Orbán elégedett az EU-elnökség teljesítményével
Mandátumának félidejéhez érve a magyar EU-elnökségnek elérte az időarányosan kitűzött célok többségét. A brüsszeli EU-csúcs után tartott tájékoztatóján azt mondta, előre tudta, hogy nehéz csúcs lesz, mert három héttel ezelőtt még nagyon jelentősek voltak az eltérések egyes tagországok között annak a hat uniós jogszabálytervezetnek a szövegét illetően, amelyek a közös gazdasági kormányzás megteremtését szolgálják. E hat jogszabály ügyében most teljes egyetértés volt.
Áprilisban meg lehet kezdeni a tagállamok által most elfogadott szövegről az érdemi egyeztetést az Európai Parlamenttel, és bár nagyon sok módosító indítvány született eddig is, az EU soros elnökségét ellátó Magyarország miniszterelnöke szerint reális esély van arra, hogy a júniusi csúcstalálkozóra megszülessenek a szabályok.
Orbán kitért arra, hogy a 27-eknek ez a leendő hat közös jogszabálya az, ami valójában tartalmilag a versenyképességet szolgáló előírásrendszerként fogható fel.
Az euróövezet 17 állama és a hozzájuk csatlakozó 6 másik EU-tagállam által közösen vállalandó "euró plusz" kötelezettségek szerinte ténylegesen az euró védelmét szolgálják. Annak legtöbb pontjával Magyarország egyet is ért, ám a konszolidált társasági adórendszer megteremtését célzó törekvéssel nem. A tervezett adóharmonizációt Magyarország számára elfogadhatatlan, rossz iránynak nevezte, és olyan uniós számítási adatokra hivatkozott, miszerint annak bevezetése 0,4-0,9 százalékos növekedéscsökkenéshez vezetne.
Magyarországnak Orbán szerint 2020 előtt nincs reális lehetőség Magyarország csatlakozására az eurózónához.