További EU cikkek
Míg az alkotmány szövegének 99 százalékáról már megegyezés van, ez a kérdés továbbra is megosztja az államok egy részét. Abban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi, pontalapú szavazati rendszert, ami a közepes államok javára torzít, egy új, demokratikusabb szisztémának kell felváltania, ami jobban figyelembe veszi a tagállamok népességét - és ezért inkább a nagyoknak kedvez.
Növelte a csúcstalálkozó előtti optimizmust, hogy a kulcsállamnak tekintett Spanyolország diplomatái szerdán este jelezték, hogy elfogadják az EU ír elnöksége által aznap előterjesztett kompromisszumos javaslatot. A csütörtöki munkaülésen a vita az új szisztéma pontos definíciójáról folyt - gyakorlatilag százalékokról vitatkoznak (részletekért lásd a keretest valamint ezt a korábbi cikket).
|
Bertie Ahern ír kormányfő, a csúcstalálkozó elnöke este azt mondta, hogy a többi, még szintén nyitott kérdésben nagyjából-egészében egyetértés van. "A szavazás, az nehezebb" - mondta, hozzátéve, hogy nincs teljesen meggyőződve róla, hogy sikerre tudja vinni a tárgyalásokat. Az írek este "gyóntatásba" kezdenek: szemtől-szembe találkoznak a legproblémásabbnak tekintett delegációkkal, majd péntek reggel újabb javaslatokkal állnak elő.
"Az egész találkozó legnagyobb tétje, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az EU hatékonyságát és a nemzeti érdekérvényesítés biztosítását" - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök újságíróknak este, utalva rá, hogy probléma alapvetően ott van, hogy az EU szempontjából hatékony szavazati rendszer korlátozza a tagállamok függetlenségét, míg a tagállamok szempontjából előnyös rendszer akadozó uniós döntéshozatalhoz vezet.
A csúcs, ha kell, hétvégén is folytatódik: a vezetők eltökéltek rá, hogy elkészüljenek az alkotmánnyal. Már csak azért is, hogy a nagyon alacsony részvétellel végződő európai parlamenti választások után fel tudják mutatni a politikai sikert és demonstrálják, hogy az EU működik.
Az alkotmány pontosan szabályozza majd az EU és a tagállamok viszonyát, világosan leírva, hogy ki mit csinál; hatékonyabbá és demokratikusabbá teszi a döntéshozatalt; állandó elnököt helyez az Európai Tanács - az EU legfelsőbb fóruma, a tagállamok vezetőinek negyedéves gyűlése - élére; és uniós külügyminiszteri posztot hoz létre. Összességében újabb előrelépést jelent az integrációban, de egy európai szuperállam létrehozásáról szó sincs.
Ki lesz Romano Prodi utódja?
A másik kérdés, amiről a konferenciának ma este döntenie kell, hogy ki legyen Romano Prodi novemberi távozása után az Európai Bizottság (az EU végrehajtó szerve) elnöke. A jelölt személyét még mindig homály fedi, mert a legesélyesebbnek tekintett Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő az utolsó pillanatban visszalépett.
A szintén esélyes Guy Verhofstadt belga miniszterelnököt ellenzik a britek, az olaszok és mások. Bonyolítja a helyzetet, hogy az Európai Parlament legnagyobb frakciója, a konzervatív Európai Néppárt csütörtök reggel Chris Patten külügyi biztost jelölte a posztra. Hivatalosan a jelölés a tagállamok vezetőinek a joga, de a jelöltet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, így a Néppárt véleményét nemigen lehet megkerülni. Egyelőre képtelenség kispekulálni, hogy ki lesz a befutó: az elmúlt 24 órában még olyan emberek neve is felmerült, akiről eddig még egyszer sem volt szó.
Az Európai Bizottság az uniós intézmények közül az egyik legfontosabb. Egyedül jogosult arra, hogy jogszabály-javaslatokat készítsen el, az uniós alapszerződés és a jogszabályok őre és végrehajtója, és képviseli a tagállamokat a "külvilág" felé.