Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Mindenki eurót akar

2008.12.06. 10:59
Az EU novemberben a nagy gazdasági világválsággal volt elfoglalva. A bizottság kétszázmilliárdos csomagot tervezett. Egyre bizonyosabb, hogy az írekre újabb népszavazás vár. Sarkozy diplomáciai botrányokba keveredett, és még egy kongói hadműveletet sem bírt megszervezni.

Valami jó nagy csomag kéne

Novemberre az EU is nekilátott csomagot készíteni a válság enyhítéséért, de hogy ki, hogyan és mire költsön sok pénzt, azt még nem sikerült pontosítani. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Európa pumpáljon kétszázmilliárd eurót a gazdaságába. Ez akkor is nagyon sok pénz, ha közelébe sem ér az USA bankmentő csomagjához, amit várhatóan egy újabb hétszázmilliárd dolláros gazdaságélénkítő program követ. Az is igaz ugyanakkor, hogy az EU-tagállamok már egyenként megkezdték a pénz pumpálását saját gazdaságukba, így a bizottsági javaslat nem az egyetlen gazdaságélénkítő intézkedés a kontinensen.

A bizottság szerint a kétszázból százhetvenmilliárdot a kormányoknak kellene kifizetniük, és harmincmilliárd jutna a közös intézményekre. A bizottság többféle költési módot is javasol: a csomagba beleszámítanak az adócsökkentések, a környezetvédelmi technológiák fejlesztései, a kedvezményes kölcsönök és az állami elosztórendszerek reformjára költött pénz is. A tagállamok vezetői csak decemberben szavaznak a csomagról, de a vita már elkezdődött. A német kancellár például határozottan megmondta, hogy náluk nem lesz adócsökkentés, legalábbis a jövőre esedékes választások előtt biztosan nem. Ezzel Angela Merkel tovább erősítette keménységének nimbuszát, hiszen a kormányok épp fordítva szoktak eljárni, és választás előtt inkább csökkentik az adókat.

A nagy közös csomaghoz minden államtól várnak felajánlásokat, persze a pénzt mindenki otthon költheti el. „Néhány kivétel lehet csak, például Magyarország” – mondta Jakob von Weizsäcker, a csomagon sokat gondolkodó brüsszeli Bruegel Intézet nevű gazdasági elemző szervezet kutatója. Vagyis ahol nincs pénz állami gazdaságélénkítésre, ott lehet majd felmentést kérni.

A csomag része, hogy az EU rugalmasabban kezeli a különböző támogatások kifizetését. Át lehet írni a korábbi fejlesztési tervek egy részét, és előbb lehet hozzájutni bizonyos kifizetésekhez. Magyarország már jelezte, hogy élne a lehetőséggel.

A bizottság figyelmeztetett rá, hogy a kétszázmilliárd euró kidobott pénz lesz, ha elköltésével párhuzamosan nem lesznek fontos reformok, illetve a pénzhez juttatottaknak nem lesznek kötelezettségeik. A bizottság szerint a gazdaság szereplőinek adott kedvezményes kölcsönöket szigorúan vissza kell majd kérni, és az adócsökkentésekkel párhuzamosan a kiadásokból is le kell faragni.

Megszavazták a magyar hitelt

Az EU pénzügyminiszterei jóváhagyták az IMF-fel közösen folyósított magyar hitelt. A húszmilliárd eurós keretből 6,5 milliárdot áll az EU. Ennek finanszírozásához a szervezet történetének eddigi legnagyobb kötvénykibocsátására készül. (Más tagállamok is kapnak majd kisebb összegeket.)

A Magyarországnak adott pénzt négy részletben négy feltétel teljesítése után lehet felvenni. Brüsszel a következőket követeli a kölcsönért cserébe: a kormány konszolidálja a költségvetést, vizsgálja felül a költségvetés irányítását, szabályozza újra a pénzügyi szektort és felügyeletét, és hozzon strukturális reformokat. A hitellel tehát európai gyámkodás is jár, ahogy arra sorozatunk előző részében rámutattunk.

Már baj van

Az euróövezet először került recesszióba. A közös pénzt használó országok gazdasága az év első két negyedévében egyaránt hanyatlott, átlagosan 0,2 százalékkal mindkét periódusban. Az övezet legnagyobb gazdasága, Németország, még ennél is rosszabbul áll, ott 0,4 és 0,5 százalékos volt a csökkenés.

Különösen rossz helyzetben van az autóipar, a válság a pénzintézetek után őket sújtotta, és várhatóan az építőipar lesz a következő áldozat. Az autós lobbi nevében a Ford európai főnöke negyvenmilliárd euró hitelt kért az ágazatnak az Európai Beruházási Banktól, amit várhatóan meg is kapnak majd. Az autós lobbi azt is elérte, hogy az eredeti tervnél sokkal enyhébbek legyenek az új járművekre kirótt környezetvédelmi szabályok. Az EU decemberben dönt a 2020-ig elérendő nagy zöld programjáról, és ez az engedmény arra utal, hogy a válság erősen felpuhíthatja az eredetileg szigorúnak szánt tervet.

Már kéne a közös pénz

A válság miatt egyre vonzóbb az euró. Izlandon az EU-tagság sem tabu már, de az eurót még jobban akarják, ezért a sziget miniszterelnöke azt mondta, hogy akár egyoldalúan is készek bevezetni. Brüsszel rögtön visszaszólt, hogy ezt Izland uniós tagsága nélkül elképzelhetetlennek tartják. Közben az énekes, Björk, a világ legismertebb izlandija felszólította hazáját, hogy lépjen be az Európai Unióba.

Barroso bizottsági elnök egy francia tévének arról beszélt, hogy úgy hallotta, hogy a brit kormány is gondolkozik azon, hogy feladná a fontot a közös pénzért. Ezt a híresen euróellenes Gordon Brown miniszterelnök azonnal cáfolta, de valószínűleg minden eddiginél komolyabban felmerült Londonban a lehetőség. A dán miniszterelnök eddig is tervezett népszavazást az euróról, de lefújták a lisszaboni szerződés ír elutasítása után. Most újra felvetette, hogy tavasszal mégis döntsenek a dánok.

Európa nem Amerika

Jórészt európai kezdeményezésre Washingtonban tanácskozott a világ húsz legfejlettebb gazdaságát működtető állam, a G20, természetesen a válságról. A tanácskozás után éles maradt az ellentét a két kontinens között. Bush amerikai elnök arról beszélt, hogy a piac szabadságát nem szabad túlzottan korlátozni, míg az európaiak szigorúbb globális szabályokat követeltek. A francia és a német kormány különösen a kockázati befektetési alapok (hedge fund) megregulázását akarták. Ezeket az unióban biztosan korlátozzák majd, de hogy mennyire és hogyan, az még nem dőlt el.

Barroso bizottsági elnök a csúcs után kioktatta Amerikát, mert szerinte az EU a fontos kérdésekben – a klímaváltozás elleni küzdelem, szociális intézkedések, pénzügyi szabályozások – évek óta az USA előtt jár. A jobboldali európai vezetők is balosabbak voltak Bushnál, és arra jutottak, hogy majd leülnek Obamával is, mert az ő elképzelései közelebb állnak az európai javaslatokhoz.

Az írek mehetnek megint az urnákhoz

Egyre biztosabb, hogy a lisszaboni szerződés írországi bukásának az lesz a megoldása, hogy jövőre újra megszavaztatják az íreket. Nagy nyomás volt június óta az ír kormányon, és már a múlt hónapban is látszott, hogy Dublinban sem találtak ki jobb megoldást. Ehhez kapóra jött a válság, ami megmutatta, hogy a bajban sokat segíthet a közös fellépés.

Az EU már belement, hogy Írország mindenféle garanciát és kivételezést kapjon, jórészt olyan területeken, amelyeket egyébként sem szabályozott volna a lisszaboni szerződés. Az ír parlamentnek a szerződés bukásával foglalkozó bizottsága most beleegyezett az új népszavazásba, és a pártok közül csak a Sinn Fein (a korábban IRA-t is támogató nacionalista erő) tiltakozott. Képviselőik „No means no” (A nem az nem) feliratú pólókban ültek be a parlamentbe.

Az új népszavazás esélyeit növeli, hogy először fordult elő, hogy a közvélemény-kutatók egy új népszavazás esetére az igenek előnyét mérték.

Írországon kívül már csak Németország, Csehország és Lengyelország nem ratifikálta a szerződést. Előbbi kettőben alkotmánybíróság előtt van a szerződés, a lengyel elnök pedig azt mondta, hogy amíg az írek nem bólintanak, addig nem írja alá a csatlakozást, de utána megteszi.

Svájc december 12-én csatlakozik a schengeni szövetséghez, vagyis az EU-n kívüli ország határain sem ellenőrzik majd az EU országainak többségéből beutazó személyeket. A csomagjaikat azonban átnézhetik, mert a vámunióhoz nem csatlakoztak.

Bulgária tovább bűnhődik

Bulgária kétszázmillió euró támogatástól esett el és további háromszázmillió kifizetését fagyasztották be Brüsszelben, mert az eddigi támogatások egy részét ellopták. Az év eleje óta összesen már nyolcszázmillió euróval rövidítették meg Bulgáriát. Ez példa nélküli az unió történetében, ekkora büntetést még egyetlen állam sem kapott.

A bolgár kormány eddig jól tűrte a kemény brüsszeli leckéztetést, de a miniszterelnök most kifakadt Berlinben. Azt mondta, hogy nagyon sokat tettek az EU-s pénzeket elosztó hatóságok megtisztításáért. Több volt kormányhivatalnokot is lecsuktak például, de az EU-t még nem sikerült meggyőzniük, hogy a közös pénz nem a szervezett bűnözést gazdagítja.

Bulgáriában nagy botrány lett a büntetésből. Az ellenzék a kormány lemondását és előre hozott választásokat követel.

Kongóba nem megy az EU

Előbb Franciaország, majd Belgium kezdett komoly lobbiba, hogy az EU küldjön háromezer katonát Kongóba, a polgárháborúzó felek szétválasztására. Több tagállamnak viszont nincs kedve a kockázatos és költséges hadművelethez, Németország különösen keményen tiltakozott, így várhatóan ebből semmi sem lesz.

Sarkozy afférjai

Nicolas Sarkozy francia elnök – aki az EU soros elnöke is – két komolyabb diplomáciai botrányba is belegabalyodott. Miután az orosz elnökkel találkozott, azt mondta, hogy Lengyelországnak és Csehországnak el kellene halasztania az amerikai rakétapajzs telepítését, és meg kellene várni, amíg az USA, az EU és Oroszország nagy háromoldalú biztonsági megállapodást köt. A csehek és a lengyelek is nagyon keményen visszaszóltak, hogy ehhez Sarkozynek semmi köze sincs. A védelmi beruházást hatalmas viták kísérték mindkét államban, és Oroszország is fenyegetve tiltakozott ellene.

A másik Sarkozy-botrányban is fontos a cseh szál. A franciák januárban a cseheknek adják át a soros elnökséget. Amikor Topolánek cseh miniszterelnök ebben az ügyben Sarkozynél járt, egészen meglepő nyíltsággal osztozkodtak az érdekszférákon. A találkozó még októberben volt, de hírét csak november végén szivárogtatták ki cseh diplomaták. Sarkozy arra kérte Topoláneket, hogy hagyja meg őt a Mediterrán Unió tényleges vezetőjének, és cserébe mindent megtesz, hogy kelet-európai ügyekben Topoláneknek legyen a legnagyobb szava. A Mediterrán Uniót Franciaország hozta létre Földközi-tenger környéki nem EU-tag államok összefogására, de német nyomásra a szervezetet be kellett vinnie az EU intézményrendszerébe, így elvben ezt is a csehek vezetnék 2009 első félévében. Sarkozy a beszélgetés kiszivárgott jegyzőkönyve szerint azzal érvelt, hogy nagyon fárasztó egyeztetni a sok arabbal. Topolánek belement az alkuba, hiszen Sarkozy azt ígérte neki, hogy ő lesz Kelet-Európa elnöke. Utána együtt szidták egy kicsit Berlusconi olasz miniszterelnököt.

Csapás a gyógyszergyárakra

A bizottság kiadott egy jelentést, hogy megbizonyosodtak, a nagy gyógyszergyártó cégek ármányos taktikákkal nem engedik az olcsóbb termékek forgalmazását. A generikus (tehát lejárt licenc alapján utángyártott) orvosságok ellen fondorlatos jogi eszközökkel lépnek fel a multik, és ezért az EU lakói túl sokat kénytelenek fizetni a patikákban. A jelentés alapján eljárás indul, aminek komoly büntetés lehet a vége. A gyógyszergyárak máris tiltakoznak.

A bizottság a telekom iparág ellenőrzésére új hatóságot akart létrehozni, ezt azonban a tagállamok szakminiszterei leszavazták.

Az EU bíróságán pert vesztett a Lego. A dán játékgyár meg akarta tiltani a saját termékére hasonlító építőkockákat gyártó kanadai Mega Bloks termékeinek európai forgalmazását, a bírák szerint viszont nincs akadálya a hasonló elv szerint tapadó téglácskák árusításának. Az ügynek magyar vonatkozása is van, itthon ugyanis korábban a Lego sikeresen tiltatta be a kanadai rivális termékét.

Alakul a kékkártya

Az EU az amerikai zöldkártyához hasonló okmányt tervez a kívülről jött munkavállalóknak. A bizottság tervét kisebb módosításokkal a parlament is támogatta. A kártyát elsősorban felsőfokú végzettségű és többéves tapasztalattal bíró, biztos állásajánlattal érkező bevándorlók kaphatnák meg. A kártyával a kezükben bármelyik tagállamban vállalhatnak majd munkát, és mindegyik tagállam jogosult lesz a kártyák kiadására.

Lefagyott, lenyúlta, legörbülhet

Az EU nagy internetes könyvtárat alkotott, de az Europeana gyorsan lefagyott, nem bírta a digitalizált képek, könyvek, filmek, hangfelvételek iránti nagy érdeklődést. Az anyagokat a huszonhét tagállam könyvtárai töltik fel a közös szájtra. Decemberre állítólag erősebb szervereket állítanak üzembe, és megpróbálják újra megnyitni az online könyvtárat.

Kizártak egy brit képviselőt az Európai Parlamentből. A tory és európai néppárti Den Dover ötszázezer eurót fizetett a feleségének és a lányának, ugyanis az ő cégüknek utalta lakhatási és asszisztensi keretét. Dover vállalta, hogy visszafizeti a kilenc éven át hazaadott pénzt.

Visszavonta az EU bizonyos gyümölcsök és zöldségek alaki korlátozását. Visszatérhet az európai áruházakba a nagyon görbe uborka és más „minőségszabványokat” is feloldottak.

Megoldódott a lengyelek székügye

A tanács októberi találkozóján nagy derültséget keltett, hogy a tagállamok vezetőinek megbeszélésre a lengyel elnök és a miniszterelnök is be akart menni, pedig csak egyiküknek lenne hely. A két méltóság civakodását bölcs kompromisszum oldotta fel: az elnök képviselheti az országot a tanácsban, de csak a kormány által előre rögzített mandátum szerint szavazhat.

Románia választott

A tagállamok közül novemberben Romániában tartottak választásokat. A legtöbb szavazatot a kormányt eddig kívülről támogató szociáldemokraták kapták, de legtöbb képviselőjük a sajátos választójogi törvény miatt az elnökhöz kötődő liberális demokratáknak lett. Biztos, hogy koalícióra lesz szükség, de hogy ebben mely pártok vesznek részt, az még nem világos. Harmadik helyen végeztek az eddig miniszterelnököt adó nemzeti liberálisok, és bejutott a velük eddig kormányzó RMDSZ is. A Nagy Románia Párt viszont a rendszerváltás óta először kiesett a törvényhozásból.

Alakulnak az EP-listák

Információink szerint a Fidesz EP-képviselőnek szán néhány korábban fontos politikust. Befutó helyet kap Deutsch Tamás és Pelczné Gáll Ildikó, illetve már korábban lehetett tudni, hogy Brüsszelbe készül Áder János is. Az is kiderült, hogy az MSZP EP-listáját nem Gyurcsány Ferenc vezeti majd.