A szegénység nem ok a klímavédelem hanyagolására

2008.07.04. 09:05
Az EU környezetvédelmi minisztereinek párizsi találkozóján megállapodás született arról, hogy a szegényebb tagállamok klímavédelmi programját támogatják. A német környezetvédelmi miniszter szerint a tehermegosztás kérdése kicsiben jól modellezi azt a vitát, amely az ENSZ-ben folyik a gazdag és a szegény országok között.

A szegényebb tagállamok anyagi segítséget kapnak az Európai Unió klímavédelmi céljainak megvalósításához. Ebben már elvi egyetértés született csütörtök este az EU környezetvédelmi minisztereinek párizsi kétnapos, nem hivatalos találkozóján. A miniszterek abban maradtak, hogy év végéig tető alá hozzák a megállapodást.

Az EU tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális visszafogását határozta el, azzal a céllal, hogy ezzel példát mutassanak a világ más régióinak is. Eszerint 2020-ra az EU-nak 20 százalékkal kell csökkentenie a széndioxid-kibocsátást 1990-hez képest. Sőt, az EU kész ezt a célt 30 százalékra emelni, ha más fejlett országok is csatlakoznak az erőfeszítésekhez.

Ugyancsak a tavalyi EU-célkitűzések között szerepel, hogy 2020-ra a felhasznált energia 20 százaléka származzon megújuló energiahordozóból, az üzemanyagoknak pedig 10 százaléka legyen bio.

A 2020-as cél megvalósításának módjában azonban nagy vita van a 27 tagállam között. Hét keleti tagállam csütörtökön felmentést vagy könnyítést kért. Egyetértés született, hogy segítséget kapnak azok a tagállamok, amelyeknek GDP-je alacsonyabb, mint az EU átlaga. Ehhez egy alapot hoznak létre, abba pedig úgy kerül pénz, hogy 10 százalékos adót vetnek ki a CO2-kibocsátási kvóták kereskedelméből befolyó bevételre.

A német környezetvédelmi miniszter, Sigmar Gabriel szerint a tehermegosztás kérdése kicsiben jól modellezi azt a vitát, amely az ENSZ-ben folyik a gazdag és a szegény országok között. Az EU azt szeretné, ha év végéig meg tudna állapodni a 2020-as célokról, mert akkor mintát adhatna az ENSZ decemberi klímavédelmi tárgyalásain más országok számára.

A tudósok szerint ha az iparilag fejlett országok 2020-ig nem csökkentik 25-40 százalékkal a széndioxid-kibocsátást, akkor a Föld felmelegedésében lavinaszerű folyamatok indulnak be, amelyeket később már nem lehet megállítani.

Másik komplikált kérdés volt az EU-miniszterek találkozóján az, hogy az erősen környezetszennyező tagállamok a termelést olyan országokba teszik át, ahol enyhébbek az előírások.

A környezetvédelmi miniszterek találkozója pénteken ér véget. Őket rögtön követik az energiaügyi miniszterek, akik pénteken és szombaton tartanak nem hivatalos konferenciát.