További EU cikkek
Ezekben a kérdésekben Magyarországnak "azonnal és határozottan kell cselekednie", ha el akar készülni a csatlakozás napjáig. Brüsszel harmincnégy-harmincöt további kérdésben marasztalta el az országot, ahol felkészülésünk részleges és ahol "fokozott erőfeszítésekre" van szükség a vállalások teljesítéséhez. Ezek egy egész sor területre kiterjednek, talán leginkább az uniós támogatási-felzárkóztatási alapok kezelésére szolgáló intézményrendszer kialakítását érdemes kiemelni.
Az ezen a területen való elmaradás ugyanis - hasonlóan a mezőgazdasági kifizetésekhez - azzal járhat, hogy Magyarország egyszerűen nem fogja tudni felvenni és elkölteni a neki elvben kijáró különféle közösségi támogatásokat. "Az egész EU megítélése az új tagállamokban jórészt attól függ, hogy mennyire tudunk hozzáférni ezekhez a támogatásokhoz" - kommentált szerdán Brüsszelben Tabajdi Csaba, szocialista európai parlamenti megfigyelő. Elsősorban ezt emelte ki Szájer József, egy másik magyar EP-megfigyelő is, aki rámutatott, hogy a legtöbb súlyos kritika olyan területre vonatkozik, amelynek támogatásbeli vonatkozása van. A fideszes képviselő szerint a tagság első időszakának gazdasági mérlegét éppen ez fogja eldönteni.
Az idei jelentés annyiban különleges, hogy inkább konkrét intézményi és jogharmonizációs kérdésekkel foglalkozik, szemben a korábbiakkal, amelyek óvatos hangnemben tárgyaltak gyakran eléggé általános politikai és gazdasági kérdéseket. Mégis felbukkan néhány megszokott téma, így a státustörvény is: erről az Európai Bizottság azt írta, hogy a törvény a módosítások után már összhangban van a közösségi joggal, a kérdés most az, hogy ezt hogyan fogják végrehajtani. Günter Verheugen bővítési biztos ezzel kapcsolatban azt mondta az Európai Parlamentben szerda délután, hogy az Európai Bizottság nem fog belefolyni a kérdésbe, a megegyezés az érintett államok, elsősorban Magyarország és Szlovákia dolga. "Ha pedig nem sikerül megegyezniük a tagság napjáig, akkor a közösségi jogszabály lép érvénybe, ami tiltja a nemzetiségi alapon történő diszkriminációt" - szögezte le a biztos.
A jelentés gazdasággal foglalkozó része sürgeti a nyugdíj- és egészségügyi reform folytatását, és aggodalmát fejezi ki a monetáris politikával és magas költségvetési hiánnyal kapcsolatban. (Ez utóbbi kérdésben egyébként a tagállamok értékelése jóval pozitívabb, mint az Európai Bizottságé: a pénzügyminiszterek tanácsa kedden reálisnak minősítette a magyar kormány költségvetési és gazdasági növekedési célkitűzéseit a következő három évre.)
Ami nehéz sorsú keleti szomszédunkat illeti, Romániának kevés jót hozott a mostani országjelentés. A bukaresti kormány már egy ideje keményen lobbizik, hogy a gazdaság területén elért eredményeit elismerjék, de a jelentés ezúttal sem adta meg Romániának a "működőképes piacgazdaság" jelzőjét. Ez a csatlakozás szempontjából alapvető, egyike a legfontosabb mérföldköveknek a taggá válás útján. Románia egyébként rosszul áll a jogharmonizációval is, és bizottsági illetékesek háttérbeszélgetéseken kimondottan pesszimistának tűnnek azzal kapcsolatban, hogy az országot fel tudják-e venni 2007-ben, az eredeti célkitűzéseknek megfelelően. Hasonló a helyzet Bulgáriával is, bár ők némileg gyorsabban haladnak.
A bizottsági jelentés összesítéséből az derül ki, hogy Magyarország a csatlakozó országok közt nagyjából a középmezőny felső részében helyezkedik el. A legjobban a szlovénok állnak a felkészüléssel, ők csak egy területen küzdenek súlyos zavarokkal. A legrosszabbak, mint mindig, a lengyelek, akiket kilenc különböző ügyben marasztaltak el. Csehországnak három, Szlovákiának négy piros lapja van. A területek közül egyértelműen a mezőgazdaság a legnépszerűbb, itt buktak el a legtöbben. Összességében a vizsgált területek durván hetven százalékánál minden rendben van, és legfeljebb 5 százalék az, ahol súlyos gondok vannak. Ezzel kapcsolatban Günter Verheugen bővítési biztos a minap azt nyilatkozta, hogy a mostani lesz az EU történetének legjobban előkészített bővítése.
Ami a jelentés következményeit illeti: egyelőre nincsen arról szó, hogy bármelyik csatlakozó országgal szemben jogkorlátozó intézkedéseket (védzáradékokat) vezessenek be. Erre a csatlakozási szerződés szerint akkor van lehetőség, ha egy új tagállam felkészületlensége súlyos zavarokat okozna az európai belső piac működésében. Úgy tudni, hogy az Európai Bizottság nem tart komolyan attól, hogy valakivel szemben ilyen drasztikus lépést kellene majd életbe léptetni. A súlyos problémák közül ugyanis szinte egyik sem érinti a belső piac működését - legfeljebb az adott ország marad hoppon, például nem tudja felvenni a neki járó támogatásokat.