Júlia, Rita
12 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

De mi lesz a Tavares-jelentés után?

2013.06.28. 07:46 Módosítva: 2013.06.28. 07:48
170 fideszes módosítóból csak kettőt fogadtak el a Tavares-jelentés bizottság szavazásánál, a jelentés a vártnál nagyobb többséggel kapott zöld utat az EP plénuma elé, ahol még a fideszesek is vereségre számítanak. De mi lesz a Tavares-jelentés után? Magyar EP-képviselőket kérdeztünk Brüsszelben.

Az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) példátlan lobbiharcok közepette a múlt szerdán fogadta el az elhíresült Tavares-jelentést, mely a sajtóban meghonosodott nevével ellentétben még mindig csak egy tervezet. A jelentés némileg könnyebben ment át a szavazáson: a négy baloldali párt összlétszáma alapján előzetesen várt 30 helyett 31 igen szavazat mellett csak 19-en utasították el, és nyolcan tartózkodtak.

170/2

A tervezethez tömegével nyújtották be a módosítókat, de ezek nagy részét – korábbi várakozásainkkal ellentétben csúnyán leszavazták, Gál Kinga fideszes EP-képviselő kis szomorúsággal a hangjában mondta nekünk, hogy 170 benyújtott módosítójából mindössze kettő ment át. A portugál zöldpárti képviselő által jegyzett tervezet így zöld utat kapott a jövő heti strasbourgi plenáris ülésre. Addig még változhat a szövege, de a parlamenti erőviszonyok ismeretében erre csekély az esély, mint ahogy arra is, hogy az EP leszavazza majd. Orbán Viktor azért még megpróbálja menteni a menthetőt és elutazik Strasbourgba.

Az elfogadott módosítások tartalmilag nem eredményeztek jelentős eltérést az eredeti szöveghez képest, benne maradt például az a megállapítás is, hogy a kormány különböző intézkedései okot adhatnak arra az aggodalomra, hogy megsérti az Európai Unió Alapszerződésének második cikkelyét, mely előírja a tagállamoknak a demokrácia és a jogállamiság értékeit.

A még enyhített formájában is az EP eddigi történetében egyedülállóan markáns ítéleteket tartalmazó szöveg a konzekvenciákat is megnevezi: kéri például a másik két uniós intézményt, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy közösen alkalmazzák az uniós szerződés 7. cikkelyét, de nem a támogatások és szavazati jogok megvonásával járó – és a liberálisok által régóta követelt – uniós eljárást, hanem egy enyhébb változatát, mely a LIBE magyar szocialista alelnöke, Göncz Kinga szerint inkább ajánlásokon, monitoring-eljárásokon és konzultációkon keresztül próbál majd eredményt elérni.

Nem ezt hívnánk mellszélességnek

A szintén az állampolgári jogi bizottságban tevékenykedő fideszes Gál Kinga azonban állítja: parlamenti bizottságnak nincs joga ilyen ítéletek és ajánlások megfogalmazására. Az EP a Tavares-jelentéssel túllépi hatáskörét, „miközben állandóan a jogállami normák hiányát rója fel, ő maga félrerúgott minden parlamenti szabályt”.

Gál úgy látja, hogy a jelentéstervezet tartalmilag is kifogásolható, mert a bizottság több konkrét tévedést is benne hagyott. Amikor konkrét példát kértünk tőle, akkor az Alkotmánybíróság jogainak korlátozását említette; ugyanis szerinte az AB tartalmi elemeket eddig sem vizsgálhatott, és 2011 előtti döntései sem veszítik érvényüket. Gál Kinga úgy véli, hasonló kifogások alapján ennyi erővel más országokat is elkezdhetnének vizsgálni, de konkrét példát nem említett.

Arra a kérdésre, hogy a hírek szerint a Tavares-jelentés elleni kampányban élen járó Győri Enikő nyomásgyakorlása nem volt-e kontraproduktív abban a tekintetben, hogy egyes néppárti képviselőket is elidegenített a kormány álláspontjától, Gál Kinga egyértelmű nemmel válaszolt. Szerinte az uniós ügyekért felelős államtitkárt „szeretik” az EP-ben, és az Európai Néppárt is testületileg ellenzi a jelentést. Ennek azonban ellent mond, hogy Gál Kinga a Bruxinfonak maga nyilatkozta, hogy ő négy tartózkodó néppárti képviselőről is tud. A tartózkodás a bizottsági szavazásnál egyenértékű a nemmel, de mi nem ezt neveznénk teljes mellszélességű kiállásnak.

Érdemes volt vállalni a konfliktusokat

A szocialisták természetesen egyáltalán nem tartják elfogultnak a Tavares-jelentést, sőt. Tabajdi Csaba szerint az uniós szervek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével bebizonyították, hogy ők nem támadják Magyarországot, hanem elfogulatlan kritériumok alapján hoznak döntéseket. Az, hogy ezek sokszor a kormánynak kedvezőtlenek, nem őket, hanem a kormányt minősíti. Ezt az érvmenetet nem igazán értjük, hiszen a túlzottdeficit-eljárást elrendelő, majd kilenc évre rá megszüntető Európai Bizottság teljesen másként működik, mint a Tavares-jelentést tárgyaló Európai Parlament, a kettő között nincs olyan szoros kapcsolat, mint mondjuk a magyar Országgyűlés és a kormány között.

A szocialista képviselőket azonban már a hogyan tovább érdekli. Göncz Kinga a jelentés jelenlegi szövegében az egyelőre „koppenhágai bizottság”-nak hívott új intézményre vonatkozó javaslatot tartja a legelőremutatóbbnak. Ez egy olyan vadiúj uniós szerv lenne, mely a demokratikus deficitet és a jogállami hiányosságokat vizsgálhatná egy adott tagállamban, és uniós szinten viszonylag erős jogosítványai is lennének. Afelől a szocialistáknak sincsenek illúziói, hogy a rettentő bonyolult uniós döntéshozatalban a koppenhágai bizottság felállásához még évek kellenének, de általános véleményük szerint ez végre az előrelendülő gazdasági integrációhoz zárkóztatná fel a politikai integrációt is – legalábbis az értékek szintjén. A Tavares-jelentés ugyanis „rendszerszintű” kritikát fogalmazott meg, azaz az összes közjogi folyamatot figyelembe vette, és nem félt azok következményeire is rámutatni.

Gál Kinga azonban úgy látja, pont a konklúzióban megfogalmazott általános megállapítások mutatják: Tavares nem tudott fogást találni a magyar kormányon. A koppenhágai bizottság ötletét pedig szerinte az egész Néppárt elveti, mert „ha következetesen végigviszik, akkor széjjel fogja verni az Uniót”.

Kérdésünkre, hogy mi eredményezhette a Magyarországra nehezedő, korábban ismeretlen intenzitású nyomást, a fideszes politikus több okot is felsorolt. Szerinte az Orbán-kormány olyan közjogi változtatást lépett meg, melyeket a környező országok már a kilencvenes években végrehajtottak, és ez zavart idézett elő. De emellett a Magyarország iránti fokozott figyelmet otthonról is gerjesztik, ráadásul a gazdasági döntések „érdekeket is sértettek”. De Gál Kinga bíztató jelnek tartja, hogy egyre több olyan megerősítő visszajelzést kap külföldről – többek között görög politikusoktól – miszerint érdemes volt vállalni a konfliktusokat, Magyarország jó úton halad.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!