További EU cikkek
"A Tanács tudomásul veszi, hogy a magyar kormány számos lépést tett [a hiány csökkentésére] és ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a hiány 2004-ben jóval alacsonyabb volt, mint 2003-ban és hogy a gazdaság kedvezőbb és fenntarthatóbb növekedési pályára állt. De összességében ezek a lépések nem voltak elégségesek a 2004-es és 2005-ös deficitcélok elérésére, ezektől Magyarország várhatóan alaposan el fog maradni" - áll a pénzügyminiszterek keddi kommünikéjében.
Az Európai Bizottság az egészségügyi reform elakadásával magyarázza a deficit növekedését, míg a Pénzügyminisztérium a csökkenő áfabevételeket vádolja. Draskovics Tibor pénzügyminiszter az ülés után elismerte, hogy tényleg túl ambíciózusak voltak a magyar kormány deficitcéljai, de úgy vélte: egyrészt még így nagyon nagy arányú volt a magyar hiánycsökkentés, pláne a többi eljárás alá vont tagállamhoz képest; másrészt az államháztartási hiány csak egy a gazdasági mutatók közül, és összességében nagyon kedvező változás ment végbe a magyar gazdaságban az elmúlt időszakban (amint ezt a Tanács kommünikéje is elismeri). Draskovics egyetértett az Európai Bizottsággal abban, hogy hosszútávú strukturális reformok - például az egészségügy reformja - nélkül nem lehet tartósan konszolidálni a költségvetést.
Határozottabban
Az uniós deficiteljárás következő szakaszában az Európai Bizottság - körülbelül egy hónap múlva - új ajánlást fog tenni a magyar kormánynak az államháztartási hiány megzabolázására. Brüsszel szerint határozottabb lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy hazánk 2008-ra az előírt 3 százalék alá csökkentse az államháztartási hiányt. Ez szükséges a 2010-re tervezett eurócsatlakozáshoz.
A tagállami költségvetéseket az Európai Unió úgynevezett stabilitási és növekedési paktumja szabályozza. A paktum kimondja, hogy egy tagállamnak nem lehet 3 százaléknál nagyobb az államháztartási hiánya, és középtávon törekednie kell a kiegyensúlyozott költségvetésre. Erre azért van szükség, mert az Unió tagállamainak egy része közös valutát használ, a közös pénzpolitika pedig feltételezi a költségvetési politikák némi koordinációját.
Mivel Magyarország egyelőre nem tagja az eurózónának, ránk enyhébb szabályok vonatkoznak: nem róhatnak ki ránk pénzbüntetést a deficitszabályok megsértése miatt. Ha azonban be akarjuk vezetni az eurót, a hiányt mihamarabb - a jelenlegi tervek szerint 2008-ra - 3 százalék alá kell csökkenteni, majd lehetőleg teljesen eliminálni. Az uniós pénzügyminiszterek mai döntése tehát inkább csak megállapítás, mint bármi más: konkrét, technikai következménye igazából nincs, egyfajta politikai megítélése a magyar kormány költségvetési programjának.