A munkaidővel kapcsolatos szabályszegések az unión belül is gondokat okoznak, és egyre több olyan intézkedést sürget az Európai Bizottság, amely javíthatja a munka és a családi élet összehangolását. Stavros Dimas, az EU foglalkoztatásért és a társadalmi ügyekért felelős biztosa a bizottság ülésén elmondta, a munkáltatóknak rugalmasságra van szükségük a munkaidő-kihasználtság tekintetében ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket, de a dolgozók egészségének és biztonságának védelmét nem lehet figyelmen kívül hagynia senkinek. A megoldás kialakítása érdekében július 22-ig mind a 25 tagországnak javaslatot kell tennie arra, hogyan lehetne a munka- és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat a versenyképesség megőrzése mellett rendezni.
Az uniós irányelv jelenleg nem a munkaidő mértékéről rendelkezik, hanem azt fejti ki, hogy a munkavállaló 48 óránál többet nem dolgozhat hetente. Azt, hogy mi a munkaidő mértéke, és milyen hosszú a teljes munkaidő, az unió nem szabályozza - mondta Horváth István, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezetője.
Az Európai Bizottság felvetését, miszerint javítani kell a munkaidő és a magánélet egyensúlyát, az is indokolja, hogy a munkaidő törvényi előírása köszönő viszonyban sincs a gyakorlattal. Míg a briteknél 39 órát határoz meg átlagos heti munkaidőként a kollektív szerződés, addig a Trades Union Congress brit szakszervezeti szövetség szerint a munkavállalók sokszor az uniós maximumot is túllépik. Magyarországon 40 órában maximált a teljes munkaidő mértéke. A most készülő, közszolgálatot megreformáló törvényben a 38 órás heti munkaidő bevezetését javasolják a törvényalkotók. Amelynek teljesítése ugyan másként oszlana meg az önkormányzati hivatalok, a tűzoltóságok vagy épp a múzeumok dolgozói esetében, de két órával kevesebb lenne, mint a nem közszolgálati munkavállalók esetében.