További EU cikkek
A szoftver- vagy szoftverszabadalmi irányelvként is emlegetett uniós jogszabály-javaslat hatalmas vitákat váltott ki az elmúlt egy évben: a nagyvállalatok képviselői szerint a szigorú szabadalmi szabályok szükségesek ahhoz, hogy a cégek számára megérje befektetni a számítógépes fejlesztésbe. A kisebb és független fejlesztők viszont úgy vélik, hogy a szabályok éppenséggel túl szigorúra sikeredtek, és meg fogják nehezíteni a fejlesztést.
A tagállami kormányokat képviselő Tanács luxemburgi elnöksége a még mindig élénk vita ellenére hétfőn reggel úgynevezett 'A' pontként helyezte napirendre a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy nem lehet róla vitázni, csak jóváhagyni vagy elhalasztani a döntést. A luxemburgiak ezt azzal indokolták, hogy rossz precedenst teremtene, ha a politikai megegyezés után újranyitnák a vitát. Emlékeztettek rá, hogy az irányelv második olvasatában még lesz mód a vitára és a módosításra is.
Nem minden állam elégedett
A miniszterek ennek megfelelően vita nélkül, nem túl nagy többséggel jóváhagyták a szöveget, visszaküldve második olvasatra az Európai Parlamentbe. Spanyolország nemmel szavazott, Olaszország, Belgium és Ausztria tartózkodott, Portugália, Lengyelország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Dánia és Ciprus pedig ugyan igennel szavazott, de külön nyilatkozatot tett közzé, kifejtve aggodalmait a javaslattal szemben.
A Magyarország által közzétett különnyilatkozatban az áll, hogy a kormány számára különösen fontos a kis- és középvállalkozások érdekeinek figyelembevétele, és annak biztosítása, hogy az új szabályozás biztosítja az élénk innovációt ebben a fontos ágazatban.
A többi nyilatkozat közül talán a lengyeleké a legmarkánsabb: ebben az áll, hogy Varsó számára (a második olvasatban) csak akkor lesz elfogadható a javaslat, ha az egyértelműen és teljesen kizárja a számítógépes programok, a konkrét szoftverkód szabadalmi védelmét. Szerintük ezt a jelenlegi változat nem teszi meg. Ez a kisebb és független fejlesztők fő aggodalma is: attól félnek, hogy a szoftverkód levédése a nagyvállalatok által teljesen kiszorítaná őket a fejlesztési piacról.
Ellenséges az EP
Ami az Európai Parlamentet illeti, ott akkorák az ellenérzések (gyakorlatilag az összes pártnak komoly fenntartásai vannak, nagyjából a kisebb fejlesztők érveivel összhangban), hogy könnyen elképzelhető, hogy az egész javaslat meghal. A szöveg érdemi módosításainak esélyei ugyanakkor a második olvasatban kisebbek, mint az elsőben: az EP-nek ekkor már nem csak egyszerű, hanem minősített többségre van szüksége ahhoz, hogy felülírja a Tanács által elfogadott szöveget. Továbbá csak olyan módosításokat kezdeményezhetnek, amelyekkel már az első olvasatban is megpróbálkoztak.
Ha az Európai Parlament és a Tanács által második olvasatban elfogadott javaslat nagyon különbözik egymástól, akkor a két intézmény képviselői összeülnek és megpróbálnak valamilyen kompromisszumot kitalálni. Ha ez nem sikerül, a javaslat meghal. Egyelőre mindenesetre úgy tűnik, hogy a jelenlegi változatnak nagyon sok ellensége van a brüsszeli Leopold-park mindkét oldalán.
A nagyvállalatok örülnek
A hétfő reggeli döntésre a leggyorsabban az EICTA, a nagy szoftvervállalatok képviselőszerve reagált. Mark MacGam főtitkár újságíróknak nyilatkozta üdvözölte az eredményt, ami szerinte nem csak a hi-tech ágazat, de az egész európai gazdaság számára győzelem, mert jobban lehetővé teszi a befektetést a számítógépes fejlesztésbe. MacGam úgy vélte, hogy az elmúlt év vitája 95 százalékban érzelmekről szólt és csak 5 százalékban a lényegről; azt pedig tagadta, hogy az irányelv lehetővé tenné magának a szoftverkódnak a szabadalmi védelmét.