében is közbenjárt. Azt mondta az Indexnek, hogy több, tízmilliárdokat jelentő kedvezményt járt ki Magyarországnak a bizottságban, informális befolyását felhasználva.

A brüsszeli jobboldali magyar politikusok szerint Kovácsnak szerepe volt abban, hogy Almunia pénzügyi biztos a 2006-os magyarországi választások előtt nem csinált botrányt a magyar kormány költségvetési trükközéseiből. Hogy Kovácsnak tényleg volt-e abban szerepe, hogy a bizottság indirekt módon kisegítette a Gyurcsány-kormányt, arra nem találtunk bizonyítékot. De létezik a vélekedés, hogy nem Veres János volt ehhez eléggé jóban Almuniával (ahogy ezt egyébként itthoni MSZP-s politikusok előszeretettel terjesztették), hanem Kovács tudott hatni rá.

Állítólag az EP szocialista frakcióvezetője sem volt elégedett vele, mert vele sem egyeztetett eleget, de erről csak közvetett információink vannak. Kovács szerint ez teljes félreértés, sőt, ő úgy tudja, hogy Martin Schulz frakcióvezető jelezte Bajnainak, hogy szívesen venné Kovács újrajelölését.

Az MSZP EP-delegációjától terjedt az a történet, hogy Kovács beavatkozott belső hatalmi harcaikba. Ugyan nyílt kenyértörésig sohasem ment a dolog, de 2005-ben néhányan megpróbálták megbuktatni a delegációt vezető Tabajdi Csabát, és a puccsisták állítólag Kovács támogatását is élvezték. Erről Kovács azt mondta az Indexnek, hogy „Ilyen ügyekbe soha nem szóltam bele, a frakció belső viszonyait soha nem is ismertem”. Mindenesetre többen is mesélték, hogy a puccsisták egyik fő hangadója Dobolyi Alexandra volt, akinek külügyi karrierje azzal kezdődött, hogy találkozott Kovács Lászlóval a Fény utcai piacon.

Kovácsot itthon a nőügyei tették a lapok címlapjára, szinte több szó volt szeretője nyilatkozatairól, mint biztosi tevékenységéről. Ez viszont Brüsszelben csak a magyaroknak tűnt fel. Ők néha összemosolyogtak a háta mögött, de az EU bürokratáinak és politikusainak többségét nem foglalkoztatták ezek, és a nemzetközi sajtó érdeklődését sem váltották ki a pikáns történetek.

Vannak még ambíciói

Bajnai Gordon azt mondta, hogy szerepet szán még Kovácsnak. Mivel az új bizottság legkorábban jövő év elején állhat fel, így a választások előtt alig néhány hónapja lehet csak Kovácsnak, hogy betöltsön valamilyen kormányzati funkciót. Esetleg utazó nagykövet lehet márciusban.

kov450

Kovácsnak azonban vannak még ambíciói. Ezt jelzi, hogy előre bejelentkezett a biztosi posztért, ám ezt most nem kapta meg. Utána felmerült mint lehetséges köztársasági elnök-jelölt, és még komolyabban, mint az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Végül utóbbitól is elesett.

Kovács azt mondta, hogy őt hivatalosan az MSZP semmire sem kérte fel, de akárhogy is lesz, szívesen segítené a pártot a kampányban. Hogy tényleg kaphat-e még komoly szerepet az MSZP-ben, az erősen kérdéses. Ha a politikától már nem is kapna munkát, ez megélhetését már biztosan nem veszélyezteti. Az elmúlt öt évben havi bruttó 5,37 millió forintot keresett, és fizetése 40 százalékát egyfajta végkielégítésként még három évig felveheti, ha nem megy nemzetközi adóügyi területre dolgozni.