Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Amerika rothasztja Európát?

2008.10.02. 18:51
Szeptemberben a nagy pénzügyi válság miatt aggódtak az európai politikusok. Az eddig ismert kapitalizmus végéről és a nagy amerikai felelőtlenségről beszéltek a legtöbbet. Közben felmerült a gyanú, hogy a CIA fizette a lisszaboni szerződés elleni írországi kampányt. Az északi EP-képviselők fellépnének a strasbourgi ülésekből élő prostituáltakkal szemben, míg Calabria EU-s támogatásából az olasz válogatottat szponzorálja.

Nagy válság

A nagy pénzpiaci válság aggasztotta leginkább az európai vezetőket szeptemberben, bár nagy közös EU-s lépések alig körvonalazódnak. Miközben az egyes tagállamok vezetői kongatják a vészharangot a korlátlan kapitalizmus felett, és több kormány is államosítani kezdte küszködő pénzintézeteit, addig az Európai Bizottság sokkal visszafogottabb, és nem akar nagy közös mentőövet adni. Abban mindenki egyetért, hogy az amerikai politikusok a hibásak, akik tavaly nyár óta képtelenek voltak megrendszabályozni felelőtlen pénzügyi menedzsereiket.

Az unió pénzügyminiszterei szeptember közepén találkoztak, tanácskozásuk informális volt, vagyis igazi döntést akkor sem hozhattak volna, ha akartak volna. Láthatóan azonban nem akarnak nagy közös lépést tenni az európai gazdaságot is fenyegető válság ellen. Az amerikai alsóházi képviselőkhöz hasonlóan ők is azt gondolták, hogy inkább ártana most rengeteg pénzt önteni a bajba jutott európai pénzintézeteknek. A pénzügyminiszterek megegyeztek, hogy legfeljebb a kisvállalkozások kaphatnak majd uniós segítséget, a többit meg oldják meg a kormányok belátásuk szerint.

Joaquin Almunia pénzügyi biztos egyetértett velük. "Nem kell pénzügyi szocializmus" - mondta az egyébként spanyol szocialista párti politikus. Ő is és az unió több pénzügyminisztere is kritizálták az USA 700 milliárdos segélytervét, és jelezték, hasonló nem kell Európának, mert drága, és csak rövid távon jelent megoldást, ha az államok megmentik pénzintézeteiket.

A parlament felszólította a bizottságot, hogy szigorítsa az európai pénzintézetekre vonatkozó szabályokat, azoknak legyen több tartalékuk és átláthatóbb befektetéseik. Ezt a törekvést támogatja Almunia is.

Az Európai Központi Bank pedig beszállt abba a világméretű mentőakcióba, amelyben nemzeti és magánbankok gyorsan pénzt pumpáltak a pénzpiacokra szeptember közepén.

Balra át

Miközben a közös szervezetek hagynák a piacot főni a levében, addig a tagállamok sorra lépnek és vezetőik új világrendről beszélnek. Franciaország és Németország is szigorúbb pénzpiaci szabályokat akarnak. Nicolas Sarkozy - egyébként jobboldali - francia elnök azt mondta, hogy kiderült, hogy "a piacnak mindig igaza van elv egy őrültség" és dzsungelharc helyett mindenki érdekeit szolgáló, szabályozott gazdasági rendre van szükség, továbbá kárhoztatta a spekulánsokat. Ő még bízik egy közös európai lépésben, az októberi EU-csúcson ezért ezt is napirendre veszik. Korábban úgy volt, hogy akkor találják ki a tagállamok vezetői, hogy mi legyen az ír népszavazáson elbukott lisszaboni szerződéssel. Ha a pénzügyi válság elveszi az időt, akkor lehet, hogy továbbra sem készül forgatókönyv az EU belső működését érintő válság megoldására. Ez annyiban kényelmes is lehet, hogy egyelőre nem látszik általánosan elfogadott terv.

A német pénzügyminiszter is a kapitalizmus új korszakáról beszélt, és a külügyminiszterrel együtt Amerikát szidta. A német kormány azt állítja, hogy ők már tavaly nyáron figyelmeztették az amerikaiakat, hogy nagy baj lesz, és konkrét javaslatokat is tettek, amelyeket Washington lesöpört. "Az USA nem pénzügyi szuperhatalom többé" - értékelte ennek következményét a berlini kormány pénzügyminisztere. Angela Merkel német kancellár is megismételte a bírálatot, csak ő még a brit kormányt is hibáztatta, mert a németek Londonnak is előre szóltak, hogy baj lesz ha nem lépnek.

Gordon Brown brit miniszterelnök is szigorúbb szabályozást akar, de szerinte ezt nem oldhatják meg az egyes kormányok. Ő az IMF irányítása alatt szeretne egy új szabályozó testületet.

Bár az európai vezetők szinte mind kritizálták Washingtont, mert pénzt akart adni csődbe került intézeteinek, azért az európai kormányok is mélyen a zsebükbe nyúltak néhányszor, részben államosítva pénzintézeteket. A belga, a holland és a luxemburgi kormány közösen mentette meg a Fortist. A németek a Hypo Real Estate megmentésébe szálltak be, a brit kormány pedig a Bradford & Bingley bukását előzte meg.

A kapitalizmus temetésében a leghangzatosabbat egy zöldpárti brit EP-képviselő mondta. Carolnie Lucas szerint a mostani válság "a kapitalizmus Csernobilja".

Amerika miatt nem lesz erős Európa?

Politikai vonalon is az USA lett az európaiak fő ellensége az ősz elején. Daniel Cohn-Bendit, a '68-as diáklázadások Vörös Daninak becézett vezére és mostani zöldpárti EP-képviselő, azzal állt az Európai Parlament elé, hogy talán a CIA miatt nem szavazták meg az írek a lisszaboni szerződést.

Állítását ír sajtóértesülésekre alapozta. A szerződés elleni kampány egyik fő szervezője egy Declan Ganley nevű dúsgazdag ír üzletember, aki elismerte, hogy 200 ezer euróval szállt be a kampányba (emiatt eljárás folyik ellene, mert az ír törvények szerint magánszemély csak 6348 eurót adományozhat kampánycélra). Ír újságírók kiderítették, hogy a nagy kampány előtt éppen ennyi pénzért adott el Ganley egyik cége telekommunikációs eszközöket egy olyan amerikai vállalatnak, aminek a Pentagon (az amerikai hadügyminisztérium) is tulajdonosa.

Ennél több bizonyíték nincs, de azt feltételezést megengedték maguknak az ír újságírók és Cohn-Bendit is, hogy valójában a CIA adott 200 ezret Ganleynek, hogy az ír nemek győzelmével Amerika meggyengítse Európát. Az EP az ügy kivizsgálását egyelőre az ír hatóságokra bízta, de a parlament frakcióvezetői megegyeztek, hogy a parlament következő washingtoni delegációja felveti majd a kérdést az Atlanti-óceán túlpartján is.

Hollandia beintett

Szerbiával az unió úgy kötött tavasszal együttműködési szerződést, hogy a kereskedelemre vonatkozó részt egyelőre nem léptették hatályba, hogy így kényszerítsék ki a háborús bűnösök kiadását. Karadzsics elfogása után a külügyminiszterek tanácsában felmerült, hogy Szerbia megérdemelné, hogy az egyezményt életbe léptessék, de Hollandia ezt most megvétózta. A hollandok Mladicsot is akarják, de a tanács várhatóan hamarosan újratárgyalja a kérdést, mert a legtöbb ország szeretné megjutalmazni az új szerb kormányt nyugatos politikájáért. Barroso bizottsági elnök azt is mondta, hogy 2009-ben Szerbia akár tagjelölt is lehet. A szerb kormány közben újabb gesztust tett a nyugatnak: az orosz nyomás ellenére nem ismerték el Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, hiába érvelt Moszkva azzal, hogy mennyi mindent megtettek Koszovó elszakadása ellen.

Szétszabdalnák a telefontársaságokat

A parlament támogatja a bizottságot, hogy a nagyobb verseny érdekében az áram- és a gázpiac óriáscégei után a telekommunikációs óriásokat is felszabdalják. A javaslat szerint külön cégeknek kellene foglalkozniuk a telefonvonalak birtoklásával és a vonalakon történő szolgáltatásokkal, bár a tulajdonos lehetne ugyanaz. Több egyéb szabályt is kezdeményeztek, például hogy 24 órán belül lehessen bármely két szolgáltató között telefonszámot hordozni.

Az EP azt szeretné, hogy a digitális tévék és rádiók indulásával felszabaduló frekvenciákat megfontoltan és közös ellenőrzéssel osztanák ki.

Kék Kártya

Tetszett az uniós belügyminisztereknek az a francia javaslat, hogy az amerikai zöld kártya mintájára az EU vezessen be kék kártyát a tagállamokon kívülről érkező munkavállalóknak. E kártyával bármelyik tagállamban vállalhatnának munkát az EU-n kívülről érkezők, nélküle meg sehol sem. A csehek akadékoskodtak csak, akik szerint előbb azt kellene elfogadni, hogy az új tagállamok polgárai bárhol vállalhassanak munkát (ezt már csak kevés régi tagállam korlátozza, de köztük van Csehország két szomszédja, Németország és Ausztria is).

Az olaszok mindent megúsztak

A bizottság két ügyben is úgy döntött, hogy Olaszország nem sértett uniós szabályokat. Egyrészt nem kifogásolták, hogy az olasz hatóságok lajstromba vegyék a táborokban élő cigányokat, és ujjlenyomatokat vegyenek a gyerekektől is. Másrészt elvben azt is jóváhagyták, Calabria tartomány EU-s támogatásából az olasz labdarúgó válogatottat szponzorálja, turisztikai fejlesztésnek címkézve az adományt. A világbajnok csapat sikeres szereplése Brüsszel szerint valóban fellendítheti a dél-olasz idegenforgalmat.

A papír nélküli bevándorlókat börtönnel fenyegető új olasz idegenrendészeti törvényt azonban még vizsgálják Brüsszelben, ebből még lehet gondja a római kormánynak.

Kész a plafon

Októberben már újra tartanak EP-ülést Strasbourgban, miután megszerelték az augusztusban leszakadt plafont az ülésteremben. Észak-európai (dán, finn és svéd) képviselők benyújtottak egy tervezetet, hogy mostantól EU-s számlára csak olyan szállodákba lehessen éjszakázni az ülés hetében, amelyik vállalja, hogy nem enged be prostituáltakat. Hivatalos felmérés vagy jelentés ugyan sosem készült, de mindenki tudja, hogy minden hónapban az ottani parlamenti ülés alatt nagyon felpörög a szexüzlet az elzászi városban.

Nappali fény

A bizottság úgy döntött, hogy 2011 februárjától csak olyan autókat lehet forgalmazni az unióban, amelyekbe nappali fényszóró is van. Ez olyan lámpa, ami azonnal bekapcsol, ha jár a motor, de gyengébb a fénye és csak harmadát fogyasztja, mint az éjszakai fényszórók. A bizottság ezzel a közúti balesetektől akarja védeni az európaiakat.

Előretört az osztrák jobboldal

Ausztriában időközi parlamenti választást tartottak, mert a szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció működésképtelennek bizonyult. Győztek ugyan a szociáldemokraták, de nem szereztek többséget. Feltűnően jól szerepeltek viszont a jobbszélen lévő pártok, a Szabadságpárt és az abból kiszakadt, Jörg Haider vezette erő. Együtt majdnem 30 százalékot kaptak. Amikor ez a társaság utoljára kormányra került Ausztriában (koalícióban a néppárttal) akkor az EU-ban hatalmas felzúdulás lett. 2000-ben fél évre kiközösítették az osztrákokat, külön EU-s bizottság vizsgálta a fasiszta veszélyt. Utóbbi arra jutott, hogy az osztrák kormány nem veszélyezteti az európai demokráciát, de a Szabadságpárttal és utódaival azóta sem akar koalíciózni egyik osztrák párt sem. Most azonban valakinek meg kell szegnie a választások előtti ígéretét: vagy a mérsékelt nagy pártok kötnek ígéretük ellenére megint nagykoalíciót, vagy pedig néppártnak kell együttműködnie ígérete ellenére a szélsőjobbal.

Szlovéniában visszatért a baloldal

Szlovéniában is választások voltak szeptemberben, és mint ott majdnem mindig, most is a baloldal győzött. Csupán a most lezárult 2004-08-as ciklusban tudott a jobboldal kormányozni az ország függetlensége óta. A kormány részben az euró bevezetésébe bukott bele. Szlovénia a volt keleti blokk országai közül elsőként vezette be a közös pénzt, de az átállás az infláció felpörgését hozta.

Nem tett jót a kormánynak egy finn tévéstáb közbeavatkozása sem. Tudósításuk szerint szlovén kormányhivatalnokok kenőpénzt fogadtak el egy állami tulajdonú finn fegyvergyártól, egy nagy megrendelésért. A kampány végén kipattant botrányban a kormány mindent tagadott, és bocsánatkérést követelt a finn kormánytól. A két EU-tag vitáját a szlovén kormányváltás rendezheti.

Magyarország tavaly is sok pénzt keresett a tagsággal

Az Állami Számvevőszék szeptemberi jelentése szerint Magyarország 2007-ben is jól járt az EU-val. 189,5 milliárd forintot adott be az ország a közösbe, és 459 milliárdot vett ki onnan. Ráadásul az összesítésben nincsenek benne a külön kezelt, 139,2 milliárdra rúgó mezőgazdasági támogatások.

Magyarországon járt Jose Manuel Barroso bizottsági elnök, a Budapestre települő Európai Innovációs és Technológiai Intézet alakuló ülésén. A parlamentben éppen azután üdvözölte az új szervezetet, hogy a képviselők nem szavazták meg az országgyűlés feloszlatását.

A magyar külügy delegációt küldött Madridba, ahol a spanyolokkal és a belgákkal egyeztettek a 2010-11 közti időszakról. Ezek az országok egymás után veszik át az elnöki tisztséget majd, Magyarországra 2011 első félévében jut az EU vezetése. A Fidesz szerint a kormány régen lemaradt a szervezésben, a kormány viszont elégedett saját felkészültségével.

Botrány Brüsszelben

Magukat kínai cipőkereskedőknek kiadó brit újságírók rávettek egy magas beosztású brüsszeli hivatalnokot, hogy segítsen vámkedvezményt szerezni árujuknak. A kereskedelmi biztosságon dolgozó német bürokratának 100 ezer eurót ígértek. Az újságírók akkor fedték fel magukat, amikor kaptak egy listát azokról a kínai cipőexportőrökről, amelyek már kaptak vámkedvezményt. A német hivatalnok azzal védekezik, hogy ez nem volt teljesen titkos, legfeljebb nehezen hozzáférhető információ. Eljárás folyik ellene, Peter Mandelsohn kereskedelmi biztos nagy szigort ígért.