További EU cikkek
Elvileg mostanra kellett eldöntenie a 15 jelenlegi tagállamnak, hogy milyen korlátozásokat vezetnek be. Ez egyelőre nem történt meg, vagyis az itt felsoroltak nem mind véglegesek.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország: tiszta sor, a hivatalos döntés már megszületett: legalább kétéves korlátozás lesz, vagyis ennyi ideig még külön munkavállalási engedélyt kell kérni.
Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Luxemburg: még nincs hivatalos döntés, de itteni illetékesek szerint gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető, hogy legalább kétéves korlátozás lesz.
Írország: az egyetlen állam, ami azonnal és teljes mértékben, mindenfajta korlátozás nélkül megnyitja munkaerőpiacát.
Nagy-Britannia és Dánia: mindkét ország teljes mértékben megnyitja munkaerőpiacát, viszont az ebből fakadó szociális támogatásokat - munkanélküli segélyt, esetleges családtámogatást, de nem nyugdíjat vagy egészségügyi biztosítást - nem akarja megadni. Egyelőre nem egyértelmű, hogy ezt megtehetik-e: brüsszeli illetékesek a múlt héten úgy vélekedtek, hogy azt nem teheti meg egy állam, hogy szelektíve kizárja az új tagállamok polgárait bizonyos, a munkavállalással járó jogokból-juttatásokból.
Hollandia: megnyitja munkaerőpiacát, de évi 22 ezer fős kvótát szab.
Mindez elég rosszul néz ki, főleg azért, mert a legtöbb ország egy percig sem gondolja komolyan, hogy az új tagállamok lakossága hordákban megindulna nyugatnak, munkát szerezni. Ezt semmilyen felmérés nem támasztja alá, de még az előző bővítések tapasztalata sem. Több tagállami illetékes teljesen nyíltan elismeri, hogy ők csak azért vezetnek be korlátozást, mert "a többiek is ezt csinálják". (Az osztrákok és a németek kezdték, a két ország, amelyiknek talán tényleg lehet félnivalója.)
Ráadásul eleinte mindenki olyan nyitottnak tűnt, és csak az elmúlt fél évben pánikoltak be. Főleg a kedvezőtlen közvélemény-kutatási mutatók miatt, amelyekből kiderül, hogy a jelenlegi tagországokban épphogy 50 százalék felett van a bővítés támogatottsága (és ha a közvélemény-kutató rámutat, hogy ez többek között szabad munkavállalással is jár, akkor inkább 50 alatt).
Amiért talán mégsem olyan rémes a helyzet, az az, hogy az újak állampolgárai így is kedvezőbb elbánásban részesülnek majd, mint a nem uniós állampolgárok (előnyben részesítenek minket a munkavállalási engedély kérelmezésekor). Továbbá május 1-e után már nem csak az adott állam budapesti (varsói, prágai stb.) nagykövetségénél lehet engedélyt kérni, hanem a helyszínen is (ami eléggé megkönnyíti a már kint tartózkodók dolgát). Aki pedig már 12 hónapja tartózkodik egy országban, az szabadon vállalhat munkát.
Tagállami diplomaták arra is rámutatnak, hogy az egyes államok által megszabott kvótákat nem mindig kell olyan nagyon komolyan venni: osztrák és német illetékesek szerint jelenleg 11 illetve 12 ezer magyar dolgozik ebben a két országban a hivatalos kereten felül, teljesen legálisan, egyénileg megadott engedéllyel.
Az unió tagállamainak elzárkózása választ kíván - véli Balázs Péter, az EU frissen kinevezett magyar biztosa. A diplomata a nagy uniós országok munkaerőpiacától elzárt lengyel és szlovák munkavállalók rohamától védené az országot. Balázs egy brüsszeli lapnak adott interjúban azt mondta, hogy a nemzeti nyelvhasználat korlátozásával és a mezőgazdasági támogatások megnyirbálásával faragná le az EU költségvetését.
Bővebben>>
|