Az EU soros német elnöksége és az Európai Bizottság több tagországgal együtt szeretné kötelezővé tenni a célkitűzést, de a magyar kormányfő szerint "nem kívánjuk, hogy ebben a kérdésben Brüsszel nyomást gyakorolhasson Budapestre".
Nem tudnánk teljesíteni a vállalást
Gyurcsány beszámolt arról, hogy a magyar szakértői számítások szerint ha a lehetséges maximumig emeljük 2010-13 után a megújuló erőforrásokból származó energia előállítására alkalmas kapacitásokat, és a befektetéseket szinte minden határon túl növeljük, még akkor sem tudnánk akkor is 15-16 százaléknál magasabb értéket 2020-ig nem fogunk fizikailag elérni.
Magyarország az országok többségével együtt azt képviseli, hogy hosszú távra, politikailag kötelezzék el magukat, de jogilag ne. Közös uniós, tehát nem tagországonkénti átlagként a 20 százalékos cél minden bizonnyal teljesülni fog - e célokban nincs vita a tagországok között Gyurcsány szerint.
Finnországban már ma is 25 százalék az arány
Rámutatott arra is, hogy nagyon nagy különbségek vannak az országok között: Finnországban például az arány már ma is eléri a 25 százalékot, míg a tagállamok nagyobb részében tíz százalék alatt marad. Mint mondta, az arány emelése pénzkérdés, kétféle értelemben is: honnan veszi el az ország a pénzt, illetve az így előállított energia mennyibe fog kerülni. A magyar kormányfő ennek kapcsán azt mondta: "nálunk a következő években ezernyi helye lesz a pénznek".
"Utakat, vasutakat akarunk építeni, iskolákat, kórházakat kívánunk felújítani, kis- és közepes vállalkozások versenyképessé tételében több száz milliárd forintnyi forrást kell felhasználni, kutatás-fejlesztésre inkább többet, mint kevesebbet kellene költeni" - mondta. Hozzátette: e beruházások mennyiségét egy újabb célterülettel bővíteni Magyarországnak nem áll érdekében. "Nem mindenre medicina Brüsszel" - emelte ki.
Csökkenteni kell az orosz függést
Gyurcsány azután nyilatkozott, hogy az európai szocialista kormányok miniszterelnökei a csúcsot előkészítő megbeszélést tartottak. Elmondta, a mostani uniós kormányfői tanácsülés döntő jelentőségű, mert "egy politikai és gazdasági közösség először fogalmaz meg átfogó, mély, a hosszú távú klimatikus változásokra érdemben hatással lévő programot".
"Az Oroszországtól energiaforrásokban nagymértékben függő Magyarország számára kiemelt jelentőségű, hogy egy közös, demokratikusan működő, átlátható és tartalékokkal is rendelkező nagy gazdasági rendszerbe ágyazott energiapolitika résztvevője legyen" - magyarázta Gyurcsány. Az ország elsősorban abban érdekelt, hogy az EU csökkentse az egyoldalú függést, tegye sokszínűbbé a beszerzési forrásokat, egyesítse az európai tárolókapacitásokat.
Kóka még barátságos volt a németekkel Budapesten
Gyurcsány vehemens fellépése ellentétben áll Kóka János pár nappal ezelőtti nyilatkozatával, amelyet egy budapesti konferencián tett. A gazdasági miniszter egy német-magyar szervezésű tanácskozáson nemrégiben még pozitívabban nyilatkozott az EU-ról, bár akkor is hangsúlyozta, hogy az unió nem készült fel az orosz-ukrán és az orosz-belorusz vitákra a gáz- és olajszállításoknál.
Kóka a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján idézett tudósítás szerint a konferencián ezt mondta: "akkor lehet sikerről beszélni, ha az Európai Unió energetikai alapelvei bekerülnek a magyar energiapolitikába, végbemegy a teljes piacliberalizáció, és teljesülnek az ország különböző, számszerűsíthető energetikai vállalásai".
A németek sürgetnék a környezetvédelmi intézkedéseket
A konferencián felszólalt a német környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Matthias Machnig is. Szerinte közös európai energiapolitikára, sőt energia-külpolitikára van szükség.
Machnig szerint 2007 sorsdöntő év lehet az energiapolitikában, hiszen most az Európai Bizottság és a soros elnöki tisztet betöltő Németország is nagy jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek. Az államtitkár úgy vélte, a következő évtizedekben Németország élen járhat a környezetvédelmi technológiákban, és elsőként fejleszthet ki széndioxid-mentes szénerőműveket.
20 és 10 százalék
Ezek a létesítmények nem bocsátanának ki széndioxidot, vagyis az üvegházhatást fokozó gázt. Az államtitkár úgy véli, 2050-ig Európában 12 ilyen létesítmény készülhet el, és Németország ezeket a technológiákat később akár exportálhatja, például a hatalmas széntartalékokkal rendelkező USA-ba vagy Kínába.
Az Európai Unió 2020-ra a megújuló energiaforrások arányát 20 százalékra, a biodizel arányát az üzemanyag-felhasználásban minimum 10 százalékra növelhetné, ha a németek javaslatát Brüsszelben elfogadnák. A németeknek számos más tervük is lenne, például csökkentenék a széndioxid-kibocsátást, és ebben szintén önkorlátozó intézkedéseket javasolnának. Mindez azt célozná, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás ellen érdemi lépések történjenek.