További EU cikkek
Nem kell a lengyel
Mára azonban többségük megváltoztatta véleményét, részben saját romló gazdasági mutatóik, részben a növekvő lengyel munkanélküliség miatt, amely a legújabb becslések szerint 2004-re meghaladja a 20 százalékot.
A legutóbbi példa Hollandia, ahol a kereszténydemokrata, a liberális és a populista párt együttes többséggel kényszerítette rá a kormányt, hogy még legalább két évig tartsa fenn a foglalkoztatási korlátozást az "olcsó" lengyelek számára annak ellenére, hogy Hollandia még 1999-ben megígérte, hogy megnyitja munkaerőpiacát a lengyelek előtt. A varsói holland nagykövetség első tanácsosa szerint azért nem tudják betartani négy évvel ezelőtti ígéretet, mert időközben a holland munkanélküliség is az akkori 3 százalék többszörösére nőtt.
Szóba se jöhet Skandinávia
Svédország ugyan nem korlátozza a munkavállalás lehetőségét a csatlakozás után, de megtiltja a bérek csökkentését. Ezzel a lengyelek fő aduja, az olcsóság vész el, és nem éri majd meg a svéd munkaadóknak, hogy a nyelvet nem beszélő, képzetlen vagy ott elismert diplomával nem rendelkező déli szomszédokat alkalmazzák. A svédeknek már most is gondot okoz, hogy sok lengyel csak a magas munkanélküli segély miatt kér tartózkodási engedélyt az országban. Dánia a svédországihoz hasonló szabályozás bevezetésére készül.
A tizenötök legtöbbje nem folyamodik ilyen trükkökhöz, hanem egyszerűen két éves átmeneti időszakot vezetnek be a munkaerőpiac megnyitása előtt, bár a döntést még nem mindenhol hozták meg. Németország és Ausztria viszont a többieknél is jobban tart a lengyel inváziótól: ők valószínűleg 2009-ig, de lehet, hogy egészen 2011-ig fenntartják a korlátozást. Németországban már most is 4 millióan vannak munka nélkül, ezért a szakszervezetek valószínűleg nem bocsátanák meg a kormánynak a liberalizációt. Ausztria kétoldalú megállapodásokat készül kötni egyes csatlakozókkal a munkaerőpiac megnyitásáról, de a Lengyelország szinte biztosan nem tartozik majd közéjük.
Egyedül Írország és Nagy-Britannia nem vezet be semmilyen korlátozást, sőt, Mary Harney ír miniszterelnök-helyettes úgy döntött, hogy már a 2004. május elsejéig hátralévő néhány hónapban megkönnyítik a csatlakozó országok munkavállalóinak dolgát azzal, hogy soron kívül bírálják el munkavállalási kérelmeiket.
Még százezer belefér
Az EU országaiban jelenleg 450 ezer lengyel dolgozik legálisan, ebből 300 ezer Németországban - elsősorban a mezőgazdaságban, a vendéglátóiparban, az idegenforgalomban, az építőiparban és az egészségügyben. Becslések szerint a bővítés utáni első öt évben 100 ezer lengyel juthat még törvényes keretek között munkához a közösség országaiban, de hogy hányan próbálkoznak majd fekete munkával, az felbecsülhetetlen.