Konstantin
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Navracsics összeszólalkozott Kroesszel az EP-ben

2012.02.09. 23:05
A magyarországi helyzetről és a jogalkotási folyamatról vitáztak az Európai Parlament egyik bizottságában, ahol Neelie Kroes bizottsági alelnök és Navracsics Tibor között rövid szóváltás volt. A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy magyar médiatörvény módosítási tervezetét elküldik az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják a strasbourgi testület véleményét. Navracsics kiállt az alkotmány és a sarkalatos törvények mellett, egyben úgy vélte, nem kell szívinfarktust kapni, ha az EP jövő héten határozatot fogad el Magyarországról.

„Miniszter Úr, ez nem az, amit néhány órája az irodámban ígért!” – mondta az EP bizottsági ülésén Neelie Kroes uniós biztos, a Bizottság alelnöke Navracsics Tibornak. a Bruxinfo beszámolója szerint a holland biztos többször is arra kért egyértelmű választ, hogy Navracsics hajlandó-e nyilvánosan is kijelenteni, a kormány kérni fogja az Európa Tanács teljeskörű vizsgálatát a médiatörvényről, és eszerint módosítani a jogszabályt. A kormányfő-helyettes igennel válaszolt, de csak akkor, ha a szervezet ajánlásai nem ütköznek a magyar alkotmányba. Kroes szerint Navracsics négyszemközt még feltételek nélküli elfogadást ígért. Navracsics Tibor jelezte, ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.

Kroes szerint világos az üzenet

Az EP liberális frakciója kezdeményezte az EP szabadságjogi szakbizottságának meghallgatását a magyarországi helyzetről, az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatáról, arról, hogy az új alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények mennyiben felelnek meg az európai demokratikus értékeknek.

Kroes a Bruxinfo beszámolója szerint azt mondta, hogy az Európai Bizottság világosan jelezte, a magyar kormánynak a médiaszabályozás teljeskörű felülvizsgálatát kell kérnie az Európa Tanácstól, majd a szervezet ajánlásait figyelembe véve kell módosítania a médiatörvényt.

A magyar miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy már az utolsó fázisban van az Alkotmánybíróság decemberi ítéletéből következő módosító indítványok készítése. Ezeket elküldik majd Strasbourgba, és csak az Európa Tanács véleményét figyelembe véve terjesztik azokat a parlament elé.

A demokrácia állapota miatt is aggódnak

A meghallgatás első negyedében felszólaló európai bizottsági illetékesek és a képviselők jelentős része is arról beszélt, hogy a kormánynak folytatnia kell a munkát az unió részéről megfogalmazott aggályok teljes körű eloszlatásához. Kroes úgy vélte, hogy ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is.

Kroes és Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója kitért arra is, hogy a végrehajtó testület aggályai szélesebbek a januárban indított kötelezettségszegési eljárásokban szereplő problémáknál, a demokrácia általános állapotára és a politikai struktúrára is vonatkoznak. Le Bail megismételte a bizottság igazságügyi és adatvédelmi téren korábban ismertetett kifogásait. Jelezte, hogy a testület fenntartja a szakmai kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és próbál segíteni a problémák megoldásában. Nem fog ugyanakkor vonakodni attól sem, hogy ha szükségesnek látja, további lépéseket tegyen.

A vita első részében felszólaló képviselők közül a néppártiak és néhány más jobboldali EP-tag óva intettek attól, hogy kollégáik a tények mellőzésével bírálják a kormányt. Ugyanakkor fontosnak nevezték, hogy a magyar hatóságok orvosolják az uniós eljárásokban megfogalmazott kifogásokat. Liberális és zöld képviselők megerősítették azt a véleményüket, hogy szükségesnek látják az uniós értékekre jelentett kockázat esetén igénybe vehető, úgynevezett hetes cikkely életbe léptetését, a jelenleginél szélesebb körű eljárás kezdeményezését Magyarország ellen.

Navracsics kiállt az alkotmány mellett

Navracsics a meghallgatáson magyar néppárti képviselők felszólalásával is megtámogatva hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és folytatni kívánja a párbeszédet az uniós intézményekkel.

A miniszterelnök-helyettes kiállt az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik „a fékek és ellensúlyok rendszere" is. Az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokról azt mondta, hogy az adatvédelmi hatóság függetlenségének erősítéséhez már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél.

A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson – éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében – tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van. Szerinte a magyar média most is sokszínű és plurális.

Navracsics szerint a fórumon sikerült megerősíteni, hogy a kormány érdekelt az együttműködésben az uniós intézményekkel. Szerinte a mostani vita alapvetően pártpolitikai vonalak mentén oszlott meg, ahogyan az a januári plenáris EP-ülésen is tapasztalható volt. Azt mondta, „nem olyan nagy tragédia", ha az EP következő heti plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, „ettől még nem kell szívinfarktust kapni".

Külső nyomás, bírói lakmuszpapír

A meghívott civil szervezetek egyikének képviselőjeként Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) nevében üdvözölte, hogy a nemzetközi intézmények, köztük az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet szentelnek Magyarországnak, szerinte a jelenlegi helyzetben szükség van a külső nyomásra. Arról beszélt, hogy a parlament és a kormány szinte kiürítette a jogrendet, a konzultációs folyamat jóformán értelmét vesztette. A legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezte.

Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke elmondta, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítésekor együttműködhetett a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról, de a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve. Fleck Zoltán jogszociológus többek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem. Szerinte nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez.

Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk „a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért". Úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.

Jönnek az ET jelentéstevői

Az Európa Tanács két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban, mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa a közmeghallgatáson.

Két törvény tekintetében március közepére, a többi hat vonatkozásában pedig júniusra készül el a szakvélemény tette hozzá. Mint mondta, Thornbjorn Jagland, az ET főtitkára év elején kezdeményezte, hogy Magyarország vegye igénybe a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán őrködő összeurópai intézmény szakértői segítségét, amire a magyar hatóságok nyitottak voltak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!