Kozmetikázás
A vádak szerint az államminiszter célja a csatlakozás utáni bevándorlási statisztikák kozmetikázása volt, nem akarta, hogy a május 1. előttről áthúzódó ügyhátralék károsan befolyásolja a kormány optimista előzetes becsléseit.
Hecckampány
A kelet-európaiak bevándorlása hónapok óta az egyik legfőbb belpolitikai téma Nagy-Britanniában, a konzervatív ellenzék és a bulvárlapok már-már hisztériakeltő idegenellenes kampányba kezdtek, hogy a kormányt munkaerőpiaci korlátozások bevezetésére kényszerítsék. A kormány végül is a munkaerőpiacot nem zárta be - a hivatalos álláspont szerint Nagy-Britannia jelenleg munkaerőhiánnyal küzd -, ellenben szűkítette és szigorította a külföldieknek adható szociális juttatásokat.
Hughes ellen három hete vallott egyik alkalmazottja egy brit napilapnak, mondván a kormány ellenőrzés nélkül, "tízezrével" adja ki a letelepedési engedélyeket a csatlakozó országokból érkezőknek, megelőzendő, hogy a kérelmek elbírálása a május 1-jei csatlakozási időpont utánra húzódjon. Az ügyintéző szerint csak februárban tizenegyezer kérelmet hagytak jóvá anélkül, hogy az ilyen esetekben megkövetelt dokumentumokat - főleg az önfenntartást igazoló jövedelmi bankszámlakivonatokat - ellenőrizték volna.
Kivizsgálást ígért
Hughes az eset teljeskörű vizsgálatát ígérte alsóházi meghallgatásán. A parlamentnek tett nyilatkozata szerint az érintett BM-irodában valóban lehettek "helyi szintű" eltérések az előírásoktól, főleg a felgyülemlett ügyhátralék ledolgozás végett, azonban erről úgymond nemhogy miniszteri szinten, de még helyi vezetői szinten sem tudtak.
Az államminiszter pozíciója azután vált végleg tarthatatlanná, hogy a héten a bukaresti brit konzul a konzervatív brit ellenzéket a román és a bolgár állampolgárok letelepedési kérelmeinek elbírálásában honos súlyos hiányosságokra, sőt korrupciógyanús visszaélésekre figyelmeztette. A brit kormány válaszul mind a konzult, mind a román és bolgár tartózkodási kérelmek elbírálását felfüggesztette.