További EU cikkek
Az Európai Unió lényegében elismerte hétfőn Montenegró függetlenségét, egyben sürgetve, hogy az új ország és Szerbia folytasson közvetlen és konstruktív párbeszédet további kapcsolatairól. Az Európai Uniónak jogilag nincs lehetősége egy-egy új állam elismerésére: ez a tagállamok jogköre. Így azután az EU-külügyminiszterek hétfői luxemburgi tanácskozásán elfogadott nyilatkozat inkább egyfajta politikai állásfoglalás, amellyel a szervezet bátorítást ad a tagállamoknak e lépés mielőbbi megtételére.
A dokumentumban az Európai Unió visszautal arra, hogy a montenegrói parlament nemrégiben nyilatkozatot fogadott el az ország függetlenségéről, és hogy ennek nyomán a szerb parlament is hasonló döntést hozott. Mivel pedig ezek a lépések a korábban elfogadott szabályoknak megfelelően történtek, "az Európai Unió és tagállamai úgy döntöttek, úgy fejlesztik majd kapcsolataikat a montenegrói köztársasággal, e szuverén és független állammal, hogy teljes mértékben figyelembe veszik a függetlenségről tartott népszavazást, illetve az előbb említett parlamenti lépéseket" - fogalmaz az EU-dokumentum.
Európai perspektíva
A nyilatkozat egyébként megismétli, hogy a Nyugat-Balkán államai "európai perspektívával" rendelkeznek, azaz előbb-utóbb az EU tagjaivá válhatnak. Az Európai Unió tavaly megbeszéléseket kezdett az akkor még közös államot alkotó Szerbia-Montenegróval egy társulási és stabilitási egyezmény megkötéséről. Ezeket a megbeszéléseket az idén felfüggesztették, mert Belgrád nem mutatott elég együttműködési készséget egyes háborús bűnösök kiadására.
A májusi montenegrói függetlenségi népszavazás után Brüsszel megígérte, hogy Montenegróval - immár különálló államként - hamarosan felújítja a tárgyalássorozatot. A stabilitási és társulási egyezmény megkötése az első, kezdeti lépést jelentené egy esetleges EU-tagság felé: Albánia például éppen most hétfőn, Luxemburgban írta alá ezt a dokumentumot az Európai Unióval.
Magyarország elismeri Montenegrót
Magyarország elismeri Montenegró függetlenségét - közölte Göncz Kinga, az új magyar külügyminiszter hétfőn Luxemburgban. Mint hozzátette, Magyarország és Ausztria között volt egy előzetes megállapodás, amely szerint mindkét ország az elsők között jelenti majd be ezt a lépést. A magyar diplomácia új vezetőjét egyébként elődje, Somogyi Ferenc mutatta be a tanácskozáson a többi külügyminiszternek. Göncz Kinga luxemburgi sajtóértekezletén elmondta: nagyon hálás ezért a lépésért, amellyel talán sikerül majd tradíciót is teremteni. Mint közölte, neki nagy segítség volt, hogy Somogyi jó kapcsolatait kamatoztatva több külügyminisztertársával is rövid megbeszélést folytathatott még az ülés előtt.
Ami a külügyminiszteri tanácskozás témáit illeti, a napirendi pontok között szerepelt a hét végi EU-csúcsértekezlet előkészítése. A magyar külügyminiszter az ülésen kifogásolta, hogy a csúcsra kidolgozott záródokumentum-tervezet túl homályosan fogalmaz a schengeni övezet (az EU-n belüli szabad, határellenőrzés nélküli mozgást lehetővé tevő térség) kibővítésének időpontjáról. Göncz sürgette, hogy a dokumentumban szerepeljen az eredetileg kitűzött 2007-es határidő.
Ami az EU külkapcsolatait illeti, a magyar külügyminiszter azt mondta: Szerbia esetében valóban Ratko Mladic (a boszniai szerb haderő volt parancsnoka) kiadatásához kell kötni a további előrelépést, de a térség stabilitásához szükség van a párbeszéd folytatására. A közelgő EU-USA csúcs kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy bár az amerikai vízummentesség megteremtéséhez Magyarországnak is vannak még teendői, ebben az ügyben az EU-tól is kaphatunk segítséget.