Andor hátán Brüsszelbe jutnak a lemaradt Gyulák
További EU cikkek
Úgy tűnik, hogy bizonyos értelemben fordított módon működik majd az új magyar biztos Brüsszelben. A foglalkoztatási és szociálpolitikai terület várományosa Andor László, aki a többi biztossal ellentétben nem politikai karrierjét koronázza meg a biztosi pozícióval – általában volt miniszterek, képviselők kapnak ilyen lehetőséget kormányaiktól.
Az egyes biztosok mögött viszont mindig van egy komoly, általában hatfős nemzetközi stáb, őket hívják kabinetnek, és az itt dolgozók jellemzően hivatalnoki karrierjüket koronázzák meg a bizottsági munkával. Andor esetében viszont úgy tűnik, hogy a kabinetbe politikusok kerülnek.
Hegyi és Cserey Brüsszelbe mehetnek
A magyar biztosjelölt nem kívánt egyelőre nyilatkozni arról, hogy kiket szeretne kabinetjébe vinni Brüsszelbe, de máshonnan úgy értesültünk, hogy kabinetvezető-helyettese Cserey Gyula, kabinetjének egyik tagja pedig Hegyi Gyula lesz. Mindketten ott voltak Andor szerdai meghallgatásán a magyar parlament EU-bizottságának ülésén. Cserey Andor mellett, Hegyi pedig a hallgatóságban ült. (Ott egyikükről sem derült ki, hogy valóban a kabinetbe készülnek-e.)
Andor László megkeresésünkre azt üzente, hogy "a kabinet kialakítása folyamatban van, a leendő biztosoknak egységes szabályokhoz kell igazodniuk (például legalább három tagállamból kell származniuk). Amint a kabinet összetétele január második felében véglegessé válik, arról a közvéleményt tájékoztatjuk." Hegyi Gyula megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy Andor László joga és feladata munkatársait megnevezni.
A biztosok mellett működő kabineteknek kulcsszerepük van a döntések előkészítésében. A különböző kabinetek tagjai egyeztetnek egymással mielőtt egy-egy törvényjavaslat a biztosok elé kerül. A kabinetvezetők heti találkozóján (a találkák a „hebdo” becenevet kapták az EU-s zsargonban) sokszor több vita dől el, mint a biztosok ülésein. Ahogy arra Andor is utalt több szempontot is előír az EU kiválasztásukhoz. Egy kabinetben legfeljebb hárman származhatnak ugyanabból az országból, és legalább két nő is kell mindegyikbe, illetve legalább hármójuknak bizottsági köztisztviselői múlttal kell bírnia.
Vígaszágon a belga fővárosba
Andor tehát legfeljebb három magyart vihet Brüsszelbe. Közülük ketten már nyáron is Brüsszelbe kívánkoztak, ám hiába szerepeltek előkelő helyen a párt EP-listáján, nem jutottak mandátumhoz.
Állítólag kabinetvezető-helyettesnek Cserey Gyulát szánja Andor. Cserey hetedik volt az EP-listán, és az MSZP Magyar Progresszív Társaság Platformjának alelnöke. Ez a platform áll legközelebb Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökhöz az MSZP belső csoportjai közül. A platform elnöke Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke, majd szeptemberig a Bajnai-kormány titkosszolgálati minisztere volt.
Csereynek bőven van EU-s tapasztalata, már a magyar csatlakozás előtt gyakornokoskodott az EP-ben, aztán köztisztviselőként néhány évig a Bizottságnál is, a belső versenyt szabályozó területen. Vagyis az EU működését nyilvánvalóan jól ismeri, a közeg sem lesz új neki, de szociális ügyekkel legfeljebb Kósáné Kovács Magda volt EP-képviselő mellett foglalkozhatott, amikor 2004-ben az ő szakértője volt.
Hegyi Gyula EP-képviselő volt idén nyárig, az egyik legaktívabb a magyar szocialisták között. Ötödik volt az EP-listán, így pont lemaradt az ismétlés lehetőségéről. Elsősorban környezetvédelmi ügyekben volt aktív, még az is felmerült benne állítólag, hogy átül a Zöld frakcióba. Hegyinek sincs kifejezetten foglalkoztatáspolitikai szakmai múltja, viszont értékrendjében nagyon közel áll Andorhoz. Ő is balról kritizálta az utóbbi időben az MSZP-t, ugyanahhoz a kapitalizmust kritizáló szellemi körhöz tartozik, amit az Andor által főszerkesztett Eszmélet folyóirat is képviselt.
Az elbukott EP-választás után Hegyi például ezt írta: „A szocialistáknak akkor van érdemi jövőjük, ha abból indulnak ki, hogy a kapitalista rendszer a mai világban ugyan leválthatatlan, de keretei között egy baloldali pártnak csak egyetlen feladata lehet: a kapitalizmus megszelídítése. Ebbe beletartozik a kapitalizmus beépített igazságtalanságainak kritikája, folyamatos mérséklése, a saját munkájukból élők érdekeinek képviselete, a nagytőke kiváltságainak lefaragása, a kapitalizmustól független, nonprofit társadalmi szigetek (szövetkezet, kaláka, családi üzem) bátorítása.”
Kovácstól örökölt kabinetvezető
A kabinetben a harmadik magyar várhatóan Török Éva lesz, aki a távozó magyar biztos, Kovács László kabinetjének is tagja volt. Andor kabinetjét úgy tudjuk, hogy a portugál Anabella Gago vezeti majd, akit szintén Kovácstól örökölne meg Andor. Ő már 1986 óta a Bizottságnál dolgozik, megfordult az igazságügyi és a környezetvédelmi főigazgatóságon is.
Érdekes, hogy ugyan Kovács László több évtizedes pártkarriert futott be, mégsem vitt magával politikusokat vagy párttagokat brüsszeli kabinetjébe. A nála dolgozó három magyar közül a már említett Török Éva a brüsszeli magyar állandó képviseleten dolgozott (ahová Kovács külügyminisztersége idején nevezték ki, 1997-ben). Molnár Gáspár brüsszeli karrierje előtt a pénzügyminisztériumban dolgozott, ahol társasági adóval foglalkozott, a témáról könyvet is írt. Baneth András pedig a luxemburgi Európai Bíróságnál, majd Barroso bizottsági elnök stábjában dolgozott, mielőtt Kovács kabinetjének tagja lett.