További EU cikkek
Alacsony részvétel
A választási részvétel történelmi mélypontra, 46 százalékra süllyedt. Erről kizárólag egy jól körülhatárolható országcsoport, az új kelet-európai tagállamok blokkja tehet: itt a szavazók alig több mint negyede vette magának a fáradtságot, hogy szavazzon. A régi 15 tagállamban plusz Cipruson és Máltán az átlagos részvételi arány megegyezett az 1999-essel.
Politikusok és elemzők véleménye egyelőre megoszlik arról, hogy pontosan mi az oka az alacsony részvételnek. De a legtöbbek szerint végeredményben arról lehet szó, hogy nem létezik valódi európai politika: nem léteznek igazi, egymástól világosan elkülöníthető állásponttal rendelkező európai pártok, nincs európai kampány. Az emberek többsége pedig nem tudja pontosan, mi a tét, van-e egyáltalán, mi a különbség a jelöltek közt - vagy nem érdekli az egész.
A távolmaradók mindenesetre egyetlen lehetőségükről mondtak le, hogy az Uniót közvetlenül befolyásolják. Pedig az EP hatalma nagy: az uniós jogszabályok jó részéről a tagállamokkal közösen dönt, és az éves költségvetés kialakításában is vétójoggal bír. Ma már az állami törvények nagy része - egyes tagországokban fele - nem más, mint az európai jog "lefordítása": a nemzeti parlamentek befolyásuk nagy részét elvesztették a jogalkotás felett.
Jobboldali siker
Az Európai Parlamentnek a várakozásoknak megfelelően a jobboldali Európai Néppárt (ENP) lett a legnagyobb pártja, de ebből sok következtetést nem lehet levonni, hiszen az összes tagállamban belpolitikai kérdések mentén dőlt el a választás. A jobboldali győzelem nem összefüggő, összeurópai trend.
Megszaporodtak az euroszkeptikus képviselők, például Angliában és Hollandiában, főleg az alacsony részvételi aránynak köszönhetően: ez hagyományosan a politikai paletta szélén elhelyezkedő pártoknak kedvez. De százalékos arányuk ez EP-ben így is csak 10 százalék körül lesz. Sok vizet nem fognak zavarni: a kimutatások szerint az "euroszkeptikus" (EU-ellenes) képviselők járnak be a legkevesebbet az EP-be.
Ki lesz a Bizottság elnöke?
Az EP-nek rögtön összeülése után, július 21-én szavaznia kell az Európai Bizottság következő elnökéről. Az elnököt a tagállamok vezetői jelölik (a jelöltről e hét csütörtökön vagy pénteken döntenek), de az EP jóváhagyása szükséges. Ez hagyományosan csak formalitás, de lehet, hogy most nem lesz az. A legnagyobb párt, az ENP hónapok óta mondja, hogy győzelme esetén csak jobboldali elnököt lesz hajlandó megszavazni. Ez csökkenti a befutónak tekintett Guy Verhofstadt belga miniszterelnök esélyeit, és növeli Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő esélyét (bár Juncker meggyőzően hajtogatja, hogy nem akarja az állást).