Bertalan
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Így tömik majd ki a keleti urnákat

2009.05.21. 10:54 Módosítva: 2009.05.21. 10:55
A néhai vasfüggyöny mögül az EU-ba lépett országok közül csak Magyarországon és Bulgáriában várható, hogy az ellenzék elsöprő többséget szerez az EP-választáson, de a kormánypártok máshol is számíthatnak pofonokra. Szlovákiában és Lengyelországban viszont a legnagyobb kormányzó pártok arathatnak fényes győzelmet.

A Vision Consulting összeszedte az EU keleti felének közvélemény-kutatási eredményeit és jóslatokba bocsátkozott a szavazások kimeneteléről. A cég elemzéseit kiegészítettük némi magyarázattal és összeszedtük, hogy mi várható az EP-választáson a régióban.

Feltűnő, hogy a Fidesz várható győzelme - a szavazatok kétharmadát is megkaphatja - egyedülálló eredmény lehet az egykori vasfüggönyön inneni világban. Az ellenzék csak Bulgáriában lehet képes mindent elsöprő győzelemre, de ott a legnépszerűbb erő egy közelmúltban alakult, parlamenten kívüli párt.

Nagy győztes lehet még a lengyel és a szlovák kormányok legnagyobb pártja.

Bulgária: Büntetik a parlamenti pártokat

Bulgária az egyik legproblémásabb tagállamnak számít. Nagyon sokat rontott a kormány hazai megítélésén is, hogy Bulgáriától több százmillió euró támogatást vontak meg az elmúlt egy évben, mert Brüsszel szerint a korrupt hivatalok jelentős összegeket játszottak át bűnözőknek.

A bolgár EP-választás azért is különösen érdekes, mert alig egy hónappal utána parlamenti választást is tartanak a balkáni országban, vagyis a pártok jelentős főpróbának tartják a megmérettetést.

Az EP-választáson minden várakozás szerint csúnyán elvérzik a kormányzó nagykoalíció, de a parlamenti ellenzék helyzete sem túl megnyugtató. A győztes várhatóan egy parlamenten kívüli párt, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért lehet. Ez a néhány éve alakított párt 2007-ben már megnyerte az EP-választást, és a legutóbbi önkormányzati választásokat is.

Mögöttük a mostani kormánykoalíció legnagyobb pártja, a szocialisták futhatnak be a felmérések szerint. A parlamenti jobboldali ellenzék belső vitái miatt a szétesés szélén van, de még így is szerezhetnek EP-mandátumot. A szintén kormányzó, II. Szimeon egykori cár által alapított liberális párt azonban esélytelennek tűnik.

A parlamenti Ataka nevű szélsőjobboldali párt akár a harmadik helyre is befuthat most, és újra lehet EP-képviselője a bulgáriai török kisebbség pártjának is.

Csehország: A prágai ősz főpróbája

Csehország is választási főpróbát tart most: ott a közelmúltban egy bizalmatlansági indítványba bukott bele a jobbközép kabinet, azóta szakértői kormány van hatalmon, amelynek mandátuma az októberre kiírt előre hozott választásokig tart. A szakértői kormányt csak a kommunisták és a kereszténydemokraták nem támogatják, az ország két nagy pártja, a polgári demokraták és a szociáldemokraták ideiglenesen kiegyeztek a politikai válság elhárításáért.

Utóbbi két párt közül kerülhet ki a győztes, a szociáldemokratáknak kicsit jobbak erre az esélyeik. A polgári demokraták arra készülnek, hogy felforgassák az EP-ben az erőviszonyokat, mert a brit torykkal új frakciót akarnak alakítani, némileg jobbra tolódva mostani frakciójuktól, az Európai Néppárttól.

A harmadik helyre a kommunisták futhatnak be, akik a rendszerváltás előtti állampárt örökösei, és az összes többi párt 20 éve nem hajlandó szóba állni velük. Befuthatnak még a polgári demokratáktól jobbra álló kereszténydemokraták is, míg a korábbi jobbközép kormányban koalíciós partnerként szereplő zöldeknek nincs sok esélyük brüsszeli mandátumra.

Észtország: Liberális pártok az élen

A balti államban éppen kormányválság van: a szociáldemokraták ellenzékbe, a jobboldali Nemzeti Szövetség pedig a kormányba készül, a kormány legnagyobb pártja, a liberális-jobbközép Reformpárt pedig marad a helyén.

Utóbbi várhatóan megnyeri az EP-választást, de nagyon jön fel az ellenzéki szociálliberális Centrumpárt. A kormányból távozó szociáldemokratáké lehet a harmadik hely. Először juthatnak brüsszeli mandátumhoz a két éve parlamenti párttá vált Zöldek.

Észtország lesz az egyetlen keleti ország az EU-ban, ahol bizonyos, hogy az EP liberális frakciójához tartozó párt nyeri a választást. A többi államban vagy a néppártot vagy a szocialistákat erősítő párt lehet a befutó.

Lengyelország: Baloldali pártnak itt nincs esélye

A lengyel baloldal felmorzsolta önmagát, évek óta a jobbközép-liberális Polgári Platform és a keresztény-konzervatív Jog és Igazságosság küzdenek a hatalomért. A mérsékeltebb jobbosok kormányoznak éppen, és várhatóan a júniusi választást is simán megnyerik.

Harmadiknak futhat be az ellenzéki Demokrata Baloldali Szövetség, és esélye lehet még brüsszeli mandátumra a kisebbik kormányzó erőnek, a Parasztpártnak is.

Várhatóan kiesik az EP-ből az euroszkeptikus frakciót eddig komolyan erősítő Lengyel Családok Ligája és az Önvédelem nevű ultrakonzervatív szervezet. Ez az olasz jobboldal középre tolódásával párhuzamosan hozzájárulhat az EP erőviszonyainak átalakulásához: a radikális lengyel és olasz képviselők kiesésével felmorzsolódhat a szkeptikusok frakciója. Az utánuk keletkezett jobboldali űrt a náluk mérsékeltebb brit toryk és a cseh polgári demokraták alakuló szövetsége töltheti be.

Lettország: A válság új kedvenceket hozott

Az elmúlt fél évben három kormány váltotta egymást előre hozott választások nélkül, folyton újraszervezve a korábbi koalíciókat. Lettországot különösen súlyosan érintette a gazdasági válság, az ország hónapok óta a csőd szélé áll, a magyarországinál sokkal brutálisabb megszorításokra kényszerültek.

Gazdák elbarikádozták a mezőgazdasági minisztérium bejáratát
Gazdák elbarikádozták a mezőgazdasági minisztérium bejáratát

Az EP-választás nagy esélyese a néhány hónapja kormányra került jobbközép Új Idő. Ez ugyan csak a harmadik legerősebb párt a lett parlamentben, de március óta ők adják a miniszterelnököt, és ők a legújabb válságkezelés motorjai. Mögötte végezhet két baloldali tömörülés, amelyek közül a gyengébbik lényegében az orosz kisebbség pártja. A baloldali pártok ellenzékben vannak, és jót tett népszerűségüknek a válságkezelés éles kritikája.

A nagy vesztes a legutóbbi országgyűlési választás nyertese, az Anyaföld és Szabadság nevű erő lesz, amelyik lényegében belebukott a válságba. Az egykori legerősebb lett párt most az utolsó mandátumszerző lehet az EP-választáson.

Litvánia: A függetlenségi mozgalmárok feltámadása

Litvánában májusban választottak új elnököt, aki brüsszeli irodáját cserélte fel a vilniusi elnöki palotára: Dalia Grybauskaite eddig az ország EU-biztosa volt, és függetlenként 68 százalékot kapott. Ilyen értelemben az EU nagyon is aktuális téma Litvániában. Az új elnök arra készül, hogy átalakítsa a kormányt, ami a mostani koalíciós rendszer átszabását is hozhatja. Ennek kapcsán különösen fontos az erőviszonyok felméréséhez az EP-választás.

Dalia Grybauskaite
Dalia Grybauskaite

A győztes a tavalyi parlamenti választáson is legtöbb szavazatot szerzett, és a jelenlegi kormányfőt adó kereszténydemokrata Haza Unió lehet. Ez a párt a szovjet idők ellenzéki tömörüléseiből nőtt ki, és ugyan a 90-es évek végére meggyengültek, mostanra visszatért régi erejük. A második hely minden bizonnyal a legerősebb ellenzéki párté, a szociáldemokratáké lesz. Harmadik helyre a szintén ellenzéki, baloldali-populista Rend és Igazság nevű erő jöhet be. Az EP-választás nagy vesztese lehet a két liberális, kisebb kormánypárt, és az öt éve még legerősebb litván pártnak számító balközép Munkáspárt.

Románia: Kísért a december

Romániában választási nagyüzem van: decemberben parlamenti választást tartottak, most jön az EP-választás, ősszel pedig elnökválasztás lesz. A mostani EP-választáson várhatóan hasonló eredmény alakul ki az élbolyban, mint decemberben: az akkor kis többséggel győztes liberális demokraták most is nyerésre állnak. Érdekes viszont, hogy a párthoz tartozó román államfő lánya függetlenként indul, és így sok szavazatot vehet el a párttól.

Másodiknak a szociáldemokraták futhatnak be. A szociáldemokraták és a liberális demokraták nagykoalíciója vezeti az országot, de ha a júniusi választáson megváltoznak az erőviszonyok, akkor nem kizárt, hogy a törékeny kormány szétesik.

Harmadiknak a decemberben ellenzékbe szorult, korábban az RMDSZ-szel együtt kormányzó nemzeti liberálisok futhatnak be. Ennek a pártnak 2007 óta egy magyar EP-képviselője is van.

Az RMDSZ esélyei javultak az előző EP-választás óta, mert most nem függetlenként, hanem a párt listájának élén indul Tőkés László. A rivális magyar szervezetek erre a választásra kötött békéje ismét maximalizálhatja a magyar voksokat.

Télen kihullott a román parlamentből a nacionalista Nagy Románia Párt, most viszont reális esélyük van brüsszeli mandátumra. A párt egyesült legfőbb riválisával, az Új Generációval, és közösen már képesek lehetnek átlépni a bejutási küszöböt.

Szlovákia: Fico pártja verhetetlen

Szlovákiában stabilan tartja nagy népszerűségét a legnagyobb kormánypárt, a balközép Smer. Ahogy a közelmúltban tartott elnökválasztást, úgy most az EP-választást is simán megyerhetik. Mögötte a két kereszténydemokrata jobbközép ellenzéki párt közül az erősebb, a Mikluas Dzurinda egykori kormányfő vezette SDKÚ végezhet. Innentől szorosabb a mezőny: a kisebbik jobboldali ellenzéki szlovák párt és a kormányon lévő nacionalista SNS (Jan Slota pártja) jön a felmérések szerint.

Mikulas Dzurinda
Mikulas Dzurinda

Nagy kérdés, hogy mire jut a Magyar Koalíció Pártja, ami súlyos belső megosztottsággal küszködik. A botrányok és viták elveheti a magyarok kedvét a részvételtől. Szintén nem áll jól a harmadik koalíciós erő, a Vladimir Meciar vezette HZDS sem.

A szlovák EP-kampányról részletesen is írtunk már.

Szlovénia: A jobboldal visszavág

Szlovéniában tavaly októberben megtört a jobboldal hosszú kormányzása, de a balliberális koalíció máris vesztett annyit népszerűségéből, hogy az EP-választáson ne tudják megismételni őszi győzelmüket. A győzelemre így az ellenzék legerősebb pártja, a jobbközép demokraták az esélyesek. Másodiknak futhat be a kormánykoalíció legerősebb pártja, a szociáldemokrata párt. Utánik az ellenzéki, nacionalista-jobboldali SNS, vagy a kormányon lévő liberálisok futhatnak be.

Várhatóan a mostani négypárti koalíció két kisebb pártja nem jut EP-mandátumhoz, viszont esélye lehet erre a parlamentből tavaly kiesett konzervatív Új Szlovéniának.