Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Meg kell venni kilóra az európaiakat

Mi van már a bécsi cukrászdámmal? VI.

2008.07.04. 16:15
A lisszaboni szerződés bukása zavarba hozta az unió vezetőit. Valószínűleg nem lehet az abban foglalt szabályok szerint megtartani a jövő nyári EP-választásokat és tolódhat Horvátország belépése is. Sarkozy és Merkel megpróbálják valahogy mégis keresztül verni a szerződést, ám ennek módját talán még ők sem tudják.

Az ír pofon

Megtörtént, amitől az EU legtöbb politikusa már hónapok óta félt: az ír népszavazáson elbukott a lisszaboni szerződés. A a bukásról és a tétről már korábban beszámoltunk, így most a kiútkeresésről lesz inkább szó.

"Tisztelet az ír szavazásnak!" - áll a brüsszeli tüntetők transzparensén

A lisszaboni szerződés támogatói alapvetően háromféleképpen reagáltak az ír népszavazás után. Az egyik jellemző vélemény volt, hogy találjanak akkor ki valamit az írek, adjon javaslatot az ír kormány, hogy mi legyen most. A radikálisabbak azt emlegették, hogy Írország döntse el, hogy ki akar-e lépni az EU-ból, de ne húzza vissza a többieket. Változtassák meg az ír alkotmányt, hogy ne kelljen mindig népszavazást tartani, ha hozzányúlnak az alkotmányhoz (ehhez persze szintén népszavazás kéne). Ez az elkeseredett és sértett hozzáállás az első napokban volt hallható, igazából sok értelme nincs, mert csak közösen lehet dönteni a továbbiakról, ráadásul az írek részéről fel sem merült a kilépés lehetősége. A népszavazás eredménye miatt pedig nem lehet büntetni egy államot sem.

Szent-iványi István és Szájer Jószef EP képviselők az Ír döntésről

Egy második népszerű változat szerint az íreket ki kellene hagyni az integráció nekik fájó részéből. Dánia már kapott felmentést bizonyos közös ügyek alól a kilencvenes években, több ország nem vezette be az eurót és a schengeni határvédelemhez sem csatlakozott mindenki. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű: az írek a lisszaboni szerződést utasították el a népszavazáson, nem annak egyes elemeit. Egy írekre szabott csonka-szerződést valószínűleg újra meg kellene szavaztatni, és kicsi az esély, hogy ez sikerrel működhetne a közeli jövőben. Ráadásul a brit kormány és néhány más tagállam is jelezte, hogy nem lenne jó ötlet tovább szaporítani a különbségeket a tagállamok között.

A harmadik és a hónap végére legtöbbet emlegetett forgatókönyv szerint meg kell szerettetni az EU-t lakosaival. Az alkotmány franciaországi és hollandiai elutasítása, illetve a mostani írországi nem után világossá vált, hogy az EU nem elég népszerű, az emberek nem értik, hogy miért lenne ez jó nekik. A megoldás a jobb kommunikáció mellett a népszerű intézkedések meghozatala lehet. A bizottság eleve komoly szociális csomag elfogadását tervezte a következő félévre, ezt most nagyon hangsúlyosan kommunikálják majd. A soros elnökséget júliusban átvevő Franciaország elnöke pedig újra elővette a tervét, hogy csökkentsék az üzemanyagok adóját. Leegyszerűsítve, ha az EU olcsóbb tankolást biztosít, akkor biztosan népszerűbb lesz. Az alig titkolt új cél, hogy népszerű intézkedésekkel tegyék szimpatikusabbá az EU-t, és akkor fokozatosan megszeretik majd a polgárok.

Jövő nyárra ez nagyon kellett volna

Nem ez az első eset, hogy egy népszavazás keresztbe tesz az EU reformjának, az íreknek például kétszer kellett szavazniuk a nizzai szerződésről is, mire elfogadták (enélkül Magyarország sem csatlakozhatott volna az EU-hoz, most Horvátország csatlakozását veszélyezteti az ír nem). Azért aggódnak most jobban Brüsszelben, mert kevés az idő. Nyáron lejár az EP-képviselők mandátuma és a 27 országra szóló EP-választást már a lisszaboni szerződés szabályai szerint akarták megtartani (változott volna az egyes országok képviselőinek létszáma). Ősszel lejár a biztosok mandátuma is, és az ő utódjaikat is a lisszaboni rendszer szerint akarták megválasztani (nem járt volna egyszerre minden tagállamnak biztosi poszt például).

Nem lesz elnöke januárban az EU-nak, maradnak az elvontabb jelképek

Egyelőre senki sem tudja, hogy mi lesz, de a legvalószínűbbnek az látszik, hogy nem lehet a reformokat bevezetni 2009 első felében. Így az EP-választásokat nagy eséllyel a mostani szabályok szerint tartják meg, nem változik a tanácsban a szavazás rendje sem és nem lesz elnöke az EU-nak januártól. A kérdés, hogy a következő ötéves ciklusban végig így lesz-e.

Barroso bizottsági elnök felszólította a lisszaboni szerződést még nem ratifikált tagországokat, hogy ne ijedjenek meg az ír nemtől, biztos, ami biztos, csatlakozzanak a szerződéshez. Ennek ellenére már a német, a cseh és a lengyel államfők is jelezték, hogy hiába fogadták el parlamentjeik a szerződést, nem írják alá a ratifikációt. Közülük a legnagyobb brüsszeli nyomás a lengyel elnökre nehezedik, mert a német és a cseh államfők alkotmánybírósági döntésekre várnak, míg Kaczinsky egyszerűen csak azért nem írt alá, mert az írek úgyis elbuktatták a szerződést.

A dán miniszterelnök bejelentette, hogy talán elmarad a szeptemberre tervezett népszavazás az euró bevezetéséről, és a korábbi, a maastrichti szerződéshez kapcsolódó dán mentességek visszavonásáról.

Brüsszelben új népszavazást akarnak

Bizottsági forrásaink szerint Brüsszelben számítottak a nemek győzelmére, ezt sejtették a közvélemény-kutatási adatok, de arra nem gondoltak, hogy ilyen magas részvétel (53,4%) mellett ekkora lesz a nemek aránya (53,1%). Brüsszelben arra számítottak, hogy alacsony részvétel esetén esetleg egy erős kampánnyal meg lehetne ismételtetni akár egy éven belül a népszavazást, és akkor csak fél évet csúszna a lisszaboni szerződés hatályba lépése. Ez akkor lett volna könnyen keresztülvihető, ha az ír választók kevesebb mint a fele ment volna el.

A júniusi EU-csúcson nem találtak megoldást a tagállamok vezetői. Az ír kormányfő nem mondta meg, hogy hajlandó lenne-e kiírni egy újabb népszavazást a közeljövőben. Azt javasolta inkább, hogy októberben térjenek vissza a kérdésre.

Ennek ellenére egy Indexnek nyilatkozó magas rangú bizottsági munkatárs azt mondta, hogy a legvalószínűbb mégiscsak az lehet, hogy egy új népszavazásra buzdítják az íreket. "Az a szürreális az egészben, hogy azzal kell kampányolnunk, hogy mi nincs benne a lisszaboni szerződésben" - fogalmazott. Az ír nemek melletti kampányban ugyanis magasabb adókkal és liberális abortusz-törvénnyel és kórház-privatizációval riogatták az íreket, holott az EU ezt a kérdést nem akarja szabályozni, a szerződésben szó sincs ezekről. (Természetesen megalapozottabb érvek is szóltak a nem mellett: a lisszaboni szerződés valóban korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét és kevesebb lehetőséget hagy az egyes államoknak a vétózásra a közös döntésekkor.)

Rövid távon Horvátország járt a legrosszabbul. A horvát csatlakozás jövőre lett volna esedékes, de a német kancellár és a francia elnök már jelezték, hogy az unió mostani működését szabályozó nizzai szerződés modelljéhez új tagország már nem csatlakozhat. Ugyanakkor a bizottság külügyi főigazgatóságán dolgozó forrásunk szerint ők mindent megtesznek, hogy ne csússzon a bővítés. "Az volna a legrosszabb, ha most két évre minden leállna, mint az alkotmány bukása után történt".

Leginkább Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök akarják megmenteni a lisszaboni szerződést az európai nagyhatalmak közül. Sarkozy azt akarja, hogy a jövő nyári EP-választások előtt oldják meg az intézményi válságot, és azt ígérte, hogy ezért mindent megtesz a következő fél évben, amikor Franciaország lesz az EU soros elnöke. A brit parlament is ratifikálta a szerződést az írországi bukás után.

Sarkozy megoldást keres

Tárgyalás az oroszokkal, szerződés a bosnyákokkal

Júniusban végre összehozták a több mint egy éve halogatott orosz-EU csúcstalálkozót. A két hatalom közti viszony szabályozásáról tárgyaltak, leginkább az energetikai együttműködés lehetőségeiről. A Nyugat-Szibériában, nagy olajlelőhelyek tövében tartott tárgyaláson érdemi döntést nem hoztak, de ez most még nem is volt cél. Barroso bizottsági elnök annak örült, hogy ő is, és Medvegyev orosz elnök is jogászok, így biztosan jól megértik majd egymást.

Az EU egy kis csúszással, de aláírta a társulási szerződést Bosznia-Hercegovinával. A csatlakozási tárgyalások előszobájának tekinthető új viszony hatályba lépése hivatalosan azért késett, mert nem sikerült időben lefordítani az EU összes nyelvére a szerződést. A bosnyákok szerint viszont Brüsszelben azért húzták az időt, hogy a szerbek előbb aláírhassák hasonló szerződésüket. Az EU ugyanis a szerbekkel kötött megállapodást is felhasználta az ottani választási kampányban a nyugatosok támogatására.

Az EU feloldotta a Kuba ellen 2003-ban bevezetett gazdasági szankciókat, hogy így biztassák reformokra az új vezetőt, Raul Castrót. Szankciókat foganatosított viszont Iránnal szemben, az ottani atomprogram miatt. Válaszul az iráni kormány közölte, hogy kiveszik európai bankokban tartott pénzüket.

Versenyvizsgálatok

A bizottság közölte, milyen kifogásai vannak az OMV és a Mol ügyében folytatott vizsgálattal. Az osztrák olajcég korábban jelezte, hogy felvásárolná a magyar vállalatot. A bizottság szerint leginkább a régió három nagy olajfinomítójának egy kézbe kerülése lehet aggályos (a pozsonyi és a százhalombattai finomító a Mol tulajdona, a schwechati az OMV-é.). Az osztrákoknak most megoldási javaslatokat kell tenniük, hogyan képzelnék el a monopolhelyzet feloldását (magyarul melyik finomítót adnának el például). A bizottság még szeptember közepéig vizsgálja az ügyet.

Egy másik magyar ügyben viszont döntést hoztak: az osztrák tulajdonú Spar felvásárolhatja a Plus magyarországi üzletláncát.

Nagy razzia volt a nagy mosóporgyártóknál. Az unió versenyhivatala árkartellt gyanít, ezért razziát tartottak több cég irodájában is. Brüsszelben hivatalosan nem mondták meg, hogy kik ellen folyik a vizsgálat, de kiderült, hogy adatokat biztosan kértek a Procter and Gamble, a Henkel, az Unilever és a Sara Lee cégektől.

Merkel hiába kapott májusban Károly-díjat a lisszaboni szerződés eröltetéséért

Szintén kartellgyanúval nyomoznak két nagy gázcég, a német E.on és a francia Gaz de France ellen. A két vállalat ellen az a fő vád, hogy megegyeztek, nem árulnak gázt egymás anyaországaiban. Ha a gyanú beigazolódik, akár éves forgalmuk 10 százalékára is megbüntethetik a két mamutot.

Jön egy EU-intézmény

Ahogy az már májusban sejthető volt, az EU tanácsa jóváhagyta, hogy Budapesten működjön az Európai Innovációs és Technológiai Intézet. A lágymányosi Infoparkban lesz a székháza. Korábban részletesen beszámoltunk az intézményről itt és itt.

Hosszabb munkahét

A tanács évek óta tartó vitát fejezett be azzal, hogy a munkaügyi miniszterek megegyeztek a munkaidő-irányelvről. Eszerint a munkaadók túlórával együtt akár 60 órás munkahetet is előírhatnak, ha ebbe a dolgozók beleegyeznek, sőt, a rendelkezésre állást is beszámítva ez 65 órás munkahétté is kitolható. Sőt, ha kollektív szerződés rendelkezik erről, akkor még ennél is többet lehet majd dolgozni. Eddig az EU-ban 48 órás munkahét volt a túlórákkal együtt elrendelhető maximum.

A lehetséges hosszabbítás (egyáltalán nem kötelező a 65 órás munkahét) igénye már rég felmerült több tagországban is. Nagy-Britannia ugyanis kiharcolta, hogy bizonyos esetekben rájuk ne legyen érvényes a 48 órás heti munkaidő. Sok tagállam szerint ez túlzott előnyt biztosított a brit cégeknek, így mostantól minden tagállam élhet az eddig csak a britekre vonatkozó lehetőséggel. A döntés ellen hét ország szavazott, köztük Magyarország. Magyarország mellett Belgium és öt mediterrán ország próbált gátat vetni a túlóráztatás új szabályának. A döntés támogatói szerint viszont sosem lesz versenyképes Európa, ha az itt élők kevesebbet dolgoznak mint az amerikaiak vagy az ázsiaiak.

Dorgálások

A bizottság megszüntette Lengyelország ellen a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárást. (Ilyen eljárás jelenleg is folyik Magyarország ellen). Figyelmeztette viszont Romániát és Nagy-Britanniát, hogy kezdenek veszélyesen túlköltekezni.

A bizottság felszólította Magyarországot, hogy módosítsa a lakásvásárlásokra vonatkozó illeték-szabályokat. Brüsszel azt kifogásolja, hogy ha valaki az unió területén eladott lakásának árából akar újat venni Magyarországon, akkor azt nem számítják be az illeték kivetésekor.

Brüsszelben vizsgálják a debreceni villamost

Magyarország elküldte Brüsszelbe az első nagy projekt tervét: ezek azok az EU-s pénzből tervezett nagyberuházások, amelyek olyan sokba kerülnek, hogy csak brüsszeli jóváhagyással lehet elkezdeni őket. A 2013-ig tartó ciklus első ilyen magyar terve a debreceni 2-es villamos vonalának a kiépítése.