A néppárt, a szocik, a zöldek, a komcsik és a szkeptikusok

Az EP képviselői nemzetközi frakciókba tömörülnek. Nem országukat, hanem egy politikai oldalt képviselnek. A frakciófegyelem persze korántsem olyan erős mint a nemzeti parlamentekben szokás, ráadásul a három nagy frakció a legfontosabb szavazásokkor igyekszik kompromisszumra jutni és együtt szavazni.

A nemzetközi politikai csoportokat ideológiai egyetértésük hozza össze, de belső munkamegosztásukkor már megjelenik a nemzeti identitás jelentősége is, például előfordul, hogy belső kvótarendszer határozza meg, hogy az adott csoportnak járó bizottsági tisztségeket milyen nemzetiségű kapja. Egy-egy nemzetközi frakción belül az egy pártból valókat delegációvezetők irányítják (eddig a Fideszét Szájer József, az MSZP-jét Tabajdi Csaba.)

Fontos, hogy az EP-ben nincs kormányoldal vagy ellenzék, így a frakciók közti vita általában nem valaki mellett vagy valaki ellen folyik, hanem a parlament véleményét akarják egymással szemben meghatározni. Amikor szavaznak, akkor tulajdonképpen az EP véleményét fogalmazzák meg, amit a másik két nagy intézménynek – a bizottságnak és a tanácsnak – általában figyelembe kell vennie.

Mivel arra törekednek, hogy az EP erős üzenetet küldjön a másik két intézménynek, ezért a komoly kérdésekben igyekeznek legalább a legnagyobb frakciók kompromisszumra jutni. Éppen ezért sokszor a végső szavazásokkor a szocialisták, a néppártiak és esetleg még a liberálisok is együtt szavaznak.

Emiatt a legkeményebb viták a bizottságokban folynak, ahol szemben például a magyar parlamenttel, a legtöbbször egyáltalán nem lefutott egy-egy döntés. A cél a legtöbbször a legvállalhatóbb kompromisszum. Mivel egyik frakciónak sincs egyedül többsége, ezért mindenki tudja, hogy erőből és engedmények nélkül soha senki sem jut semmire az EP-ben. Éppen ezért nehezen átlátható az EP működése: a nagy döntéseket háttéregyeztetések előzik meg, és mire a könnyen értelmezhető szavazásig jutnak (ez akár több év is lehet) a többség egyetért.

Az EP-ben van néhány független, de a képviselők többsége valamelyik frakcióban ül. Ezek a csoportok egy-egy új választás után könnyen átalakulnak, esetleg nevet változtatnak, már most lehet tudni, hogy néhány párt más csoportban képzeli a munkát, mint ahová eddig tartozott. Egy frakció megalapításához 20 képviselő kell.

Alább röviden bemutatjuk az EP frakcióit, a mostani ciklusban elfoglalt méretük szerinti sorrendben.

EPP-ED vagyis Európai Néppárt – Európai Demokraták

A most elmúló ciklusban az övék volt a legnagyobb frakció, 288 helyük volt a 785 fős parlamentben. Ezzel a szokásjog szerint kiérdemelték, hogy egy hozzájuk tartozó párt politikusa legyen az Európai Bizottság elnöke. A frakció a jobbközép, konzervatív illetve kereszténydemokrata pártokat tömöríti.

A frakciónak mind a 27 tagállamból vannak képviselői. Ebben a frakcióban van a legtöbb magyar is: a 12 fideszes és 1 MDF-es képviselő mellett hozzájuk tartozik a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek 2-2 képviselője is.

A frakció – ahogy a nevéből is látszik – két csoportból áll, akik nem is szavaznak mindig együtt. A nagyobb erő az EPP, vagyis az Európai Néppárt, a kisebbik pedig az ED, vagyis az Európai Demokraták. A fő különbség köztük, hogy az ED tagszervezetei olyan pártok, amelyek kevésbé elkötelezettek az EU nemzetek felettisége iránt, szerintük fontos, hogy a nemzeti kormányok minél több területen megőrizhessék autonómiájukat. Ebből csoportból a 2009-es EP-választás után várhatóan kilépnek a brit konzervatívok és a cseh polgári demokraták is, így az EPP-ED két pártot biztosan elveszít majd.

A frakció vezetője a francia Joseph Daul, és tíz helyettese közt van egy magyar is, Szájer József személyében. A frakció adta az EP elnökét, Hans-Gert Pötteringet is.

Az EPP-nek - mint európai pártnak - Wilfried Martens egykori belga kormányfő az elnöke. Hét helyettese közt is van magyar, Orbán Viktor személyében.

PES vagyis az Európai Szocialista Párt

A második legnagyobb frakció az európai középbalé, 218 képviselőjük van júniusig. A csoportot magyar részről 9 MSZP-s képviselő erősíti. Ide jórészt szociáldemokraták tartoznak és a frakcióban lévő pártok túlnyomó többsége tagja az Európai Szocialista Pártnak is, így kivételesen a frakció neve és a párt neve teljesen megegyezik.

Frakcióvezetőjük a német Martin Schulz, a pártot pedig az egykori dán miniszterelnök, Poul Nyrup Rasmussen vezeti (csak névrokona a most NATO főtitkárrá kinevezett dán politikusnak). A frakciónak csak két EU-s tagállamból, Ciprusról és Lettországból nincs képviselője.

A PES általában a nagyobb állami szerepvállalást szorgalmazza a társadalmi problémák megoldására. Az EPP-hez hasonlóan elkötelezettek az európai integráció fejlesztésében.

ALDE vagyis Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért

Ez a frakció két európai pártból áll: az Európai Liberális Demokrata és Reform Pártból illetve az Európai Demokrata Pártból. Utóbbi egy kicsit balra áll az elsőtől, és csupán egy francia, egy litván és egy olasz párt a tagja. A pártszövetségből álló frakciónak 100 tagja van. Közülük hárman magyarok: 2 képviselővel az SZDSZ, 1 magyarral pedig a román nemzeti liberálisok (PNL) képviseltetik magukat.

A frakció vezetője a brit liberális demokrata Graham Watson. A litván EP-képviselőknek több mint a fele ebben a frakcióban ül, de egyetlen EP-képviselő sincs itt Csehországból, Görögországból, Máltáról, Portugáliából és Szlovákiából. Utóbbi júliustól változhat, mert a Vladimir Meciar vezette HZDS már jelezte csatlakozási szándékát.

A csoport szabadpiaci felfogása és kisebb államban vetett hite miatt általában közelebb áll a néppárthoz mint a szocialistákhoz. Ez a frakció az egyetlen elkötelezett támogatója Törökország EU-csatlakozásának.

Tagjai között több kisebbségi párt is van, így például Spanyolországot egy baszk és egy katalán párt, Bulgáriát pedig egy török kisebbségi párt képviseli.

EFA vagyis Zöldek – Európai Szabad Szövetség

A 44 fős frakciónak egyetlen magyar tagja van, a függetlenként Romániában mandátumot szerzett Tőkés László személyében, azonban mivel ő most az RMDSZ listáján indul, ezért nyártól az EPP-ben politizál majd. Ebbe a csoportba vágyik a választáson most először induló magyarországi LMP.

Ahogy a frakció dupla neve mutatja, ez a csoport is két európai pártból áll: a környezetvédelmi elkötelezettségű Európai Zöld Pártból és az Európai Szabad Szövetségből. Utóbbi a saját állammal nem rendelkező népcsoportok pártjait hivatott összekötni. Ehhez csatlakozott Tőkés, aki 2 skót, 1 walesi, 1 baszk, 1 katalán és 1 lettországi orosz képviselővel alkot csoportot.

A frakciónak Tőkésen és a lettországi orosz képviselőn kívül nincs keleti tagja, a legtöbben a német és a francia zöldek vannak. A képviselőcsoportnak két frakcióvezetője is van: a Mexikóban született, olasz állampolgárságú, de korábban Belgiumban is EP-képviselővé választott Monica Frassoni az egyik. Másikuk Daniel Cohn-Bendit, akit szintén két országban, először Németországban majd Franciaországban is megválasztottak már EP-képviselőnek. Cohn-Bendit hírnevét az 1968-as franciaországi diáklázadások egyik vezetőjeként szerezte, később Frankfurt alpolgármestere is volt.

UEN – Nemzetek Európájáért Unió

A 43 fős frakcióban ülnek azok az EP-képviselők, akiknek sok bajuk van az EU-val, lazítanának az egész nagy konstrukción. Vagyis ez a csoport az úgynevezett mérsékelt euroszkeptikusoké, akik az EU-t ugyan nem szüntetnék meg, de erősen korlátoznák a közös jogalkotást.

A frakció várhatóan több fontos pártot elveszít nyártól. Az ír kormány legerősebb pártja, a Fianna Fail már átjelentkezett a liberálisokhoz, mert a frakció többségével ellentétben támogatják a Lisszaboni Szerződést. Szintén távozik az olasz Nemzeti Szövetség, amely beolvadt Berlusconi Forza Italia nevű pártjába, és így képviselői az EPP-ben folytatják.

Szintén a kiváláson gondolkozik az olasz Északi Liga. Ráadásul az eddig 20 UEN-es képviselőt adó négy lengyel pártból három nagyon rosszul áll a közvélemény-kutatások szerint, lehet, hogy be sem jutnak majd. Így ha nem érkezik vérfrissítés, akkor a mérsékelt szkeptikusoknak nem lesz meg a frakcióalapításhoz szükséges 20 képviselőjük sem. Hacsak nem ide készülnek az EPP-ED-ből távozó brit toryk és cseh polgári demokraták.

Ennek a frakciónak is két vezetője van: az ír Brian Crowley, aki 2011-ben indulni szeretne az ír elnökválasztáson, és az olasz Cristiana Muscardini.

EUL/NGL vagyis Egységes Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal

A 41 képviselővel bíró csoportot az egyszerűség kedvéért kommunistáknak szokták nevezni. Mint kettős nevéből látszik ez a frakció is két európai párt szövetségéből alakult, igaz az Északi Zöld Baloldal csak két svéd és egy finn képviselőből áll. Elsősorban kommunista pártok tartoznak még ide (például két olasz kommunista párt, a cseh és a görög kommunisták) de itt vannak az IRA nevű terrorszervezethez korábban kötődő ír Sinn Fein képviselői is. A kelet-német állampárt romjain alakult német Baloldal nevű alakulat képviselői is ide tartoznak.

Ide készül - ha bejut - a Tamás Gáspár Miklós fémjelezte Zöld Baloldal is.

IND / DEM vagyis Függetlenség / Demokrácia képviselőcsoport

Ebben a frakcióban 22 olyan képviselő ül, akik még az UEN-ben ülőknél is jobban utálják az EU-t. Talán meg is szüntetnék az egészet. A frakció két nagy pártja a brit Függetlenségi Párt és a Lengyel Családok Ligája volt, utóbbiból a képviselők azonban mára elhagyták a frakciót. Szintén menet közben távoztak az UEN-be az Északi Liga nevű olasz párt képviselői is. Ide igyekszik viszont várhatóan Jobbik, ha sikerül EP mandátumot szerezniük. Nem kizárt hogy a szétzilált frakció maradéka egyesül nyáron a mérsékeltjeit vesztett UEN-nel.