További EU cikkek
Barrosónak jövő szerdán a jelenlévő EP-képviselők felének támogatására van szüksége ahhoz, hogy novemberben hivatalba léphessen az általa vezetett új Európai Bizottság. Ha ezt nem kapja meg, akkor ő a helyén maradhat, de új Bizottságot kell összeraknia. A tagállamok kormányai viszont elvben megtehetik, hogy újra ugyanazokat az embereket jelölik a Bizottságba.
Barroso csütörtökön találkozott a Parlament vezetőivel, de szinte semmi engedményt nem tett nekik. Megígérte, hogy azokban a kérdésekben, amelyeknek polgári szabadságjogi vetülete van, nem egyedül a homofób és nőellenes kijelentéseket tevő Buttiglione fog dönteni, hanem egy általa vezetett "minibizottság", aminek több biztos is tagja lesz. Buttiglione ezen kívül nyilvánosságra hozott egy bocsánatkérő levelet is, amiben kijelentette, hogy nem akarta megsérteni se a nőket, se a melegeket.
Barroso ajánlatai egyelőre kevésnek tűnnek
A fő konzervatív erőn, az Európai Néppárton (a sajátjai) és egy pici mérsékelt jobboldali párton kívül senki nem volt elégedett a fent vázoltakkal. A második legnagyobb frakciót alkotó szocialisták vezetője, Martin Schulz azt mondta, ha a jövő szerdai szavazásig nem történik valami, ő biztosan azt fogja javasolni a frakciónak, hogy szavazzon nemmel. Barroso teljesen figyelmen kívül hagyta a Parlament követeléseit a biztosjelöltekkel kapcsolatban - szögezte le Schulz.
A harmadik frakció, a liberálisok elvileg hétfőn döntenek, de többségük elégedetlen. "Nem csak Buttiglionéról van szó. A biztosjelöltek majd' fele nem elég jó. Ez a munkacsoportdolog, amit ajánlott, nem ér semmit. Nem munkacsoportokra van szükségünk, hanem határozott vezetésre" - heveskedett Andy Duff, egy népszerű és befolyásos angol liberális. (Nem biztos, hogy igazat mond. Az új Bizottságban hét liberális biztos is lenne, és könnyen lehet, hogy ez a liberális képviselők többségének éppen elég ahhoz, hogy igennel szavazzon.)
A frakciók is megosztottak
A Zöldek, a kommunisták és az euroszkeptikusok biztosan nemmel szavaznak. Ez összességében elég rosszul mutat Barroso számára, de mégis elég nehéz jósolni, mert a frakciók nagy része megosztott. Az EP pártjai nem klasszikus értelemben vett pártok, a pártvezetés nem mindig tudja rákényszeríteni akaratát a képviselőkre. A szocialista vezetés például eléggé Barroso-ellenes, már elnökjelöltként sem támogatták, de magában a 200 fős frakcióban vannak hívei, akik most is mellette fognak szavazni. A 88 fős liberálisok talán harmada szintén vele van - például a magyar Szent-Iványi István.
A magyar szocialistáknak nehéz belelátni a lapjaiba, mert több szempont is vezeti őket. Az egyik, hogy a mindössze 9 fős delegáció elég jól jött ki az év eleji parlamenti osztozkodásból - lett egy bizottsági elnöki helyük, például -, és ezért lehet, hogy nem akarnak szembemenni a frakcióvezetéssel (bár a szavazás titkos lesz). De sokuk lojális Kovács Lászlóhoz, a magyar biztosjelölthöz, és ezért inkább támogatnák a Barroso-bizottságot, nehogy a volt pártelnök állás nélkül maradjon (bár Kovácsot elvileg újrajelölheti a magyar kormány, ha Barroso bukik, és új Bizottságot kell összerakni).
Barroso jelenleg láthatóan arra játszik, hogy az Európai Parlament baloldali frakciói nem merik beváltani fenyegetésüket, és nem szavaznak ellene jövő szerdán, kockáztatva egy alkotmányos válságot - vagy pedig a frakcióvezetők nem tudnak rábírni elég képviselőt arra, hogy nemmel szavazzon. Az elnökjelölt csütörtöki sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy nem tűri, hogy az Európai Parlament diktáljon neki, és utasítgassa, mit csináljon az egyes biztosjelöltekkel, emlékeztetve mindenkit, hogy ez egyedül az ő felelőssége.