Antal, Antónia
-1 °C
9 °C

A gólya és a kettős kereszt már foglalt

2009.01.01. 13:47
Numizmatikai ismertetővel üdvözöljük a január elsején 10 éves eurót, még akkor is, ha csak hét éve lehet fizikailag is kézben tartani az európai közös pénzt. Az euró érmékre minden ország azt tesz amit akar, és a pénzek mindenütt érvényesek, így elvben bárhol belebotolhatunk bármelyikbe. Van mozartos, dantes de virágos és ókori gályás is.

10 éve, 1999 január elseje óta lehet euróval számolni. Az európai közös pénzt ugyan csak 2002 elején vezették be mint valódi fizetőeszközt, de most tíz éve, hogy legalább virtuálisan létezik a valuta.

Az euró bankjegyek mindenütt egyformák, ezért is lehetséges, hogy a pénzt január elsején bevezető Szlovákia Ausztriától kérte kölcsön az első bankjegycsomagokat. Az érméket viszont már elkezdték verni Körmöcbányán, mert azok kinézetéről minden ország szabadon dönthet. Összeállításunkban végigvesszük, hogy hol mi van az eurókon. A nemzeti érmék minden eurót használó országban érvényesek, így elvben nem kizárt, hogy a Párkányban vásárolt sörért máltai 5 centesekből adnak vissza, amin mint látni fogjuk, egy őskori építmény van. Az se kizárt, hogy Parndorfban kapott már olyan 2 euróst, amin a mocsári hamvas szeder virágzik, és így egyértelmű, hogy Finnországban verték. A legtöbb ország három ábrát variál az érméin, de van ahol mindegyiknek másmilyen a háta és van ahol mindegyik egyforma. A legelvontabb sorozatot a franciák adták ki, csupa szimbólum van rajtuk, a legeklektikusabb pedig a szlovén sorozat, ahol gólyától egy soha fel nem épült palota látványtervéig mindenféle ábra keveredik.

Ausztria: Minden osztrák euró „fej” oldala különböző. A 2 euróson Bertha von Suttner portréja van, és ezzel a holland királynőn kívül ő az egyetlen valódi asszony, aki euró érmén szerepel. Von Suttner 1905-ben Nobel békedíjat kapott az európai egységet és a világbékét propagáló műveiért. Az 1 eurós érmén Mozart, a híres zeneszerző látható. A kisebb címleteken két háromdarabos sorozat osztozik: az 50-20-10 centeseken bécsi épületeket, illetve azok részleteit fedezhetjük fel, az 1-2-5 centeseken pedig alpesi virágokat.

Belgium: A belgák egyszerűen megoldották, mindegyik érméjükön II. Albert, az éppen uralkodó király profilja látható.

Ciprus: A tavaly óta eurót használó szigeten 3 féle hátlap van. A két legnagyobb érmén egy kereszt formájú elnagyolt figura van, ami egy 5000 éves bálvány, és a sziget ősrégi kultúrájára utal. A nagyobb címletű centeken egy Kirénának nevezett ókori hajó látható, aminek a roncsait egész jó állapotban találták meg a régészek a sziget partjainál, és azt jelképezi, hogy Ciprus évezredek óta kereskedelmi központ. A legkisebb címletű centeken 2 muflon tekint a vásárlókra, utalva Ciprus természeti értékeire.

Finnország: A legértékesebb érmén, a 2 euróson látható talán az összes euró érme közül a legszerényebb valami: egy virágzó mocsári hamvas szeder. A Lappföldön honos növényt az 1 euróson két repülő hattyú követi, ezek Finnország függetlenségét jelképezik. Az összes centen a finn címerből ismert kardot fogó és két lábon álló oroszlán van, utalva a régi finn 1 márkásra, amin ugyanez a kép volt.

Franciaország: Az euró érméken egy bonyolult allegória van: egy hatszögbe zárt fa. A hatszög az országot, a fa az életet és a fejlődést jelképezi. A 10-20-50 centeseken egy vetőmagot szóró asszony sziluettje van, a kép rendszeresen feltűnt az utóbbi 120 évben a francia érméken és bélyegeken is. A legkisebb centeken Marianne arcképe van, a lány a köztársaságot szimbolizálja, és néhány évtizedenként újrarajzolják, hogy mindig korszerű legyen.

Görögország: A görögök minden érmére mást raktak. A 2 euróson egy spártai mozaik van, ami azt a pillanatot örökíti meg, amikor Zeusz bika képében elrabolja az Európa nevű nőt. Az 1 eurós szintén ókori minta alapján készült, a Kr. e. V. századi athéni 4 drachmáshoz hasonlóan a város akkori jelképe, a bagoly van rajta. A nagyobb centeken görög államférfiak vannak: az 50 centesen Elefteriosz Venizelosz, aki a 19-20 század fordulóján vezette be az első szociális intézkedéseket, letéve a modern görög állam alapjait. A 20 centesen Joannisz Kapodisztriasz, aki Görögország első kormányzója volt a függetlenségi háború győzelme után; a 10 centesen pedig Rigasz Fereosz, a görög felvilágosodás és a balkáni függetlenségi eszme nagy népszerűsítője. A többi érmére hajók kerültek az elmúlt 2500 évből: az 5 centesen egy modern tankhajó van, a 2 centesen a függetlenségi háború egy korvettje, és az 1 centesen egy ókori athéni evezős gálya.

Hollandia: Mindegyik érmén Beatrix királynő van, de az eurókon és a centeken más profilját mutatja az aktuális uralkodó.

Írország: Az összes érme egyforma, mindegyiken egy kelta hárfa van. Túl a zenei hagyományon azért ezt választották, mert az első ír fémpénzen is ez volt (készült 1536-ban).

Luxemburg: Három feldolgozásban is látható az érméken Henri nagyherceg, az aktuális uralkodó.

Málta: A szigeten SMS-ben szavazhatott a lakosság, hogy mit akar a saját eurókra. Döntésük értelmében az eurókon máltai kereszt van, az értékesebb centeken a máltai címer, a legkisebb három érmén pedig az 5600 éves, őskori Mnajdra templom. Utóbbi a világ egyik legrégebbi megmaradt épülete, és természetesen Máltán van. Ezzel a máltai 1-2-5 centeseken van a legrégebbi tárgy az összes európai érme közül.

Németország: Az eurókon a német címerből ismert sas feszít, az 50-20-10 centeseken pedig a brandenburgi kapu Berlinből. Utóbbi a német egység jelképe. A legkisebbeken tölgyfaág levelekkel és makkal, épp úgy, mint a régi váltópénzen, a pfennigen volt.

Olaszország: Ahogy a görgögk, úgy az olaszok is az összes érmére mást vertek. A 2 eurós Dantét, az Isteni színjáték szerzőjét ábrázolja, mégpedig Raffaello festményéről vett változatban. Az 1 eurós Leonardo da Vinci műve, egy tanulmányrajz az emberi test arányos ábrázolásáról. Az 50 centest Marcus Aurelius császár lovasszobra, a 20 centest egy futurista szobrász, Umberto Boccioni alkotása díszíti. A 10 centes visszatér a középkorba, és Botticelli Vénusz születése című képéből Vénusz fejét verték rá. Az 5 centes ismét ókori témát hoz a Colosseummal, a 2 centes egy torinói tornyot kapott, míg az 1 centes egy Bari közelében lévő középkori várat.

Portugália: A portugál érmék egy témát járnak körbe, három variációban. Mindegyiken az első portugál király különböző pecsétjei vannak, a legkisebb centeken a legrégebbiek. A XII. századi pecséteket körben apró várakból és portugál címerekből álló szegély díszíti.

Spanyolország: Az eurókon János Károly király van, de a 10-20-50 centeseken már Cervantes, a híres író, don Quijote kitalálója szerepel. Az ennél is kisebb érmékre a népszerű zarándokhely, Santiago de Compostela katedrálisát verték.

Szlovénia: A szlovénok is az összes pénzükre mást vertek. A 2 eurósra nagy költőjük, az ország himnuszának szövegét is jegyző Frances Preseren sziluettje került, alatta saját kézírásával egy részlet a himnuszból: „Isten áldja az összes népet”. Az 1 euróson Primoz Trubar feje van, ő írta az első szlovénul kinyomtatott könyvet a XVI. században. Az 50 centesen az ország legmagasabb hegycsúcsa mered, a 20 centesen két darab lipicai mén ugrat. A 10 centesen egy soha el nem készült épület, a szlovén parlamentnek szánt Szabadság Székesegyháza látható, pontosabban a látványterve. Az 5 centes egy magokat vető parasztot ábrázol, a 2 centes egy oszlopfőt, az 1 centes pedig egy gólyát.

Szlovákia: A szlovák eurókon a címerből ismert hármashalmon álló kettős kereszt van. A nagyobb centeken a pozsonyi vár látképe, a kisebbeken pedig a Tátra egyik csúcsa.

Eurót használnak olyan országokban is, amelyek nem tagjai az EU-nak. Ezek közül saját pénzt verhet Monaco és San Marino. Monacoban az eurókon II. Albert herceg van, a nagyobb centeken a monogramja (AA), a kisebbeken pedig a városállam címere. Monaco az egyetlen ország, ami változtatott a sorozaton, amikor 2006-ban az előző uralkodó meghalt. San Marino érméinek többségén a városállam középkori épületei, a címer, és az ország nevét adó szent osztoznak.

Az EU jóváhagyásával eurót használ Vatikán is, de ott nincs saját pénzverés. Egyeztetés nélkül egyoldalúan vezette be az eurót Andorra, Koszovó és Montenegró. Ezeken a helyeken nem vernek eurót.

Mikor lesz nekünk is már?

2003 előtt hivatalos céldátum nem, ám kormányzati sejtetések voltak az euróbevezetés időpontjára. Akkor még 2007-et is elképzelhetőnek tartották kormányzati tisztségviselők.

2003 nyarán Medgyessy Péter miniszterelnök 2008-at jelölte meg a hivatalos euróövezeti csatlakozás céldátumaként. A bejelentést a piac szkeptikusan fogadta, pedig a céldátum kitűzését a kora nyári sáveltörlés miatt elillant pénzpiaci bizalom visszaszerzése motiválta.

A 2008-as terv egy esztendőt sem élt meg, mert 2004-ben 2010-re tolták ki az euró átvételét. A piac továbbra sem hitt a megvalósításban, a kormányzati tisztségviselők pedig ahelyett, hogy az euró 2010-es bevezetését biztosító, mélyreható változtatásokba fogtak volna bele, inkább unos-untalan ismételgették a céldátum szentségét.

2006 őszén aztán a megszorító csomagot keretbe foglaló konvergenciaprogram már nem tartalmazott céldátumot, így hivatalosan a Gyurcsány-kormány is letett a 2010-es bevezetésről.

Azóta sincs kijelölt dátum. A piac 2013-2014 környékére várja, hogy Magyarországon is a közös európai valuta váltsa fel a forintot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!