Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Csak jobboldal van

2009.06.07. 22:00 Módosítva: 2009.06.07. 23:17
A Fidesz nagy fölénnyel győzött, de a választás igazi győztese a Jobbik. A Jobbik harmadik erő lett, és sokkal több szavazatot szerzett mint 2006-ban, az országgyűlési választáson. A baloldal összeomlott, az SZDSZ-t az LMP is megverte, az MSZP-re feleannyian szavaztak, mint az előző, hasonló részvétellel bonyolított EP-választáson.

A 2009-es EP-választás végeredménye:

Fidesz–KDNP: 56,37 százalék

MSZP: 17,37 százalék

Jobbik: 14,77 százalék

MDF: 5,3 százalék

Több párt nem juttatott képviselőt az EP-be.

További indulók, EP-képviselet nélkül:

LMP–HP: 2,6 százalék

SZDSZ: 2,16 százalék

Munkáspárt: 0,96 százalék

MCF Roma Összefogás: 0,47 százalék

A jobboldali pártok győzelme egyértelmű. Legalább ilyen érdekes azonban, hogy hány ember nem talált magának pártot. A baloldal igen népes, gyakorlatilag 1994 óta többségben lévő szavazóbázisa nem hajlandó szavazni, mert senki sem szimpatikus neki.

2,9 millió ember szavazott, a választók 36,28 százaléka. A választás legnagyobb győztese a Jobbik: a párt a harmadik legtöbb szavazatot kapta, és egyetlen pártként több szavazatot kapott mint a 2006-os országgyűlési választáson. A MIÉP–Jobbik három éve 119 ezer szavazatot kapott, a Jobbik most egyedül 426 ezret.

Vége a baloldalnak

A huszonkét európai mandátumból tizennyolcat a jobboldal vitt el. tizennégyet a közepe, hármatat a jobb széle, egyet a bal széle. A magyar baloldal totális vereséget szenvedett 2009 június 7-én. Hasonló tendencia látszik kialakulni, mint Lengyelországban néhány éve: ott már a harmadik választáson történt meg, hogy csak jobboldali erők indulnak eséllyel.

A kis részvétel európai tendencia, máshol is kevesebbeket érdekel az EP-választás, mint a parlamenti. Ugyanakkor Magyarországon szembetűnő, hogy csak az egyik oldal bázisa maradt otthon. Nem arról van szó, hogy a magyar választópolgárok elsöprő többsége jobboldali érzelmű lett. Inkább az derült ki, hogy a baloldali pártoktól elfordultak a szavazóik. Mást azonban nem találtak helyettük: nem alakult új párt, amelyik felszívná egyébként legalább kétmilliós táborukat.

A közelgő országgyűlési választások fő kérdése, hogy létrejöhet-e új erő a baloldalon. Úgy tűnik, hogy erre kicsi az esély. Az új próbálkozó LMP kis részvétel mellett szerzett 2,6 százalékot. Ott szerepelt jól, ahol korábban az SZDSZ, nyilvánvaló, hogy a liberálisok táborának egy fontos része átállt az új csoporthoz. Az SZDSZ az alig nagyobb részvételű 2004-es EP-választáson még 250 ezer szavazót bírt megmozdítani, 350 ezret 2006-ban az országgyűlési választáson, mostanra azonban hatvanezer támogatója maradt, és ezzel a megszűnés szélére került.

Az 1994 óta egyik legfontosabb pártnak számító MSZP bukta a legnagyobbat. Az előző EP-választáson még egymillió embert mozgattak meg. Az előző országgyűlésin 2,3 milliót. Most csak félmilliót. Nagyon úgy tűnik, hogy híveik otthon maradtak. Volt már olyan, hogy az MSZP-től elment sok százezer választó, majd visszatértek a párthoz. Az 1998-as országgyűlési választáson 800 ezer korábbi MSZP-szavazó maradt otthon számításaink szerint, lehetőséget adva ezzel a Fidesznek a kormányalakításra.

Most viszont nincs négy éve a pártnak, hogy újra felszívja magát és az MSZP elutasítottsága is nagyobb mint a 90-es évek végén volt. Ha a következő országgyűlési választásra az MSZP nem erősödik meg látványosan – és erre a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben alig látszik esély –, akkor a párt széteshet. Ráadásul a Jobbik olyan megyékben szerepelt jól – elsősorban Kelet-Magyarországon –, ahol korábban az MSZP fölénye volt jellemző.

A három jobboldali párt eredménye azt jelzi, hogy érdemben nem tudták az eddigi baloldali többséget megszólítani, viszont híveik mozgósításában jók voltak. A Fideszre 1,6 millióan szavaztak, 150 ezerrel többen mint az előző EP-választáson.

A Jobbik MSZP-t megközelítő eredménye fontos intő jel a politikai elitnek: az emberek új arcokat akarnak. A politikai elit általános válságának idején megerősödnek a radikális pártok, ez világszerte jellemző tendencia. Ebből a szempontból is fontos a lengyel példa, ahol a Családok Ligája vagy az Önvédelem nevű erők öt éve még remekül szerepeltek, és mostanra kezd elkopni mindenkit támadó, radikális politikájuk.

Az MDF eredménye nem nyugtathatja meg a pártot, de ha Dávid Ibolya képes lesz hátországot építeni erősen szétesőben lévő szervezete mögé, akkor sokkal jobb reményekkel mehet neki a következő parlamenti választásoknak, mint az SZDSZ.

Kibírja-e a kormány?

A mostani eredmény után a baloldali pártok lépéskényszerbe kerültek. Elképzelhető, hogy néhány politikusuk előre rohan: elhagyják az MSZP-t és az SZDSZ-t, ezzel megbuktatják a kormányt, és egy új szervezetet alapítva hosszabb távú építkezésbe kezdenek. Ehhez pénz és bátorság kellene, de igazán más esélyük nem kínálkozik.

A másik lehetőség, hogy az MSZP és az SZDSZ összezár a kormány mellett, az előzetes nyilatkozatok inkább erre engednek következtetni. Ez azonban nem ígér sokkal többet mint hogy legkésőbb áprilisban megismétlődik a mostani eredmény. Egy gyenge részvételű választáson súlyos vereséget szenvednek, az SZDSZ eltűnik, az MSZP kis párt lesz. Ráadásul akkor az MSZP-nél hangosabb és látványosabb ellenzék lehet a Jobbik, amely most komoly párt lett, így még könnyebben szerezhet további választókat.

A baloldalon abban bízhatnak, hogy bázisuk megijed a mostani eredménytől, és visszatér hozzájuk. A félelemre alapozó kampány egyébként azonban most is a legfontosabb üzenete volt az baloldalnak, így egyelőre úgy tűnik, hogy erre kevés fogadókészség volt. Persze egy világos választási eredmény erősítheti még ezt az érvelést.