Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Mi lettünk a szegény rokon

2008.11.04. 10:02
A nagy gazdasági világválság Európát is megrengette októberre, a gondokat már nem bízzák az egyes kormányokra. Magyarország nagy segítséget kapott az EU-tól, de ennek biztos lesz majd böjtje is. A lengyel méltóságok marakodása vidíthatta csak fel a tanácsot, ahol veszélybe került az unió nagy zöld terve.

A bajban látszik igazán, hogy a kis országoknak is mennyire jó az Európai Unió. A bálnavadászattól a koboldokban való hitig Izland népe sok területen erősen ragaszkodik különállásához, most mégis olyan lett a hangulat a gejzírektől fűtött szigeten, hogy sokan felajánlanák függetlenségüket Brüsszelnek. Közéjük tartozik az ország halászati minisztere, aki az izalndi politikában a leginkább EU-ellenes figurának számított, hiszen féltette hazáját halászait a kvótáktól és mindenféle közös korlátozásoktól. Két hete viszont ő is azt mondta egy interjújában, hogy hajlik arra, esetleg meg lehetne vizsgálni az EU-tagság előnyeit.

Magyarország már tagja az uniónak, aminek újságjai azzal voltak tele, hogy Izland után Magyarországot sújtja második legjobban az aktuális gazdasági válság Európában. Azt már az Index is bebizonyította, hogy Magyarország nem Izland, de azért a magyar gazdaság elég sebezhetőnek bizonyult ahhoz, hogy ha nem is halálos, de azért eléggé fájó sebet üssenek rajta az úgynevezett spekulánsok. Magyarországot azonban megmentette az EU.

Az IMF, a Világank és az EU által összedobott különlegesen hatalmas hitelkeret nem jött volna össze a tagság nélkül. A 20 milliárd lehívható eurónak már a híre elég volt ahhoz, hogy a seb ne vérezzen tovább, és a magyar pénzügyi rendszer megússza a gyors összeomlást. Az IMF ugyan nem EU, de ahogy erre a legtöbb nyugati gazdasági lap rámutatott, a nyugat-európai gazdasági nagyhatalmak elkötelezettsége nélkül ez a hitel nem jöhetett volna össze. Az EU nem engedheti meg, hogy egy tagállama csődbe menjen, hiszen a tagállamok politikai és gazdasági stabilitása minden tag érdeke. E közös piac miatt Magyarország fontos beruházási terepe a többi tagállamnak és fontos vásárlója a többi tagállam termékeinek, például a nyugat-európai bankok szolgáltatásainak. Az IMF első körben Németországgal, Ausztriával és Olaszországgal egyeztetett a magyar hitelről az Economist szerint, hiszen ezen országok bankjainak fontos állásai vannak itt.

Sikeres volt a magyar politikusok feltehetően könyörgésről szóló beszélgetéssorozata, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök körbetelefonálta a francia államfőt, a német és az olasz miniszterelnököket, előbbi kettőnek Orbán Viktor levelet írt.

Hogy a magyar államcsőd elkerülésének egyik fontos záloga az uniós tagság, arra Indexnek adott interjújában utalt Bajnai Gordon fejlesztési miniszter és Richard Holbrooke volt amerikai külügyi államtitkár is. A tagság további járulékos haszna a nehéz helyzetben, hogy az egyébként is járó uniós támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy az eladósodott állam mégiscsak valamennyi pénzt pumpáljon a gazdaságba. Nyugaton a kormányok tartalékaikat égetik a válság kemencéjében, míg Magyarország ezzel ellenkezőleg arra kényszerül, hogy kevesebbet költsön. Amit mégis lehetséges a vállalkozások védelmére költeni, az a pénz mind Brüsszelből jön.

Ettől még nem lesz itthon kolbászból a kerítés, ráadásul nem túl kényelmes szerep alamizsnára kényszerülő tagtársnak lenni. A nyugati lapok a nagy hitelt magyarázva nem mulasztották el hangsúlyosan emlegetni, hogy a magyar sebezhetőség fő oka az elmúlt évek ostoba kormányzati politikájából eredeztethető. A szlovák miniszterelnök ki is használta a helyzetet egy kis gúnyolódásra, megemlítve, hogy amit Magyarországon el lehett kúrni, azt el is kúrták. Az Indexnek Orbán Viktor azt mondta Brüsszelben, hogy a magyar miniszterelnököt az európai vezetők a háta mögött hazugnak becézik.

A gúnyolódáson kívül hosszabb távú bajt jelenthet az a lelki hatás, amit mindenki átélt már, aki adott vagy kapott kölcsön. Aki kölcsönad szegény rokonának tízezer forintot karácsony előtt, az nem fogja az illetőt megkérdezni, hogy mákos vagy diós bejglit kér a fa alá, jó eséllyel úgy fogja gondolni, hogy örüljön, ha kap a maradék süteményből. Természetesen a mostani hitelkeret megnyitásának nem lehet közvetlen politikai következménye, ám az ezernyi alkun alapuló EU-s politizálás mechanizmusában nem valószínű, hogy a következő évben a magyar érdekekre figyelnek majd a legjobban. Sőt, az IMF feltételeket szabott a hitelhez, amivel a társkölcsönző EU szintén egyetért, tehát Magyarország feletti gyámkodásra készülnek a hitelezők, és ebben a helyzetben nem valószínű, hogy az adós sokat ugrálhat majd.

Az pedig egyáltalán nem valószínű, hogy a sebezhetőség elleni még komolyabb védelmet nyújtó euró bevezetése a következő egy-két évben felmerülhet. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója ugyan azt mondta, hogy a magyar politikusoknak rimánkodniuk kellene Brüsszelben a közös valuta bevezetéséért, ám a szigorú feltételek könnyítésére nincs reális esély.

Izlandot várják

Izland nyitott kapukat dönget, jelezte Olli Rehn bővítési biztos, így ha a csődbe ment sziget tényleg kéri a felvételét, akkor pár éven belül teljes jogú tagja lehet az uniónak. Rehn ugyanakkor jelezte, hogy legközelebb Horvátországot veszik fel, várhatóan 2011-ben.

Túl a kormányokon

Szeptemberben arról írtunk, hogy az EU mint intézmény nem lát okot egy nagy közös fellépésre a válság miatt, a megoldást inkább a tagállamok kormányaira bízzák. Még október első napjaiban is ez volt az álláspont, hogy aztán néhány hét múlva már az EU követeljen egy egész világkonferenciát a válság legyőzésére. José Manuel Barroso bizottsági elnök a hónap vége felé már azt mondta, hogy Brüsszel mindig is a közös fellépés híve volt, de néhány kormány ellenállása miatt ez szóba sem jöhetett, így nem is erőltették mostanáig. Most viszont már a parlament és a bizottság is kitűzte a feladatot, hogy szigorúbb közös szabályozás kell a pénzügyi szektorban, és a kormányok is elkezdték az egyeztetést a közös védelemről.

A nagy garancia-lavina

A zavar egyik legjobb jele a német kormány viselkedése volt. Angela Merkel német kancellár a hónap első válság-csúcsán még arról beszélt, amit szeptemberben Almunia pénzügyi biztos is képviselt: nem kell a kormányoknak mindenáron megmenteniük a rosszul hitelező bankokat, muszáj hogy legyenek következményei a rossz döntéseknek. Így Merkel felháborodottan ostorozta az ír kormányt, amiért teljes állami garanciát ígért az ír bankbetétek után. Másnap a német kormány is megadta ugyanezt a garanciát, mert beindult a lavina, és mindenki oda akarta vinni a pénzét, ahol a garanciát adják. Így gyűrűzött be a garancia-mánia két nap múlva Magyarországra is.

Csúcsról csúcsra

A hónap elején még csak a négy legerősebb EU-tag egyeztetett a válságról, a francia-német-olasz-brit minicsúcson, ahol az volt még a vélemény, hogy mindenki otthon mentse a menthetőt. Ezután az eurót használó országok vezetői egyeztettek külön (meghívták még a pénzt jövőre bevezető Szlovákiát és a fontos gazdasági szereplő Nagy-Britanniát). Itt lényegében megegyeztek arról, amit a németek korábban elleneztek: mindenáron meg kell menteni a nagy bankokat a csődtől.

Angela Merkel és Gordon Brown

Közben Nicolas Sarkozy francia elnök és Barroso bizottsági elnök Amerikában is tárgyaltak, ahol az ENSZ főtitkárával egyetértésben egy nagy világkonferenciát kezdeményeztek. Sarkozy nem kisebb ambícióval ment ennek elébe, mint hogy újra kell írni a kapitalizmus szabályait. Bush amerikai elnök néhány óra múlva átvette a kezdeményezést, és bejelentette, hogy majd ő összehívja a világ vezetőit.

Elmaradt az ír fiaskó megoldása

A jó előre meghirdetett októberi EU-csúcs feladata az lett volna, hogy a tagállamok vezetői kitalálják, mi legyen az ír népszavazás bukása után, hogyan működjön tovább az EU, ha a tervezett fontos új belső belső reformokat nem sikerült elfogadni. Erre azonban a válság miatt nem jutott se idő se energia. Az ír miniszterelnök decemberig újabb haladékot kapott, mert elsősorban tőle várták a megoldás tervét, és ha lesz is erről döntés, az biztosan csak a jövő évben következhet.

Annyi látszik csupán, hogy az EU annak örülne a legjobban, ha az írek legkésőbb nyáron, az EP-választások idején újra népszavaznának a lisszaboni szerződésről. A bizottság és az ír kormány októberben tárgyalásokat kezdett, hogy az írek milyen kivételeket akarnak, illetve milyen garanciákat kaphatnak azokra az ügyekre, amitől a nemmel szavazók legjobban féltek (nagyobb adóprés, abortusz legalizálása). Közben komolyabb összeget is félretettek a szerződés írországi népszerűsítésére.

Meg kell fékezni Svájcot

A tagállamok vezetői a szigorításokban egyetértenek, de még nem világos, hogy ezek mennyiben korlátozzák majd az európai pénzintézeteket. A franciák és a németek nagyon szigorú fellépést akarnak az európai adóparadicsomok ellen, így Svájc, Andorra, Liechtenstein és Monaco is kaphat valamilyen ultimátumot az EU-tól.

Zöldért

Az októberi csúcs fontos kérdése volt a korábban részletesen ismertetett 20-20-20 szabály, vagyis az EU nagy zöld terve a széndioxid kibocsátás csökkentésére és új energiaforrások terjesztésére. A bizottság ugyan előre jelezte, hogy a válság sem adhat kibúvót a tagállamoknak, máris erős kísérleteket indított néhány állam a koncepció felpuhítására. Az olaszok és a lengyelek voltak a legkeményebbek, ők konkrétan vétóval fenyegettek. A franciák és a németek az autógyárak érdekében lobbiznak, a kelet-európai volt szocialista tömb pedig elérte, hogy esetükben ne az 1990-es, hanem a 2005-ös széndioxid-kibocsátáshoz képest kelljen 20 százalékot mérsékelni 2020-ig (a régióban a rendszerváltás után leépült a nehézipar, ezért 2005-ben kevesebb káros anyag keletkezett ezen a vidéken). Decemberig kellene dönteni a tervről.

Közben újabb nagyívű környezetvédelmi tervet készítettek Brüsszelben: eszerint az EU-nak meg kell fékeznie a trópusi őserdők kiirtását. A bizottság javaslata szerint pénzt kell adni az erdőkkel rendelkező országoknak, hogy cserébe hatékonyan védjék meg a fákat. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága pedig megtiltaná, hogy új szénerőműveket építsenek az EU területén.

A lengyel vezetők hülyét csináltak magukból

A lengyel hatalmi vetélkedésen kacagott a válság miatt egyébként borús tanács októberben. Lech Kaczynski államfő és Donald Tusk kormányfő is részt akart venni a csúcson, holott csak egyikőjüknek volt hely az asztalnál. Kaczynski azzal érvelt, hogy amíg az ikertestvére volt a miniszterelnök, addig is ő járt az EU-csúcsokra, Tusk szerint viszont az elnök épp eleget bizonyította már, hogy egyáltalán nem ért a gazdasághoz. Végül mindketten bementek, de így nem maradt hely a lengyel pénzügyminiszternek, aki így hiába utazott el a nagy találkozóra. Továbbra sincs béke a két varsói méltóság között, máris mindketten bejelentkeztek a novemberi csúcsra, holott az európai szokásjog szerint egy-egy államot vagy a kormányfő vagy az államfő képviseli, de semmiképpen sem mindkettő egyszerre. Tusk alkotmánybírósági állásfoglalásért kért, hogy ki járhat csúcsra.

Utoljára a magyarok okoztak hasonló kavarodást, amikor az athéni csatlakozási csúcson Medgyessy Péter miniszterelnök kitalálta, hogy összes elődje aláírhassa a belépésről szóló okmányt. Akkor egy luxemburgi delegált vállalta, hogy nem megy be a terembe, hogy legyen elég helye a magyaroknak.

Flotta indul a kalózok ellen

A közös európai hadseregnek új feladatot találtak: novemberben hat hadihajó megy Szomália partjaihoz, hogy elzavarja az arrafelé garázdálkodó kalózokat. A hadnak angol parancsnoka lesz, ami azért érdekes, mert eddig az angolok inkább ellenezték, hogy a NATO-val párhuzamosan az EU is hadsereget állítson ki. Az új brit védelmi miniszter azonban szakított elődei politikájával, és azt mondta, hogy egyetért a közös erő fejlesztésével.

A szomáliai bevonulás mellett döntöttek a boszniai kivonulásról is. Határidő még nincs, de a 2004 óta a balkáni államban szolgáló 2200 európai katonát fokozatosan hazaküldik.

Bárónő a bizottságban

Lemondott a kereskedelmi biztos, Peter Mandelshon, mert hazament, hogy az átszervezett brit kormányban gazdasági miniszter legyen. Tony Blair egykori kedvenc tanácsadója helyére a brit kormány Catherine Margaret Ashtont küldte, aki Ashton of Upholland bárónője. A munkáspárti arisztokrata a Lordok Házának volt korábban az elnöke, illetve tavaly a Királyi Államtanácsot is vezette. Sokat tett azért, hogy a brit felsőház megszavazza a lisszaboni szerződést.

A támogatás azé, aki megműveli

Magyarország SAPS-ről átállt az SPS-re. Egy korábbi cikkünkben már ismertettük a két agrártámogatási rendszer közti különbséget. Most a magyar parlament megszavazta, hogy az EU előírásoknak megfelelően, ám a kötelezőnél néhány évvel korábban, itthon sem a föld tulajdonosa, hanem a mezőgazdasági tevékenységet végző kapjon brüsszeli pénzt. Az ellenzék nem támogatta a kötelezőnél korábbi áttérést, mert szerintük ez egy szűk tőkés csoportnak jó csak, míg a földjüket bérbe adó családok pórul járnak. A kormány szerint az új rendszer racionálisabb termelésre kényszeríti a gazdálkodókat és ideje volt, hogy felzárkózzunk a nyugaton használatos támogatási rendhez.

A bizottság dolgoztatja a Kossuth teret

A magyar parlament ellenszavazat nélkül módosította a lex Mol néven elhíresült törvényt, miután a bizottság erre kötelezte Magyarországot. A törvényt tavaly azért nyújtotta be a kormány, hogy megvédje a Molt a külföldi felvásárlóktól. Így a stratégiailag fontos magyar vállalatokat felvásárolni szándékozóknak ezentúl nem kell közgyűlési jóváhagyást kérniük célpontjuktól, továbbá e kiemelt cégek vezetőségéből a kormánynak vissza kell hívnia a Magyar Energia Hivatal megfigyelőit.

Közben a bizottság egy másik magyar döntést is visszavonatott: eszerint érvényteleníteni kell az állami kezességvállalást a Postabank behajthatatlan kölcsönei után. Ezt Magyarország akkor vállalta, amikor még az uniós csatlakozás előtt eladta a bankot az osztrák Erste Banknak.

Erős pártot alakított a litván Till Attila

Litvániában választásokat tartottak októberben. Az eddig kormányzó szociáldemokratákat jobboldali erők kormánykoalíciója válthatja. A 2001 óta kormányzó baloldal olyan súlyos vereséget szenvedett, hogy még a frissen alakított Nemzeti Újjászületés Pártja is több szavazatot kapott. Utóbbi erőt a litván Megasztár műsorvezetője alapította.

12 bölcs

Az uniónak lesz egy új testülete. 12 ember azon gondolkozik majd január elsejétől, hogy a következő 20 évben az EU milyen célokat tűzzön ki maga elé. A francia javaslatra felálló tanácsadó testület elnöke Felipe Gonzalez volt spanyol miniszterelnök lesz. Tagjai pedig: Vaire Vike-Freiberga volt lett elnök, Jorma Ollile, a NOKIA volt vezérigazgatója, Lech Walesa volt lengyel elnök és a Szolidaritás egykori vezetője, Nicole Notat, a legnagyobb francia szakszervezeti tömörülés volt vezetője, Mario Monti volt olasz versenyügyi biztos, Wolfgang Schoster Stuttgart polgármestere, Lykka Friis dán akadémikus, Rainer Munz osztrák közgazdász, az ERSTE vezető elemzője, Rem Koolhaas holland építész és Kalypso Nicolaidis görög egyetemi tanár, aki nemzetközi kapcsolatokat oktatott a Harvardon és Oxfordban.