Piroska
-11 °C
-2 °C

A csehek még Kazahsztánt is bevennék az EU-ba

2007.03.25. 22:03
Sikerült-e a németeknek meggyőzni Európát a belső reformokról, sikerült-e felgyorsítani az alkotmányozást a Berlini Nyilatkozattal? Az Index háttérinformációi szerint egyelőre a vasárnap aláírt, az európai alkotmányozás felgyorsítására szolgáló Berlini Nyilatkozat megvalósítására semmilyen garancia nincs. Különösen azért, mert a lengyelek meg a csehek felváltva próbálják akadályozni a vétójogok megszüntetését a közösségi döntéshozatalban.

Az Európai Unió vezetői vasárnap aláírták az úgynevezett Berlini Nyilatkozatot, amelynek legfőbb célja az európai alkotmányozás felgyorsítása. Már az első pillanatban bírálták a nyilatkozatot a csehek, akik ellenezték a 2009-es alkotmányozási határidő rögzítését a dokumentumban.

A német soros EU-elnökség ugyanis nem hagyta, hogy az egyes országok kormány- vagy államfői szignálják a nyilatkozatot, ezért Vaclav Klaus cseh elnök hiába fenyegetőzött az utolsó pillanatig a "Berliner Erklaerung" megtorpedózásával.

Majdnem három német írta alá

A Berlini Nyilatkozatot az Európai Unió szerveinek vezetői írták alá, nem a tagállamok első emberei. Kivéve persze Németországot, amelynek kancellárja éppen a soros elnöki tisztet tölti be az EU-ban. Angela Merkelen kívül még az Európai Bizottság portugál elnöke, Jose Manuel Barroso szignálta a nyilatkozatot, rajta kivül pedig egy másik német politikus, az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering is a nevét adta ehhez.


Berlinben egyesek jót derültek azon, hogy ha Edmund Stoiber bajor miniszterelnök elfogadta volna a korábbi német-francia kompromisszumot, és vállalta volna az Európai Bizottság elnöki tisztét, akkor most három német politikus írná alá nyilatkozatot, amelyhez egész Európa csak asszisztálhatott volna. (Persze hozzá kell tenni, aligha lenne akkor a parlamenti elnök is német Európában, ha a brüsszeli bizottság élén a bajor exkormányfő állna.)

Akárhogy történt is ez, Stoiber végül megfutamodott, és most meg Bajorországban is meginogtak a pozíciói. Ugyanakkor a csehek és a lengyelek egyre elképesztőbb ötletekkel riogatjak a régi tagállamokat, akik most kénytelenek megtanulni, hogyan kell a kelet-európai kisállamokkal és regionális középhatalmakkal bánni.

Merkel német kancellár az utóbbi napokban ügyesen intézte a lengyel problémákat, Varsót sikerült is - legalábbis átmenetileg - maga mellé állítania. Eközben a németek mintha elfelejtkeztek volna Csehországról, ahol Vaclav Klaus játszotta el az euroszkeptikus, öntudatos cseh polgár szerepét. Klaus ugyanis ellenezte eredetileg azt, hogy a Berlini Nyilatkozatban konkrét határidő (2009) szerepeljen az alkotmányozási folyamat lezárására.

Nincs garancia

Klaus végül csak részeredményt ért el: a Berlini Nyilatkozatban nem szerepel az alkotmány szó, ugyanakkor az utolsó előtti mondat arra utal, hogy a 2009-es európai választások előtt új, közös alapokra kell helyezni az uniót. Még így sem a kormányfők és az államfők írták alá a nyilatkozatot, tehát az EU soros elnöki tisztét betöltő németeknek nem sikerült átütő eredményt elérniük.


A dokumentum megvalósítására pedig semmilyen garancia sincs, hiszen a közvetlenül választott politikusok közül csak a német kancellár szignálta azt, ez pedig nem valami nagy eredmény. A csehek es a lengyelek egyébként azzal fenyegetik az Európai Unió működeset egyes források szerint, hogy további bővítésre probálják rávenni a tagországokat. Ugyanakkor a nyugat-európaiak a további bővitésnek nem sok értelmet látják. Talán még Horvátországnak van esélye a bejutásra a közeljövőben, de másnak már nemigen.

Az unió működése most már ugyanis a tét. Annyi egyeztetest kell lefolytatni minden egyes döntéshozatal előtt, hogy ma már aligha érhető el teljes konszenzus a tagállamok között, ezért át kell alakítani a procedúrát.

A német törekvéseket jól ismerő egyik brüsszeli exdiplomata egy berlini hátterbeszélgetesen elmondta: a csehek még Kazahsztán felvételet is javasolták nemrégiben. (Persze az ilyen javaslatokat a nyugati tagországok megrökönyödéssel fogadták. Az Index cseh forrásokból nem tudta megerősíttetni ezt az értesülest, ám az ügy jelzi a német-cseh viszony problémáit az utóbbi napokban.)

Hivatalosan egyébként a csehek és a lengyelek általában Ukrajnát szeretnék beléptetni az EU-ba.

Még német szakértők is bírálták a németeket

A németek módszereit bírálták azonban még berlini szakértők is, legalábbis a mostani, közösnek szánt nyilatkozat előkészítésekor. A német diplomácia ugyanis állitólag egyetlen országnak sem küldte el a Berlini Nyilatkozat teljes előzetes tervezetét, úgyhogy a különböző tagállamok kénytelenek voltak egymást egyenként felhivogatni: ki melyik részletet kapta meg Berlinből.

Az ilyen titkos előkészítés nehéz helyzetbe hozhatja az EU belső reformját akaró németeket (és a franciákat, akik azonban a mostani elnökválasztási kampányuk miatt nemigen szólnak bele érdemben az európai politika napi ügyeibe), hiszen olyan érvet adtak például Vaclav Klaus kezébe, amelyet az euroszkeptikus cseh azonnal meg is ragadott. Vagyis a cseh elnök arra hivatkozva ellenezte a kulcsfontosságú momentumokat a dokumentumban, hogy a tervezetet nem kapták kézhez, csak az utolsó pillanatban.


Megfigyelők szerint a német elnökségnek a júniusi tervezett hivatalos EU-csúcstalálkozó előtt változtatnia kell a módszerein, mert különben nagyon nehéz lesz az egyes országokat rávennie arra, hogy azonosuljanak az amúgy vállalható berlini törekvésekkel.

Hadügyben önálló államok

Egy német exdiplomata szerint például ők sem akarják az összes vétójog megszüntetetését az unióban. Például a katonai beavatkozások esetében nem akarják megszüntetni a tagállamok önálló jogait. Azt viszont szeretnék, hogy megmaradjon az a lehetőség: ha valaki magától mégis küldene katonákat, akkor a többiek ne akadályozhassák ebben.

Az efféle létfontosságú ügyekben tehát megmaradna a tagállamok szuverenitása, más kérdésekben azonban minősített többségi szavazásokat vezetnének be, a jelenlegi teljes konszenzus kényszerét megszüntetve. Egyébként az unió könnyen olyan szervezetek sorsára juthat, amelyeket megbénított az egyes tagok, tagállamok vétójoga.