További EU cikkek
Történelmi sérelmek
Az EGT bővítési egyezmény aláírása Fotó: EPA/Arno Balzarini |
Liechtenstein ugyanis jogtalannak tartja, hogy a II. világháborút követő Benes-dekrétumok alapján elkobozták állampolgárainak csehszlovákiai javait, egy kalap alá véve őket a németekkel és az osztrákokkal. Liechtenstein arra hivatkozik, hogy 200 éve önálló állam, s mindkét világháborúban semleges volt, ezért az elkobzott javak visszaadását követeli. A tét nem kicsi: alapvetően olyan ingatlanokról van szó, amelyek a liechtensteini hercegi család birtokában voltak, s amelyek területe Csehországban és Szlovákiában meghaladja a 700 négyzetkilométert - ez négyszerese az egész hercegség területének.
Mellékletbe a vitával
A csatlakozási szerződéshez ezért most olyan mellékleteket csatoltak, amelyek ismertetik a szembenálló felek álláspontját. A liechtensteini kormány szóvívője közölte: folytatják a megbeszéléseket Prágával és Pozsonnyal abban a reményben, hogy néhány hónapon belül közös álláspontra juthatnak.
Azt, hogy a vitát megkerülve végül megszületett az EGT bővítéséről a megállapodás, elégedetten nyugtázta mind az Európai Bizottság, mind a Ernst Walch liechtensteini külügyminiszter. Mint mondta, olyan lépésről van szó, amely megerősíti Liechtenstein európai kapcsolatrendszerét és az egész ország hasznot húz a bővülést követő gazdasági fellendülésből. A most aláírt megállapodás az uniós csatlakozási szerződéssel egyidejűleg, 2004. május elsején lép életbe.