További EU cikkek
Túl optimista
A Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott ajánlása további lépéseket vár Magyarországtól, túl azokon, amelyek a Pénzügyminisztérium decemberi, 2004-2008-re vonatkozó fiskális programjában (az úgynevezett konvergenciaprogramban) szerepelnek. Brüsszel szerint ugyanis nem teljesen reális az a magyar terv, hogy 2008-ra 3 százalék alá csökkenjen az államháztartás hiánya (ez a 2010-es eurócsatlakozás feltétele).
"Bár a programban felvázolt kiigazítási pálya és mindenekelőtt a 2005-ös évre megcélzott 4,7 százalékos hiány megfelelőnek tekinthető a deficit 2008-ra történő kijavítására, a program fiskális alapállása nem tűnik elégségesnek a terv hiteles végrehajtásához és annak biztosítására, hogy 2008-ra a GDP 3 százaléka alá süllyedjen a hiány" - húzza alá a bizottsági értékelés.
Ez azt jelenti, hogy a Bizottság nem utasítja el, úgy ahogy van, a magyar fiskális konszolidációra vonatkozó terveket, de úgy érzi: azok túl optimisták és nem biztos, hogy hitelesen végigvihetők a gyakorlatban. Míg az inflációs várakozásokat reálisnak érzik Brüsszelben, a gazdasági növekedési prognózisok mindig a "felső határon mozognak", a mozgástér pedig mindenütt szűk. "A kiadási és bevételi célok hitelessége is aggodalom tárgya, miután ezeket a célokat az előző években jelentős mértékben elvétették" - áll a papírban. Óvatosságra intenek az adócsökkentési tervekkel kapcsolatban is.
Nincs átfogó stratégia
A Bizottság abban sem teljesen biztos, hogy a beígért kiadáscsökkentéseket következetesen végre fogják hajtani - viszont a magyar program végrehajtása ezekre is épül. Brüsszel rámutat, hogy az idei büdzsébe bevett reformintézkedések végrehajtása még egyáltalán nem biztosított - és egyébként sem támasztja őket alá átfogó stratégia.
A Bizottság lépéseket vár Magyarországtól az államháztartás egészének, az egészségügy és az oktatás reformjának terén, mert hosszútávon csak ez teszi lehetővé a stabil pénzügyeket (amint azt egyébként Draskovics pénzügyminiszter is többször elismerte). De Brüsszelben úgy látják, hogy ezek az átfogó reformok alighanem a választások utánra fognak halasztódni.
A Bizottság ajánlását az uniós pénzügyminiszterek tanácsának kell majd jóváhagynia. Ugyanakkor Magyarországnak, mivel nem tagja az eurózónának, nem kell szankcióktól tartania, ha nem tartja be pontosan az EU fiskális szabályait (hacsaknem a szabálysértés nagyon súlyos és elhúzódó). A Tanács - várhatóan március 8-i - jóváhagyását követően Magyarországnak négy hónapja van, hogy korrekciókat eszközöljön a fiskális programban.
A magyar tervek szerint az államháztartás hiánya 4,7 százalék lesz 2005-ben, 4,1 százalék 2006-ban, 3,4 százalék 2007-ben és 2,8 százalék 2008-ban - szemmel láthatóan kicsit tehát a mozgástér az időszak végére (3 százalék a plafon).
Draskovics: Brüsszel támogat
Az ajánlásban foglaltak összeségében határozott megerősítését jelentik a magyar pénzügyi kormányzat törekvéseinek - értékelte a brüsszeli híreket Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter szerint a bizottság is úgy látja, hogy 2008-ra Magyarország teljesítheti a konvergencia-programot, igaz, ehhez sok erőfeszítésre, és arra van szükség, hogy a kormány szigorú költségvetési fegyelmet tartson.
A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor Brüsszel több kockázatot lát: míg az adóbevételeket illetően a magyar kormány sem teljesen biztos az előirányzatok teljesítésében, azt az unióval szemben a PM-ben egyértelműnek látják, hogy a költségvetési intézmények bérköltségei nem jelentenek majd a tervezettnél nagyobb terhet.
Nem kell zárolás
Az ajánlás-tervezetben nem szerepel a brüsszeli sajtóközleményben valóban említett további 0,5 százalékpontos hiánycsökkentés - mondta Draskovics Tibor, aki szerint az unióban is előfordulhatnak kommunikációs hibák (az ajánlás egy korábbi, kedden kiszivárgott verziójában még szereplő 0,5 százalékos érték a szerdai, végső papírban már valóban nincs benne - a szerk.). A pénzügyminiszter szerint nem lesz szükség a költségvetésben zárolásokra, a kötelező tartalékképzési rendszer biztosítja a kellő szabadságot a kormánynak az esetleges nem várt kockázatok kezelésére. Azaz amennyiben a kiadási oldalon nem várt tételek jelennek meg, a minden költségvetési szervnél kötelezően képzett tartalékokból a kormány szerint azokat fedezni lehet, ha pedig a kiadások nem nőnek, a tartalékolt összegek felhasználthatók az adott intézménynél.