Antal, Antónia
3 °C
9 °C

Csak jobboldal van

2009.06.07. 22:00 Módosítva: 2009-06-07 23:17:43
A Fidesz nagy fölénnyel győzött, de a választás igazi győztese a Jobbik. A Jobbik harmadik erő lett, és sokkal több szavazatot szerzett mint 2006-ban, az országgyűlési választáson. A baloldal összeomlott, az SZDSZ-t az LMP is megverte, az MSZP-re feleannyian szavaztak, mint az előző, hasonló részvétellel bonyolított EP-választáson.

A 2009-es EP-választás végeredménye:

Fidesz–KDNP: 56,37 százalék

MSZP: 17,37 százalék

Jobbik: 14,77 százalék

MDF: 5,3 százalék

Több párt nem juttatott képviselőt az EP-be.

További indulók, EP-képviselet nélkül:

LMP–HP: 2,6 százalék

SZDSZ: 2,16 százalék

Munkáspárt: 0,96 százalék

MCF Roma Összefogás: 0,47 százalék

A jobboldali pártok győzelme egyértelmű. Legalább ilyen érdekes azonban, hogy hány ember nem talált magának pártot. A baloldal igen népes, gyakorlatilag 1994 óta többségben lévő szavazóbázisa nem hajlandó szavazni, mert senki sem szimpatikus neki.

2,9 millió ember szavazott, a választók 36,28 százaléka. A választás legnagyobb győztese a Jobbik: a párt a harmadik legtöbb szavazatot kapta, és egyetlen pártként több szavazatot kapott mint a 2006-os országgyűlési választáson. A MIÉP–Jobbik három éve 119 ezer szavazatot kapott, a Jobbik most egyedül 426 ezret.

Vége a baloldalnak

A huszonkét európai mandátumból tizennyolcat a jobboldal vitt el. tizennégyet a közepe, hármatat a jobb széle, egyet a bal széle. A magyar baloldal totális vereséget szenvedett 2009 június 7-én. Hasonló tendencia látszik kialakulni, mint Lengyelországban néhány éve: ott már a harmadik választáson történt meg, hogy csak jobboldali erők indulnak eséllyel.

A kis részvétel európai tendencia, máshol is kevesebbeket érdekel az EP-választás, mint a parlamenti. Ugyanakkor Magyarországon szembetűnő, hogy csak az egyik oldal bázisa maradt otthon. Nem arról van szó, hogy a magyar választópolgárok elsöprő többsége jobboldali érzelmű lett. Inkább az derült ki, hogy a baloldali pártoktól elfordultak a szavazóik. Mást azonban nem találtak helyettük: nem alakult új párt, amelyik felszívná egyébként legalább kétmilliós táborukat.

A közelgő országgyűlési választások fő kérdése, hogy létrejöhet-e új erő a baloldalon. Úgy tűnik, hogy erre kicsi az esély. Az új próbálkozó LMP kis részvétel mellett szerzett 2,6 százalékot. Ott szerepelt jól, ahol korábban az SZDSZ, nyilvánvaló, hogy a liberálisok táborának egy fontos része átállt az új csoporthoz. Az SZDSZ az alig nagyobb részvételű 2004-es EP-választáson még 250 ezer szavazót bírt megmozdítani, 350 ezret 2006-ban az országgyűlési választáson, mostanra azonban hatvanezer támogatója maradt, és ezzel a megszűnés szélére került.

Az 1994 óta egyik legfontosabb pártnak számító MSZP bukta a legnagyobbat. Az előző EP-választáson még egymillió embert mozgattak meg. Az előző országgyűlésin 2,3 milliót. Most csak félmilliót. Nagyon úgy tűnik, hogy híveik otthon maradtak. Volt már olyan, hogy az MSZP-től elment sok százezer választó, majd visszatértek a párthoz. Az 1998-as országgyűlési választáson 800 ezer korábbi MSZP-szavazó maradt otthon számításaink szerint, lehetőséget adva ezzel a Fidesznek a kormányalakításra.

Most viszont nincs négy éve a pártnak, hogy újra felszívja magát és az MSZP elutasítottsága is nagyobb mint a 90-es évek végén volt. Ha a következő országgyűlési választásra az MSZP nem erősödik meg látványosan – és erre a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben alig látszik esély –, akkor a párt széteshet. Ráadásul a Jobbik olyan megyékben szerepelt jól – elsősorban Kelet-Magyarországon –, ahol korábban az MSZP fölénye volt jellemző.

A három jobboldali párt eredménye azt jelzi, hogy érdemben nem tudták az eddigi baloldali többséget megszólítani, viszont híveik mozgósításában jók voltak. A Fideszre 1,6 millióan szavaztak, 150 ezerrel többen mint az előző EP-választáson.

A Jobbik MSZP-t megközelítő eredménye fontos intő jel a politikai elitnek: az emberek új arcokat akarnak. A politikai elit általános válságának idején megerősödnek a radikális pártok, ez világszerte jellemző tendencia. Ebből a szempontból is fontos a lengyel példa, ahol a Családok Ligája vagy az Önvédelem nevű erők öt éve még remekül szerepeltek, és mostanra kezd elkopni mindenkit támadó, radikális politikájuk.

Az MDF eredménye nem nyugtathatja meg a pártot, de ha Dávid Ibolya képes lesz hátországot építeni erősen szétesőben lévő szervezete mögé, akkor sokkal jobb reményekkel mehet neki a következő parlamenti választásoknak, mint az SZDSZ.

Kibírja-e a kormány?

A mostani eredmény után a baloldali pártok lépéskényszerbe kerültek. Elképzelhető, hogy néhány politikusuk előre rohan: elhagyják az MSZP-t és az SZDSZ-t, ezzel megbuktatják a kormányt, és egy új szervezetet alapítva hosszabb távú építkezésbe kezdenek. Ehhez pénz és bátorság kellene, de igazán más esélyük nem kínálkozik.

A másik lehetőség, hogy az MSZP és az SZDSZ összezár a kormány mellett, az előzetes nyilatkozatok inkább erre engednek következtetni. Ez azonban nem ígér sokkal többet mint hogy legkésőbb áprilisban megismétlődik a mostani eredmény. Egy gyenge részvételű választáson súlyos vereséget szenvednek, az SZDSZ eltűnik, az MSZP kis párt lesz. Ráadásul akkor az MSZP-nél hangosabb és látványosabb ellenzék lehet a Jobbik, amely most komoly párt lett, így még könnyebben szerezhet további választókat.

A baloldalon abban bízhatnak, hogy bázisuk megijed a mostani eredménytől, és visszatér hozzájuk. A félelemre alapozó kampány egyébként azonban most is a legfontosabb üzenete volt az baloldalnak, így egyelőre úgy tűnik, hogy erre kevés fogadókészség volt. Persze egy világos választási eredmény erősítheti még ezt az érvelést.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!