Az euróországoknak konzultálniuk kellene fontosabb reformjaikról

„Nagy szükség volt az egyértelmű és világos üzenetekre” – mondta Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki a december 8-9-i EU-csúcsot értékelte a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában. Szerinte noha nem a 27 tagállam között született megállapodás, de egyértelmű az üzenet és az eurózóna 17 tagjának elköteleződése egy szorosabb fiskális integráció irányában.

Fontos volt, hogy az eurózóna országai nemcsak azonnali lépéseket tesznek az adósságválság megoldására, hanem hosszú távon is elkötelezettségükről tettek tanúbizonyságot. Ugyanakkor Ódor hangsúlyozta, hogy ez egy folyamat, és annak egyik elemeként is kell értelmezni az eddig történteket.

Az EU-csúcson egy nagyon fontos politikai megállapodás született, amelynek azonban még számos részletét, például a felmerülő jogi kereteket a következő hetekben kell kidolgozni legkésőbb márciusig. Ezekről a részletekről a héten indul az egyeztetés.

Az Egyesült Királyság vétója miatt ugyan a kormányközi megállapodások mindenképpen a lisszaboni szerződés mellett jönnek létre, de a csúcs végén elfogadott dokumentumban is fontos célkitűzés, hogy a megegyezést amint lehet, beépítsék az uniós szerződésekbe.

A csúcson megerősítették, hogy a stabilitási paktum, a hatos csomag és az európai szemeszter által megkezdett úton akarnak végigmenni a költségvetési fegyelem tekintetében. Lefektették, hogy be kell építeni a mostani rendszerbe olyan automatikus mechanizmusokat, amelyek a deficitcsökkentést célozzák.

Nagyon fontos újításnak tartja, hogy megcserélték az eddigi menetet: ha nem sikerül a GDP három százaléka alatt tartani a költségvetési hiányt, akkor az Európai Bizottság elindíthatja a szankciókat, a túlzottdeficit-eljárást pedig csak minősített többséggel szavazhatják le a tagállamok. Szintén jelentős lépés, hogy az euróövezeti tagországok között már biztosan szükség lesz konzultációra az olyan fontos reformok (pl. nyugdíjreform) előtt, amely a többi országot is érinthetné, ezekről így ütközhetnek az álláspontok.

Azt is lefektették, hogy évente kétszer találkozzanak az euróövezet tagállamai. Emellett előrehoznák az európai uniós mentőalap, az EFSF hatályba lépését már 2012. júliusára, amint ezt az országok parlamentjeinek 90 százalék ratifikálta. Márciusban pedig a tényleges szerződés aláírása előtt átnézik, hogy elég-e az alap 500 milliárd eurós kibővítése.

Az euróövezet tizenhét országa mellett a vétóval élő Egyesült Királyságon kívül a többi kilenc EU-tagország jelezte, hogy részt venne a megállapodásban, de ezt előbb meg kell vitatniuk nemzeti parlamentjeikkel. Ódor hangsúlyozta, hogy Magyarország többször is világossá tette az elmúlt hetekben is, hogy be akar szállni az euróövezetbe, amire jogi kötelezettsége is van, Nagy-Britannia viszont viszont nem akarja bevezetni az eurót.

A helyettes államtitkár úgy vélte, nem az a kérdés, hogy többsebességes Európáról beszélhetünk-e. Az egységes Európán belül különböző integrációs fokokkal állnak országok, de az a fontos, hogy átjárható legyen a rendszer.