További EU cikkek
A kormány eredeti elképzelése szerint a nagykövetségeken elektronikus úton vagy levélben adhatták volna le voksukat a szavazók, és az erre vonatkozó javaslatot hagyta benne a törvénytervezet első változatában. A Fidesz képvielői azonban aggodalmukat hangoztatták, hogy a szavazásnak ez a módja visszaélésekre ad majd lehetőséget, ezért november elején nem támogatták meg a törvényjavaslatnak a külképviseleteken való szavazást szabályozó részét. A csonka törvényt így Mádl Ferenc köztársasági elnök visszakülde az Országgyűlésnek.
Pártturizmus a nagykövetségekre
A Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a külképviseleteken is hagyományos formában történjen a szavazás, és a szavazatszámláló bizottságokba ne csak a kormány, hanem minden, a választásokon jelöltet állító párt küldhessen tagokat. A választási törvény sikertelen megszavazását követő egyeztetések végeredményeként megszületett kompromisszum értelmében a 72 magyar külképviseletre választott és delegált tagokból álló szavazatszámláló bizottságok mennek.
A listát állító pártok minden külképviseletre javasolhatnak egy személyt választott tagnak, majd közülük az Országos Választási Bizottság sorsolással dönti el, ki az a négy fő, aki szavazatszámláló bizottsági tag illetve póttag lesz. Újabb sorsolás dönt arról, hogy ki a három rendes és tag és ki a póttag, majd a kész listát beterjeszti az Országgyűlés elé, amely egyetlen szavazással választja meg a tagokat, akiknek a kiutaztatását és kint tartózkodását az állam fizeti. A pártok rajtuk kívül saját költségükön delegált tagokat is küldhetnek a testületekbe.
A szabad demokraták csak kényszerből támogatják
A kisebbik kormánypárt változatlanul elfogdhatatlannak tartja a kompromisszumot. Szent-Iványi István szabad demokrata képviselő szerint ebben a formában továbbra is a pártdelegáltak közpénzen való külföldre utaztatását szolgálja a törvény, csak "bújtatott módon". Elsősorban mégsem az államra terhelt költségek miatt kritizálták a törvénytervezetet, hanem azért, mert a párt szerint a választások tisztasága és a köztisztviselői kar megbízhatósága iránti bizalmatlanságot tükrözi.
A párt azonban kénytelen volt lenyelni, hogy ez a kompromisszum az ára annak, hogy Magyarországon is megrendezésre kerülhessenek az európai parlamenti választások, mivel a további késedelem már ezt kockáztatta volna. Így a múlt héten tett nyilatkozatában Szent-Iványi elmondta, ők sem akadályozzák meg a választási törvény elfogadását.
Döntés: legkorábban egy hét múlva
A tervek szerint az Országgyűlés hétfőn szavazott volna a törvényről, erre azonban mégsem kerülhetett sor - adta hírül az MTI. A hírügynökség jelentése szerint az alkotmányügyi bizottság ülésén a képviselők három újabb módosító indítványt terjesztettek elő, amelyek pontosítják a törvénytervezet szövegét. Az MSZP, az Fidesz és az MDP képviselői támogatták a módosításokat, csak a szabad demokraták szavaztak ellenük.
Az Országgyűlés legkorábban a jövő héten dönthet a törvényjavaslatról, amennyiben sikerül elérni a házszabálytól való eltéréshez szükséges négyötödös többséget elérni az újbóli szavazás napirendre tűzéséhez.