Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Ha ismernénk, szeretnénk az EU-t

2007.10.18. 17:23
Pozitívabban viszonyul Magyarország Európai Uniós tagságához az a kétszáz résztvevő, aki egy szombati fórumon kis csoportokban, szakértők közreműködésével újra átbeszélte a csatlakozás megítélését vizsgáló szeptemberi felmérés kérdéseit.

Pozitívan változott Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatos véleménye azoknak, akik a hétvégén részt vettek az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által megrendezett "Európai eszme-csere" elnevezésű fórumon.

A beszélgetésen egy szeptemberi előzetes felmérést kitöltő ezerötszáz válaszadóból kiválasztott kétszáz résztvevő vitatta meg újra kisebb csoportokban a korábban feltett kérdéseket. A rendezvényen szakértők és európai parlamenti képviselők, például Bod Péter Ákos, Baráth Etele és Szent-Iványi István is ismertették álláspontjukat az egyes témakörökben.

Az "Európai eszme-csere" zárásaként a résztvevők újra kitöltötték a közvélemény-kutatás eredeti kérdőívét, így össze lehetett hasonlítani, hogy milyen hatással voltak a véleményekre a csoportos beszélgetések és a szakértői jelenléte.

Még nem érezzük egyenrangúnak magunkat

Az előzetes felmérés szerint a megkérdezettek 46 százaléka gondolt inkább pozitívan Magyarország európai uniós tagságára, ez az adat a fórum után 60 százalékra nőtt. Az eszmecsere után a korábbi ötből három helyett már ötből négyen gondolták úgy, hogy Magyarország más, hozzá hasonló nagyságú országgal megegyezően tudja majd érvényesíteni érdekeit az unión belül.

Szeptemberben még csak minden harmadik válaszadó látta úgy, hogy több támogatást kapunk, mint amennyit befizetünk, októberben viszont már csaknem kétszer ennyien voltak hasonló véleményen. A beszélgetés hatására erősödött az előzetes elképzelés, hogy az uniós támogatásokat kiegyensúlyozottan kell elosztani a humán erőforrások és az infrastruktúra fejlesztése között.

Ugyanakkor a beszélgetés után sem változott meg a korábban kialakult álláspont arról, hogy mennyire tekintik egyenrangúnak Magyarországot az Európai Unióban: továbbra is valamivel többen vannak azok, akik szerint nem tartják egyenrangú félnek az országot.

Az uniós tagság inkább előnyös

A konferencia után már háromból ketten látták úgy, hogy az uniós csatlakozás inkább előnyökkel járt az ország számára, és ezzel párhuzamosan a szeptemberi 33 százalékról 50 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a tagság inkább előnyös családjuk és önmaguk számára. Elsősorban a bizonytalanok meggyőzésének köszönhetően a konferencia résztvevőinek már kétharmada gondolta úgy, hogy a csatlakozás előnyös volt a települése és az ország számára.

Megerősödött az előzetes nézet, hogy az uniós tagság előnyeit főleg hosszabb távon lehet majd érzékelni és csak évek alatt történnek majd igazán fontos változások. A közeli jövőre vonatkozóan a résztvevőket inkább a szkepticizmus és a borúlátás jellemezte, míg a távolabbi jövővel kapcsolatban inkább vágyak, remények fogalmazódtak meg.